Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

1. szám - Sümegi Mihály: Emlékezés az 1954. és az 1965. év dunai árvizeire

SÜMEGI M.: Emlékezés az 1954. és 1965. év dunai árvizeire 47 más volt, mint az ő addigi gyakorlatuk. Rádión fel kellett hívnom OVH-ban főnökét, ö szíveskedjék az osztagvezetőt az általam megjelölt munka elvégzésére utasítani. Ennek megtörténtével mintegy két órás munka után a felső csonk biztosítása elkészült, és annak további szakadása az osztag dolgozóinak nem kis csodálatára - megszűnt. Fontos ezért, hogy az illetékes árvízvédelmi vezetők ismerjék a tapasztalatokkal igazolt jó megoldásokat Az általam ismertetett megoldásnak egyébként az is nagy előnye volt, hogy az ideiglenes zárás védelme alatt a helyreállítást is elvégezhették. A Kettős-Körös 1980. évi töltésszakadásának elzárási módja pl. nem volt szerencsés, különösen azért, mert a hullámtéren is bőven volt hely. Mire ugyanis az ideiglenes elzárás elkészült, a víz is leapadt, így a végleges helyreállítást is rögtön el lehetett (volna) végezni. A "Pátna"-lemezekről tudnunk kell, hogy az azokból épített fallal teljes vízzáróságot nem lehet biztosítani Ha pedig a belőlük készült falat 2,0 m-nél nagyobb vízoszlop nyomás terheli, ott mindig hevederezni és dúcolru szükséges, mert ez a nyomás már összeroppantja a lemezeket. 3. Fólia az árvízvédekezésben Mind gyakrabban hallani hírközlő szervektől, egyszerű honpolgároktól a műanyag-fólia árvízvédelmi hasznosításáról, különösen szivárgások elleni beavatkozásként De, tulajdonképpen e célra mit is ér a fóliázás? Röviden felelhetünk rá: Semmit! A fólia alatt ugyanúgy mozog a víz, mint a fólia felett. Hátha még a fü le sincsen kaszálva! Hogyan is akadályozhatná meg a fólia a szivárgást? Sehogy! Tévhit az, hogy képes megakadályozni! Hullámverés ellen - erős leterheléssel, búvárok közreműködésével - kisebb hullámverés kivédésére (talán) alkalmasnak látszik a fólia. A szélvihar már úgy össze-vissza kuszálhatja, hogy kiigazítani, vagy feltekerni sem lehet. Búvárokat sem lehet küldeni minden szükséges helyre. Az én tapasztalatom és nézetem, hogy a hullámverés elleni védekezés eszközeként egyelőre becsüljük meg a füz-rőzsét és a fűz-botolókat. A hullámverés ellen kiagyalt más berendezések drágák, nehézkesek, így nem is nagyon fognak elteijedni. Nyúlgátak, jászolgátak építéséhez is felesleges fóliát használni. E helyett a zsákokkal történő építést célszerű jól begyakorolni. Az 1956. évi dunai jeges árvíz alkalmával Hercegszántó község védelmére egy völgyelet áttöltésével kb. 700 m hosszban, 2,2 m magas, homokzsákokból épített gáttal eredményesen tartottuk vissza a Duna jugoszláviai töltésszakadásán át dél felől fenyegető vizeket. Több évtizedes árvízvédekezési gyakorlatom során a fólia legcélravezetőbb felhasználási lehetőségeit a következőkben láttam: - Fóliából némi ügyességgel kitűnő anyagraktárakat és munkás-pihenőket lehet építeni. - A 2,5 x 1,8 m méretű fólia-darabnak hosszabbik végét dróttal vagy spárgával csomóba kötve csuklya készíthető az esőben járőröző ügyelet részére. - Az előzőhöz hasonló méretű fólia-darabnak nagyjából a közepén a fej számára nyílást vágva, majd felöltve és derékban átkötve "esőköpeny" (tunika) készíthető. A műanyag zsákok csak akkor alkalmasak az árvízvédekezéshez, ha kellő érdességű műanyag szálakból vannak szőve. A csúszós felületű fólia-zsákok használata nem ajánlható, mert a belőlük épített fal kis súrlódási ellenállása miatt nem áll ellent a víz nyomásának. 4. Robbantások az árvízvédekezésben Az ország bármelyik pontján vettem is részt árvízvédekezésben, a robbantás mindig valamilyen nagy, hangzatos beavatkozást sejttetett. Legtöbbször én is tanulmányoztam az elért eredményt, de szintre mindenkor csalódnom kellett azokban Kialakult a véleményem: A robbantás nem az árvízvédekezésbe illő te\>ékenység! El kell kerülni, még akkor is, ha esetleg egyes, vízügyön kívüli vezető emberek szívesen látnák. 1965-ben egy alkalommal - sajnos - én sem tudtam megakadályozni a robbantást. A Rába bal parti szakadásokon át Sárvár alatt kiömlő vize Répcelaknál gyűlt össze a Rába és a Répce-árapasztó szögletében. Az összegyűlt víz a mentett oldal felől meghágta a Répce-árapasztó jobb parti töltését. Az átszakadt és a Répce-árapasztóba bezúduló víz neki támadt a bal parti töltésnek, s azt majdnem átszakította. Az volt a szerencsém, hogy a beledi cementáru-ipari vállaltnál nagy mennyiségű útszegélykő volt deponálva. Ennek igénybevételével tudtam megakadályozni a bal parti töltés átszakadását, különben megnyílt volna a víz útja a Kisalföld és a Hanság felé. Olyan döntés született ezért, hogy a Rába és a Répceárapasztó szögletéből a vizet a Rába bal parti töltésének megnyitásával a már apadó Rábába kell visszavezetni Ez a döntés helyes is volt. De az ellen már tiltakoztam, hogy a Rába töltését robbantással kell megnyitni. A döntést megváltoztatni már nem tudtam, a katonákat már elindították. A katonák másnap megérkeztek. Elhelyezkedtek. Egy napig tartott, amíg a robbantást előkészítették Hat 15 cm átmérőjű, 6 m mély lyukat fúrtak. A furatokba ekrazitot helyeztek. Amikor minden kész volt, akkor telefon jobbra, telefon balra, amíg az engedélyt megszerezték Újabb félnap. Végre megtörtént a robbantás. A detonáció óriási volt, az eredmény silány. Olyan csekély vezérárkot vágott ki a robbantás, hogy alig folydogált egy kis víz a Rábába Viszont a detonáció a Rába töltését annyira megrázta, hogy a robbantástól jobbra-balra még 100-100 m-re is megrepedezett a töltés Helyreállításkor mindezt át kellett építeni. A silány eredmény láttán a katonák vezetői tanakodni kezdtek, mi legyen. Robbantsanak-e még egyszer? Én viszont azt már nem vártam meg. Kértem a kapuvári társulattól egy vonóköteles kotrót, s az délig akkora csatornát vágott, hogy csak úgy bőgött be a víz a Rába hullámterére. A csatornát folyamatosan mélyítettük, és két nap múlva a szögletből szinte teljesen kiürült a víz. 1970-ben Körösladánynkl a Sebes-Körös jobb parti töltésén 20-30 cm víz bukott át. A szakadás megelőzésére a Sebes-Körös bal parti töltését meg kellett volna nyitni Szeghalom felett, hogy az érkező víz a vésztározóba menjen. "Természetesen" nagystílűén ezt is robbantással akarták végezni. Akkor én az egész Tisza-völgyi árvízvédekezés operatív vezetője voltam, és az illetékes szervek csak olyan védekezési munkákat végezhettek, amelyekhez hozzájárultam. Robbantást nem engedélyeztem. Oda vitettem két vonóköteles kotrót. Az egyik kotort jobbra, a másik balra, és kb. fél órai munka után a víz zúgva tódult be a vésztározóba A kikotort anyagot a helyreállításhoz is fel tudták használni.