Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
1. szám - Sümegi Mihály: Emlékezés az 1954. és az 1965. év dunai árvizeire
50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003 . 83. ÉVF. 1. SZ. osztottunk be járőrözni. Nappal még elsétálgattak az őrök, de éjjel, különösen éjfél után előfordult, hogy leültek, s ültükben el is aludtak. Még az is előfordult valamikor az 50-es években az ÉDUVÍZIG III. árvízvédelmi szakaszán, hogy a központi ellenőrzést végző gépkocsi átment a töltésen alvó őr lábán. Szerencsére, akkor éppen nem történt komolyabb sérülés. Az 1965. évi árvízvédekezésnél a II. védszakaszon az őrség szervezésén a következőképpen változtattunk: A járőrök őrháztól-őrházig közlekedtek, tehát nem szakaszokra szétosztva. A cél-gátőrháznál telefonon be kellett jelentkezniük a szakasz-ügyeletre, és el kellett mondaniuk észleléseiket A szakasz-ügyeleten egy füzetben nyilvántartást vezettek az őrök indulásáról, érkezéséről, észleléseiről. Ha az őrök az elvárható időben nem érkeztek meg a telefonhoz, kerestettük őket. Az őrök páros órakor indultak a vízfolyás szerinti felső őrháztól az alsó őrház felé, és a következő páros órakor vissza. így két óránként minden pontot ellenőrizhettek. Az őrök felszerelésének az ásólapát (és nem a lapát!) a legcélszerűbb. Az éjjel a töltésen közlekedő őrt gyertyás lámpával, a védtöltés lábánál, illetve a szorítógáton közlekedőt pedig fókuszos akkumulátoros lámpával láttuk el. Ez a fajta őrszolgálat lényegesen eredményesebb volt, mint az örök elosztása szakaszokra. A mozgó járőrözés az 1970. évi tiszai árvízvédekezésnél az ATIVIZIG területén is bevált. 7. Árvízvédelmi gyakorlatok Szeretném javasolni a vízügyi igazgatóságok vezetőinek, hogy - hasonlóan az 1950-es, 60-as években szokottakhoz - évente egyszer tartsanak árvízvédelmi gyakorlatot! A régebbi szakasz-gyakorlatokon a fiatal mérnökök és technikusok oktatták dolgozóinkat az árvízvédekezés teendőire. Ezt követően a központi bemutatón a különböző árvízvédelmi müveleteket más-más szakaszok mutatták be. A központi bemutatókra általában meghívtuk az önkormányzatok (régebben: tanácsok), továbbá azon intézmények (rendőrség, tűzoltóság, polgári védelem) vezetőit és összekötőit, amelyekkel az árvízvédekezések alkalmából kapcsolatot kellett tartanunk. Módunk volt ezzel a meghívottak nézeteit igényeinknek megfelelően alakítani, és amikor "élesben" mentek a dolgok, nem, vagy SÜMEGI MIHÁLY aranydiplomás mérnök, oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetemen 1951 -ben szerezte. Szolgálatát az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságon (és jogelődjeinél) 1984ig aktív, ezt követően nyugdíjas állományban látta el. Építésvezetői, szakaszmérnöki, osztályvezetői beosztásai mellett termelési igazgatóhelyettesként, majd a közös magyar-csehszlovák dunai folyamszakasz-igazgatóságon magyar mémök-szakértőként tevékenykedett Fő munkaterülete az árvízvédelem. Számos hazai árvízvédekezés tevékeny részvevője. Recollections of the 1954 and 1965 Danube floods Sümegi, M. Abstract: The emergency measures prompted by the abnormal flood on the Hungarian Danube in 2002 have revived interest of the professional community in the events, critical situations, of past floods of comparable magnitude together with their assessment by the witnesses thereof. In No. 5, 2002 of this journal the events of the ice-jam flood in February-March, 1956 were recounted by some of the surviving actors of the emergency measures. The author of the present recollection had been for decades the "master" of the defences along the Szigetköz Danube section, the local commander of emergency operations against the worst floods so far. Beyond the contents of official reports he discloses real motives behind actual events and facts that were little known, never made public and largely forgotten during the years elapsed since. Keywords: flood-fighting history, Danube kevéssé adódtak közöttünk nézeteltérések. Rendszerint jó személyi kapcsolatok alakultak ki a résztvevők között. Az árvízvédelemhez szükséges munkák igen egyszerű, maguktól értetődő feladatoknak látszanak, de amikor azokat végre is kell hajtani, kiderül, hogy nem is olyan egyszerű itt minden. A közelmúltban, 2002. márciusában levonult dunai árhullám elleni védekezés idején a televízióból lehetett látni, hogyan kezelték a zsákokat pl Budapestnél. Ezeket a zsákokat jó feszesen teljesen telerakták földdel, a zsákok száját bekötötték, és 1-2 fiatalember cipelte a becslésem szerint 60 kg súlyú zsákokat. Hát, ha egy így megtömött zsák vizet kap, akkor azokból néhány bizonyosan el is reped. Nem beszélve arról, hogy tömött zsákokból nem lehet vízzáró falat építeni. A gyakorlatok szervezéséhez az is hozzá tartozna, hogy a fiatal, leendő vezetők azzal, hogy bemutatják, mit hogyan kell csinálni, egyúttal módjuk is van megtanulni, milyen a helyes védekezés, ha nem akarnak kudarcot vallani. Sokan azt sem tudják, hogy a legideálisabb zsáktöltő anyag a kavics, amellyel akár teljes vízzáróságot is lehet biztosítani. Tapasztalhattam, hogy néhol akkor is földdel töltötték meg a zsákokat, amikor a kavics ott volt helyben. Azt sem tudja mindenki, mennyi anyagot szabad és célszerű egy zsákba tölteni, és a zsákokat hogyan kell elhelyezni. Mindezeket az árvízvédelmi gyakorlatokon kellene megtanulni és begyakorolni. Lassan elfogynak a szakemberek a vízügyi szolgálatból, s az irányítást mások veszik át tőlünk. Nagyon nagy bajok származhatnak még ebből! A Magyar Tudományos Akadémia 1998-ban kiadta a "Szervezeti kultúra és kommunikáció - vízügy a változó Magyarországon" c. Könyvet. Vezetőink és beosztottjaik figyelmébe ajánlom a könyv elolvasását, ha ezt eddig még nem tették volna meg. Miként a víz az életnek, úgy a vízügy az országnak alap-alkotó eleme. Vezető szerepünket nem engedhetjük ki a kezünkből, még akkor sem, ha jelenleg kissé megtépáztak bennünket, s hatalmi harcok áldozatává lettünk. Üjra feltámadnunk csak öntudatos vízügyi munkával lehet. Az öntudathoz viszont biztos szakmai ismeretekre és tevékeny munkásságra van szükség. (Győr, 2002. április havában)
