Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

113 ban, mint a fehér busa, de minden évben előkerül. Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophtalmus L): Kevés mennyiségben, de gyakran megtalálható. Jászkeszeg (Leuciscus idus L.): Vizsgálataink során kis számban, de minden évben előkerült. Kurta baing (Leucaspius delineatus Heckel): A vizsgált időszakban csak néhány alkalommal regisztrálták, de előfordulását Endes és Harka jelzi a Milléri csatornából és a Jászsági csatorna kezdeti szakaszáról. Bár ikragondozó tulajdonsága és fitofil guildbe tartozása lehetővé tenné, elterjedni mégsem tudott a csatornarendszerben. Ez feltehetően magasabb oxigén igényével magyarázható, amelyet a nyaranta gyakran állóvizü csatorna nem mindig tudott biztosítani. Küsz (Albumus albumus L.):Általánosan előfordul. Fitolitofil faj lévén szaporodása is lehetséges a vizsgált területen. Karika keszeg (Blicca bjoerkna L.): Endes és Harka nagy számban fogta a Jászsági csatorna kezdeti szakaszán és a Millér főcsatornában. A vizsgált területen ritkább. Dévérkeszeg (Abramis brama L): Gyakran előforduló halfaj, melynek szaporodása is lehetséges a csatornarendszerben. Bagolykeszeg (Abramis sapa L.): Ritkán kerül elő. Compó (Tinea tinea L): Általánosan és stabilan előforduló faj. Gyakorisága a csatorna egyes szakaszainak lassú vízfolyási sebességét, állóvíz jellegét mutatja. Paduc (Chondrostoma nasus /../Csak véletlenszerűen kerül a Jászsági csatornába a tározóból. Szaporodási feltételei itt nem adottak ennek a kimondottan folyóvíz fajnak. Márna (Barbus barbus /-./ Előfordulására ugyanaz jellemző, mint a paduc esetében. Kínai razbóra (Pseudorasbora parva &/iege// Nagy számban és általánosan elterjedt faj. Száma egyre nő, szaporodik is a vizsgált területen. Halgazdaságokban jelentős károkat okoz a túlszaporodása, mivel haszonhalaink táplálék konkurense. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus Bloch): Egyetlen ostracofil guildbe sorolható halfajunk. Tömeges előfordulása alapján jelentős kagyló populáció valószínűsíthető a csatornarendszerben. Kárász (Carassius carassius L.): Gyakori, általánosan előforduló halfaj. Ezüstkárász-aranyhal (Carassius auratus L.): Aranyhal változatát korábban a Kolopi Tógazdaságban tenyésztették, innen kerülhetett a csatornába, ahol a környezeti adottságok megfelelőek számára, így szaporodása is lehetséges. Ponty (Cyprinus carpio L.): Mindenhol közönséges a csatornarendszerben. A halász és horgász fogások jelentős részét ez a faj adja. Csíkfélék (Cobitidae) Vágó csík (Cobitis taenia L.).'Kis testű halfaj, mely azonban szaporodhat is a területen. Több helyen is előfordul, a tavak lecsapoló árkaiban néha tömeges. Harcsafélék (Siiuridae) Harcsa (Silurus glanis L.). Jelenléte feltehetően a telepítéseknek és a halastavakból való kikerülésnek köszönhető. Évente egy-két 10 kg feletti példányt is fognak horoggal. Törpeharcsa-félék Törpeharcsa (Ictalurus nebulosus Le Sueur): Életfeltételei mindenhol kedvezőek, ennek megfelelően egyre nagyobb számban található a területen. Fekete törpeharcsa (Ictalurus melas Rafinesque): A Kolopi-tógazdaságból kikerült néhány példánya valószínűleg megtelepedett a csatornarendszerben es ott feltehetően tartós állományt fog alkotni. Naphalfélék (Centarchidae) Naphal (I^pomis gibbosus L.):Kis számban, de mindenhol előforduló halfaj. Sügérfélék (Percidae) Sügér (Perca fluviatilis /„/ Mindenhol közönséges. Vágódurbincs (Gymnocephalus cemuus LJ. Elterjedése a sügérhez hasonló. Fogas süllő(Stizostedion lucioperca LJ:Fontos része a csatornarendszer halász és horgász zsákmányának, ahová a tározóból és a két nagy tógazdaságból egyaránt folyamatosan bekerülhet. Értékelés A vizsgált területen összesen mintegy 30 faj található, a fajösszetétel szerint a csatornarendszer halfaunája átmenet a folyóvízi és tavi halfauna között. Megállapítható, hogy a környezeti tényezők mellett a halközösség alakulására a térségben folyó haltenyésztés, és egyéb gazdasági hasznosítási módok is hatással vannak. A csatolt fauna lista alapján az is jól látható, hogy az elmúlt évek árvizeinek és a cián-szennyezésnek hatása a Jászsági csatorna ezen ágán nem mutatható ki, azaz megkockáztathatjuk, hogy a Kiskörei-tározón végzett sikeres műszaki beavatkozásnak köszönhetően a rends;cert kár nem érte. Irodalom Endes, M.-Harka, Á. 1985: A Jászsági-sík gerincesállat-világa. Jászberény. Jászsági füzetek 50 p. Endes, M.-Harka, Á. 1987.: A Heves-Bors»li-síkság gerinces faunája. Eger. 80 p. Györe, K 1995/a.: A Kiskörei-tározó halfaurája. In: Zárójelentés a Komplex műszaki és biológiai eszközrendszer fejlesztése ... c. OMFB mecenatúra pályázati munkáról. Szolnok. II. 4. fejezet pp 1-33. Györe, K. 1995/b: Magyarország természetesvízi halai Vízi természet-és Környezetvédelem 1. kölet. Budapest pp: 94-98. Harka, A. 1985: A Kiskörei víztározó halállománya. Halászat, 31 pp 82-83. Harka, A. 1987.: A Kiskörei-tározó és térségenek haltáunája. In: Karcagi, G.-Bancsi, I. szerk.: Album a Kiskörei tározó térségéről. Szolnok, pp: 169-174. Nagy, S.-Szakszon, S. 1990.: Vízhasznosítás In. Bancsi, I.-Nagy, 1. szerk. A Kiskörei vízlépcső hatásvizsgálata a Középtiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság miiködési területén. Szolnok pp: 46-55, 181-195. Pintér, K. 1991: A fekete törpeharcsa (Ictalurus melas Rafinesque) megjelenése a Tisza vízrendszerében. Halászat 84. pp:94-96. Pintér, K. 1992: Magyarország halai. Akadémiai Kiadó, Bp. pp: 17-192. Fish-faunistic survey of the Jászsági canal system Pekli J. - Udvari Zs.- Zsuga K. Abstract: The Jászsági canal system was realized at the same time the building of Kisköre reservoir. The water quality is I

5

1 class in the most case and 2

n

d class in a few case from the point of view of the water use of the fishery. It is composed of several groups of irrigated farms These satisfy irrigation water demands for the agriculture and give the water for the fish ponds.The fish fauna of the canal system was examined by only few researcher, and the previous data relate to the reach of Jászsági main canal at Heves county. In the course of the fish-faunistic survey the reach of J-III-2 irrigation canal at Sajfok-Kőtelek and the connecting to this reach of the Dobai-canal at Tiszasiily-Kótelek was examined. These canals satisfy water demands for the fish ponds In the course of the survey the frequency of presence of the different species was examined in the last years Authors completed own results with data of observation which relate to the previous years. . Mthogether 30 species were found at the examined area. It can be ascertained that the fish fauna of canal system shows transition between river's fauna and pond's fauna. In addition to environmental conditions the different economical utilizations and the fish breeding affect the composition of the fish fauna Key words: Jászsági canal system, fish fauna, fish breeding, Tisza water system.