Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

133 Összefüggések a hansági Fehér-tó planktonikus kerekesféregegyütteseinek tér-időbeli mintázata és a környezeti változók között Schöll Károly

1, Hufnagel Levente

2 'MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás, 2163. Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. 2MTA TKI Zootaxonómiai Kutatócsoport, 1117. Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. Kivonat: A hansági Fehér-tavon három éven át (1999, 2000, 2001) Öt állandó vizsgálati hclvról általában havonta gyűjtöttünk planktonikus kerekesférgeket, fizikai és mértük a vízkémiai változókat (hőmérséklet, pH, vezetőképesség, oxigéntartalom). Vizsgáltuk a planktonikus kerekesféreg állomány alakulása és a mért környezeti paraméterek változásai között fennálló esetleges összefüggéseket Az adatokat sokváltozós módszerekkel, többek között a SYN-TAX programcsomag felhasználásával elemeztük. A kialakult planktonikus kerekesféreg együttesek fajösszetétele és mennyiségi viszonyai leginkább a vezetőképességgel és a vizhöinérséklette! állnak kapcsolatban. Az egyes minták különbsége sokkal inkább a gyűjtés időpontjából, mintsem a vizsgálat helyéből adódik. Kulcsszavak: Kerekesférgek, környezeti változók, sokváltozós elemzés Bevezetés Az MTA Magyar Dunakutato Állomása 1998-ban vizsgálatsorozatot indított a hansági Fehér-tó hidrobiológiái alapállapot-felmérésére. A kutatómunka során többek között a tó planktonikus kerekesféreg állományának részletes vizsgálatára is sor került. A kerekesférgek (Rotatoria) a kisrákok (Cladocera, Copepoda) mellett domináns Zooplankton alkotók, szerepük ebben a közösségben igen jelentős. Gyors életciklusuknak és fiziológiai jellegzetességeiknek köszönhetően a sekély vizek labilis állapotváltozásait a Rotatoria állomány fajösszetételének és menynyiségi viszonyainak változtatásával gyorsan követi (

Dumont, 1977, Hofmann, 1977). Mivel a Zooplankton együttesek kialakulását szabályozó abiotikus és biotikus faktorok szerepe és jelentősége korántsem tisztázott, célul tűztük ki, hogy a rendelkezésünkre álló adatállomány a lapján sokváltozós módszerekkel analizáljuk a planktonikus Rotatoria állomány és a mért kémiai-fizikai paraméterek között fennálló esetleges összefüggéseket. Anyag és módszer A Fehér-tó a Hanság keleti részén ("Tóköz") található. Teljes területe 269 ha, amelyből mintegy 20-25 ha a nyilt vízfelület. A tavon öt állandó vizsgálati helyet jelöltünk ki, amelyek a tó jellegzetesen elkülönülő részeit repA mintavételekre 1999., 2000. és 2001. években került sor, a téli időszakot kivéve havonkénti gyakorisággal. Valamennyi mintavételi helyen 15-25 centiméter mélységből merítettünk 2x20 liter vize), amit 50 mikrométer lyukbőségű planktonhálón szűrtünk át. A minták egyikét azonnal formalinnal rögzítettük, a másikat élő állapotban szállítottuk a laboratóriumba. Az élő mintákból az állatok határozása történt, a rögzített mintákban lévő állatokat pedig Sedgewick-Rafter kamrában számláltuk, a kapott eredményeket egyed/10 liter egységben adtuk meg {Bancst, 1986, Koste, 1978). Valamennyi mintavételi helyen a mintavétellel egy időben Kiss Anita Multiline-P terepműszerrel mérte a hőmérsékletet (°C), pH-t, vezetőképességet (jiS/cm), oxigéntartalmat (mg/liter) és az oxigéntelítettséget (%). Az adatokból EXCELL táblázatkezelő program segítségével adatbázis készült, amelyen az elemzést SYN-TAX 5.1 programcsomaggal végeztük (Podani, 1993, 1997). Az adatmátrix elemzése során többféle osztályozási és ordinációs algoritmust használtunk, abból a célból, hogy az adatokban tükröződő hasonlósági mintázatokat mélyebben feltáijuk (Hufnagel és mtsai, 1999). Ezek közül a jelen munkában csupán ket ordinációs ábrát mutatunk be, amelyek nem metrikus többdimenziós skálázással készültek, euklideszi távolságokat tartalmazó távolságmátnx alapján. Az adatmátrixban az egyik esetben maguk a kvantitatív adatok, másikban a kvantitatív adatok "log

2" transzformált formában szerepelnek. Az ábrákon az objektumok számát különböző szimbólumokkal helyettesítettük. Eredmények A tóból a vizsgálati időszak alatt az alábbi kerekesférgeket mutattuk ki: • Bdelloidea Philodinidae család 1. Rotaria citrina Ehrenberg 2. R sordida Western • Monogononta Asplanchnidae család 1. Asplanchna brightwelli Gosse 2. A. girodi de CJueme 3. A. sieboldi Leydig 4. Asplanchnopus multiceps Schrank Brachionidae család 5. Brachionus angularis Gosse 6. B. budapestiensis Daday 7. B. calyciflorus Pallas 8. B. diversicornis Daday 9. B. leydigi Cohn 10. B plicatilis O F. Müller 11. B. quadridentatus Hermann 12. Keratella cochlearis Gosse 13. K. quadrata O. F. Müller 14. Notholca acuminata Ehrenberg 15. Platyias quadricomis Ehrenberg Collurellidae család 16. Lepadella acuminata Ehrenberg 17. L. patella O. F. Müller Conochilidae család 18. Conochilus htppocrepis Schrank rezentálják. A mintavételi A mintavételi hely hely jele jellemzése 102 A nyílt víz, a nádas és egy keskenylevelű gyékény-folt határán 103 A nyílt víz és a nádas határán, a tó északi oldalán 104 Nyílt víz, a tó közepén 107 A tóból délkeletre nyíló mesterséges csatorna végén 304 Ritka nádasban, a tó délnyugati végén