Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

73 Veszélyeztetett tiszai halfajok megőrzési lehetőségei Keresztessy Katalin', Horváth László

2, Urbányi Béla

2, Horváth Ákos

2, Baska Ferenc

3, Pethő Ágnes

4, Masek Péter

s 'MTA-SZIE Állatnemesítési Kutatócsoport, Szent István Egyetem, 2103. Gödöllő, Páter K. u. 1. 2Szent István Egyetem, Halgazdálkodási Tanszék, 2103. Gödöllő, Páter K. u. 1. Szent István Egyetem, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék, Budapest, István u. 2. 4Környezetgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Intézete, Budapest sSzent István Egyetem, 2103. Gödöllő, Páter K. u. 1

. Kivonat: Halfaunisztikai és szaporodásbiológiai kutatásokat folytattunk a veszélyeztetett tiszai sügérfélék állományainak fenntartása érdekében. A gyűjtések alkalmával mértük az élőhely fontosabb kémiai-, fizikai paramétereit, a gyűjtött példányok törzshosszát, testtömegét A spermamélyhütési, ivarszerv-szövettani kutatások a széles durbincs {Gymnocephalus baloni), kősüllő (Stizostedion volgense), a magyar bucó (Zingel zingel) és német bucó (Zingel slreber) vizsgálatára terjedtek ki. Kulcsszavak: veszélyeztetett halfajok, szaporodásbiológia, spermamélyhútés, génbank Bevezetés Halfaunisztikai, ökológiai, populációbiológiai és szaporodásbiológiai kutatást folytattunk a Tiszán a 2000-ben történt cianid- és nehézfém szennyezés után a Környezetvédelmi Minisztérium által „Tiszai vízgyűjtő környezeti állapota" címmel hirdetett pályázatok keretében. A védett, veszélyeztetett halfajok populációik változásai révén igen érzékenyen reagálnak a környezeti változásokra. A nem védett, de ritkuló halfajok is veszélyeztetett helyzetbe kerülhetnek a vízszennyezések, vízrendezések miatt. A vizsgálandó halfajok populációinak fenntartása, óvása a biodiverzitás fenntartása miatt is fontos feladat. Munkánk során különböző sügérfélék szaporodásbiológiai paramétereit kívántuk vizsgálni, mivel ezen fajok szaporodásának élettani háttere kevéssé ismert. Kutatásaink további célja egy leendő génbank létrehozása érdekében mélyhűtési kisérletek folytatása sügérfélék spermáján. Halak esetében eddig kizárólag a sperma mélyhűtésére tett kísérletek jártak sikerrel, az ikra és az embrió hűtése egyelőre megoldatlan kérdés. A sügérfélék közül eddig csak az amerikai kontinensen honos sárga sügér (Perca flavescens) (CIERESZKO et al., 1993) és a hazánkban is élő folyami sügér (Perca fluviatilis) (HORVÁTH és URBÁNYI, 2001) spermájának sikeres mélyhűtéséről született publikált eredmény. Anyag és módszer A szaporodásbiológiai kísérletek érdekében a gyűjtési helyeket előzetes halfaunisztikai tapasztalataink alapján jelöltük ki a Felső-Tiszán (Milota, Tiszacsécse) és a Közép-Tiszán (Kisköre, Nagykörű). A szezonálisan végzett gyűjtések alkalmával elektromos kutató halászgépet használtunk (RADET IUP-12-es típus, melyre 4-15 A, 20100 Hz jellemző), amely módszer a legkevésbé szelektív - és egyben a legkíméletesebb. Mértük az élőhelyek fontosabb fizikai-, kémiai paramétereit (a víz hőmérsékletét, pH-értékét (HANNA ATC Piccolo-2 pH-mérő), vezetőképességét (WTW LF 95-ös konduktométer), az oldott oxigéntartalmat (WTW 03-as oxyméter) és meghatároztuk az oxigéntelítettséget A legfontosabb, jellemző testparamétereket a helyszínen megmértük, a kormeghatározáshoz pikkelymintát, a menyhaJak esetében otolitot használtunk. Három sügérféle, a magyar bucó (Zingel zingel), a széles durbincs (Gymnocephalus baloni) és a kősüllő (Stizostedion volgense) ivarérett him egyedeit a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékén tartottuk. A halaknál a spermiációt, illetve az ovulációt hormonális indukcióval, emlős Gn RH analóg hormonkészítmény felhasználásával váltottuk ki. Az egyedek oltását követően 24 órával a spermát a hasfal enyhe nyomásával kifejtük. Motilitásvizsgálat céljából a mintákat 1/100 arányban hígítottuk tmmolobilizáló oldatban (IO; 200 mmol KCl, 30 mmol Tris, pH 8.0), majd 1/20 arányban kevertük aktiváló oldattal (AO; 45 mmol NaCl, 5 mmol KCl, 30 mmol Tris, pH 8.0), és így vizsgáltuk a minták motilitását 400-szoros nagyítás alatt. A haladó mozgást végző sejtek százalékos arányán kívül vizsgálatuk a motilitás idejét is. A sperma sűrűségét Bürker-kamrás vizsgálattal állapítottuk meg. A sperma hűtéséhez háromféle hígítót használtunk. 1. 350 mM Fruktóz, 30 mM Tris, pH 8,0; 2. 200 mM KCl, 30 mM Tris, pH 8,0 (IO); 3. Magyary-féle módosított Kurokura-hígító (ponty hígító; 100 ml-re 350 mg NaCl, 1000 mg KCl, 22 mg CaCl2, 8 mg MgC12, 20 mg NaHC03; MAGYARY et al., 1996) A hígítókhoz kétféle védőanyagot, dimetilszulfoxidot (DMSO) és metanolt adagoltunk 10 %-os végső koncentrációban. A spermát 1:9 arányban hígítottuk a hűtőmédiummal, 0,25 ml-es műszalmákba szívtuk fel és egy hungarocell dobozban hűtöttük 4 cm-re a nitrogén felszínétől 3 percig. A szalmákat 40°C-os vízfürdőben 5 másodpercig olvasztottuk fel, ezután vizsgáltuk a minták motilitását. Szövettani vizsgálatok érdekében 4 %-os pufferolt formaldehidben rögzítettük a halakat, az ivarszerveket a hasüregből kipreparálva megmértük, majd kb. 1 köbcentiméteres darabokat a formalinos fixáló oldatba helyeztük. Minimum 1 napos fixálást követően a szervdarabokat egy éjszakán keresztül folyó csapvízben mostuk, majd felszálló alkoholsorban víztelenítve xilolban világosítottuk majd paraffinba ágyaztuk. Az így készült blokkokból 5-7 nm-es metszeteket készítettünk, majd hematoxilin-eozin festéssel tettük alkalmassá a fénymikroszkópos vizsgálatra és a NIKON Coolpix-700 digitális kamerával történő fotózásra. Eredmények: I. táblázat Vízkémiai átlag értékek a halászati gyűjtések helyén Felső-Tisza Nyár Ösz Tél Tavasz Vezetőképesség (nS/cm) 440 483 345 Oldott oxigén (mg/l) 4,2 5,8 8,4 Oxigén telítettség (%) 36 40 68 Vízhőfok CC) 8,6 6,7 7,3 pH 6,5 6,8 6,7 Közép-Tisza vezetőképesség (nS/cm) 448 507 518 390 Oldott oxigén (mg/l) 7,1 8,7 10,3 7,1 Oxigén telítettség (%) 75 78 85 68 Vízhőfok (°C) 18,1 10,5 4,7 11,4 pH 6,6 6,5 6,4 7,0