Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

120 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200.1. 83. I'-VIFelszíni- és ivóvizeink vizsgálata új nézőpontbólGiardia és Cryptosporidium paraziták előfordulása vÍ2:einkben Plutzer Judit, Torökné Kozma Andrea OKK-OKI, Higiénés Vízbiológia Osztály, 1966. Budapest, Pf. 64. Kivonat: A paraziták közé tartozó Cryptosporidium parvum és Giardia lamblia protozoonok jelenléte a vizekben az utóbbi időben világszerte egyre nagyobb problémát jelent. A ciszta vagy oociszta - fürdőzés során vagy ivóvízzel - emberbe jutva hosszú ideig fcirtó hasmenést okoz. Laboratóriumunk országos felmérésbe kezdett, hogy képel kapjunk arról, Magyarországon milyen mértékben fordul eld a két Protozoon vizeinkben Beállítottuk az általánosan elfogadott F.PA (az amerikai Environmental Protection Agency) standardban leírt módszert. Eddig 4 karsztforrást, 4 strandot és 7 vízmű nyers és ivóvizét vizsgáltuk meg, melyekből 13 bizonyult Giardiával és 7 Cryptosporidiummal fertőzöttnek. Kulcsszavak: Cryptosporidium parvum, Giardia lamblia, EPA 1623 kimutatási módszer, országos felmérés Bevezetés: A Cryptosf>oridium az emberi szervezetbe jutva 2-10 naA paraziták közé tartozó Cryptos/wridium parvum és Gi- pig tartó erős hasmenést (esetleg hányingert, hányást, fejfáardta lamblia protozoonok jelenléte a vizekben, az utóbbi i- jást, izomfájdalmakat, lázat) okoz Kezelés nélkül spontán dőben egyre nagyobb problémát jelent világszerte. A világ minden részéről vannak adatok Giardia és Cryptosporidium eredetű járványokra. Az esetek nagy részében a fertőzés kiindulópontja felszíni vizet felhasználó vízmű tisztított vize vagy maga a felszíni víz, melyet rekreációs céllal használtak. A felszíni vizekbe ezek az élőlények kommunális szennyvízzel vagy vízfolyások környékén legelésző háziállatok (szarvasmarha, juh) illetve vadállatok ürülékének a csapadék általi bemosódásával kerülhetnek. A hagyományos víztisztítási technológiák a Cryptosporidium és Giardia inaktiválására vagy eltávolítására nem alkalmasak. Az a jelenleg fertőtlenítésre használt fertőtlenítőszer koncentráció, ami baktériumokhoz elegendő, a protozoonokhoz nem (UV, ózon, klór és egyéb hagyományos fertőtlenítőszerek). Az eltávolítás csak koaguláció, mikroszűrés, ultraszürés együttes alkalmazásával hatékony. Az oociszták életképtelenné tételéhez különleges eljárás szükséges. Ezek a technológiák a legtöbb kis vízműnél nem találhatók meg (1). A szervezetbe került Giardia cisztából (8-14 pm) trophozoit (vegetatív alak) alakul ki. Ez a vegetatív alak szívófelületével a vékonybél felső szakaszán a bélhámsejtekre tapad. Növekedés, osztódás után encisztálódik. Ezt a folyamatot az organizmus számára kedvezőtlen körülmények, illetve a gazdaszervezet immunválasza indukálják. A fertőzött egyénből naponta székletgrammonként 0,5-7 millió ciszta távozhat. Az új szervezetbe került ciszta vegetatív formává alakul, és kezdődik a folyamat elölről. Sárga, bűzös hasmenés, puffadás, hányinger, étvágytalanság, gyengélkedés, esetleg láz, a székletben megjelenő vér a heveny giardiózis velejárója. A gazdaszervezetből táplálékot von el, a szénhidrát, fehétje, zsír, A, D, K vitaminok és vas felszívódási zavarokat okoz. A, D hypovitaminosis, duodenitis, enteritis, máj és epebántalmak, csontfejlődési zavar, dermatitis, cheilosis (az ajak nyálkahártyájának berepedezése) jelentkezhet. A tünetek elhúzódhatnak (kezelés nélkül akár 2-3 évig is), fokozódhatnak, enyhülhetnek. A fertőzés krónikus formába is átmehet (2, 3, 4 ,5, 6). A Cryptosporidium oociszta (4-6 pm) a fertőzött ileumban az epitélsejtek felszínéhez közel, intracellulárisan található. Dezmoszómaszerű kapcsolata van a sejtekkel, és ezen keresztül veszi fel a gazdasejtből a táplálékot. A szervezetbe jutó oocisztából négy fertőzőképes sporozoit szabadul ki epesók és emésztőnedvek hatására, melyek a bél epitélsejtjeinek felszínére tapadnak A sporozoitokból több lépésen keresztül gaméták alakulnak ki, melyek összeolvadásából újabb oociszták lesznek. A vastag falú oociszták a széklettel ürülnek. A vékony falú oocisztákból a bélben kiszabaduló sporozoitok révén autoinfekció következik be. gyógyul. Előfordulhat dehidratio (kiszáradás) és chachexia (leromlott állapot, elerőtlenedés). A fertőzés immunhiányos és rákos betegeknél halált is okozhat (4, 5, 6, 7, 8). A hazai viszonyokról a mai napig nagyon kevés adatunk van. Kubinyi (1987) 1955-1984 között 260 víz eredetű járványról számol be (9). A megbetegedések többsége (64,5 %-a) olyan enteritis volt, melyben a kórokozót nem sikerült megállapítani. Itt valószínűsíthető a Giardia és/vagy Cryptosporidium eredet. Kádár adatai alapján 1986-tól 12 év alatt 12 ivóvíz által teijesztett járvány voll, melyből 5 esetben a kórokozó nem ismert. A 3344 ismertté vált megbetegedésből 944 okozója ismeretlen (10). A 18 forrásvízzel működő borsodi vízmű közül egynek, a szőlősardóinak vízvezetéki vizéből Andnk Péter (Borsod megyei ÁNTSZ) tudott kimutatni ismételten Giardiát, kis mennyiségű víz átszűrésével is. A víz szűrése után flotációs cisztadúsítást végzett, melyet mikroszkópos vizsgálat követett (11, 12). A Fővárosi Vízművek biológusa, Hegedűs János végez Giardia és Cryptosporidium vizsgálatokat a Szilas-patakból, a Rákos-patakból, a Duna Budapest feletti és alatti részéből. A protozoonokat sikerült kimutatni különböző mennyiségben mindhárom esetben. A főváros vezetéki vizében ezidáig nem volt Giardia és Cryptosporidium. A;: alkalmazott módszer megegyezik az alábbiakban kifejtett EPA metodikával (13). Mivel eddig országos viszonylatban Cryptosporidium és Giardia előfordulására vonatkozó adataink nincsenek, laboratóriumunk országos felmérésbe kezdett. Azokat a víznyerő helyeket részesítjük előnyben vizsgálataink során, ahol az ember veszélyeztetettségének lehetősége megvan: pl. ahol az ivóvíz felszíni vízkivételből származik vagy a karsztterületek, ahol a felszíni legeltetés miatt a víz a csapadék bemosó hatására szennyeződhet, valamint természetes és mesterséges fürdőhelyek. Mindemellett különös tekintettel kell lennünk arra, hogy a 201/2001-es kormányrendelet az ivóvíz követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről a következőkel tartalmazza: Clostridium perfringens mennyiségét „akkor kell mérni, ha a víz felszíni vízből származik, vagy felszíni víz által befolyásolt. Amennyiben Clostridiumot kimutatnak, az ÁNTSZ megyei intézete köteles megvizsgálni, hogy a vízellátás kórokozó mikroorganizmus pl. Cryptosporidium jelenléte miatt nem jelenthet-e veszélyt az emberi egészségre." Anyag és módszer: Az EPA (Environmental Protection Agency) által javasolt módszert használjuk a protozoonok kimutatásához. A módszer három lépésből áll: I. Első dúsítás: