Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.
64 HIDROLÓGIAI KÖ7XÖNY 2003. 83. ÉVF. 1 2 3 4 5 6tö 7 8 9 10 11 12 13 14 15 med med med med med med med med med med med med med med • Alb.a sRutr BLeuc nChon BLeu.l iiBii.b aleui aPer.f oAspa • Prom BCara OGasa • Rho s DEto.l »Barb «Saba aSil.g BGobg 1. ábra: A hallépcső medrében elektromos halászgéppel gyűjtött halfajok térbeli eloszlása a réselt halátjáró és a középső' pihenőtó közötti szakaszon 1998-ban. 2001.ápr.25 2001.jún.8 2001 aug. 7. • Alba • Asp a BBar b BBIib «Cara BChonBCotg «Eso.l BGobg BGymc BLeu c BLeu i BLeu l BLotl INeo k BPer.f BProm BRut.r BSilg BVim.v 2. ábra: Elektromos halászgéppel történt halfogások időbeli eloszlása a hallépcső középső szakaszán 2001-ben. Mennyiségi hatékonyság A mennyiségi hatékonyság vizsgálatához kevésbé voltak megfelelőek a körülmények a denkpáli hallépcsőnél. A létesítmény mellett kialakított árapasztón (hullámtéri megcsapoló műtárgy) keresztül lezúduló víztömeg erős sodrása miatt a rendelkezésünkre álló eszközökkel eddig nem sikerült a halállományt felmérni közvetlenül a hallépcső alsó bejáratánál, ezért nincsenek egyértelmű megfigyeléseink a vándorló halak esetleges torlódására vonatkozóan. A halcsapda működtetéséhez jelentős technikai és személyi feltételeket kellett biztosítani, így viszonylag kevés felmérést végeztünk ezzel a módszerrel. Esetenként a halcsapdában egyeden halat sem találtunk, ami vándorlási aktivitás szakaszosságával magyarázható. A halak vándorlási viselkedését döntő mértékben külső környezeti hatások (pl. a víz hőmérsékletének tartós emelkedése, árhullámok levonulása, stb.) motiváljak. A vándorlási periódusok feltárására néhány hónapig fenntartott, és napi gyakorisággal végzett megfigyelési sorozatokra lenne szükség, de ilyen intenzitású vizsgálatok megvalósítására nem volt lehetőségünk. A halcsapda alsó rekeszének eddigi fogási adatai is jelezték azonban, hogy a réselt halátjáróba 12 óra alatt beúszó halak mennyisége esetenként meghaladta a 100 példányt. A ténylegesen behatoló halak száma feltehetően ennél is több volt, mivel a halak megszökhetnek a csapdából. (Megjelölt egyedekkel teszteltük a halak félnapos bennmaradási valószínűségét az alsó rekeszben, és igen alacsony, 25 %-os értéket becsültünk.) Következtetések A denkpáli hallépcsőt figyelemreméltó helyszínnek tekinthetjük a szigetközi halállomány hosszú távú megfigyelése szempontjából. Az 1998-ban megkezdett vizsgálatok 32 halfaj előfordulását igazolták a létesítmény csatornájában. Elektromos halászgéppei és egy speciális halcsapdával végzett eseti megfigyelések alapján megállapíthatjuk, hogy a műtárgy lehetővé teszi számos vándorló dunai halfaj bejutását a szigetközi mellékágrendszerbe. A halállomány összetétele és mennyisége többnyire változott a felmérések során. Rendszeresen megtalálható gyakoribb faj volt a küsz, a bodorka, a domolykó, a paduc és a karikakeszeg. Néhány hal tartósabban is megtelepedett a létesítmény csatornájában, és ívóhelyként is hasznosította azt. A folyami halak vándorlási viselkedése időszakosan nyilvánul meg, több külső környezeti tényező függvényében. A vándorlási periódusok feltárására és a felúszó halak mennyiségének becsléséhez nagyobb intenzitású és tartós (több hónapos) megfigyelésekre lenne szükség, azonban ennek személyi és technikai feltételei eddig nem voltak biztosíthatóak. A denkpáli hallépcső építése előrelépést jelentett a szigetközi hullámtéri vízrendszer rehabilitálásában a bősi vízlépcső üzembe helyezését követően, de a kísérleti jellegű műtárgyat nem tekinthetjük elégséges megoldásnak. Szükségesnek látjuk egyrészt a meglévő átjáró működési hatékonyságának növelését ("csalivíz" stabilizálásával, a torkolati tájék bővítésével, stb.), másrészt a szigetközi vízrendszer fragmentálódásának kezelése érdekében újabb pontokon is öszszeköttetést kell teremteni a Duna és a hullámtéri mellékágak között, a halak tömeges vándorlásának elősegítésére. A szigetközi vízrendszer átjárhatóságának helyreállítása komoly ökológiai kihívást jelent. A halak vándorlását korlátozó objektumok kritikus elemezése általános követelmény, és ahol az nem okoz problémát, ott a megszüntetésükre kell törekedni, hiszen a szabad folyás esetén a teljes keresztszelvény biztosít útvonalat a vízi élőlények vándorlásához. A hallépcső kialakítása csak a "második legjobb megoldás". Köszönetnyilvánítás A tanulmány az FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztály támogatásával (87.938/200 készült. Irodalom Baxter, R. M. és P. Glaude (1980). Environmental effects of dams and impoundments in Canada. Can. Bu). Fish. Aquat. Sei. 205:1-34. Fóris, Gy. (1957): Lépcsők a halak országútján. Halászat, 4: 170-171. Guti, G. (1998): A szigetközi Duna-szakasz hidrológiai rehabilitációjának halbiológiai vonatkozásai a bősi vízlépcső üzembe helyezését követően. Halászatfejlesztés 21: 123-128. Guti, G. (1999): A szigetközi halállomány változásai a bősi vízlépcső üzembe helyezése óta. p. 131-140. In: Láng I. és társai (Szerk ) A Szigetköz környezeti állapotáról. MTA Szigetközi Munkács., Bpest. Guti, G. (2002): A denkpáli hallépcső lúnkcionális vizsgálata a szigetközi Duna-szakaszon. Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlés, I.: 275-285. Lelek, A. (1987): The Freshwater Fishes of Europe. Vol. 9. Threatened Fishes of Europe. AULAVerlag Wiesbaden, pp. 343. Mader, II., G. Unfer és S. Schmutz (1998): The effectiveness of naturelike bypass channels in a lowland river, the Marchfeldkanal, p. 384402. In: M. Jungwirth, S. Schmutz & S. Weiss (eds.) Fish Migrations and Fish Bypasses. Fishing News Books. Blackwell Science, Inc. Oxford, UK. Peter, A. (1998): Interruption of the river continuum by barriers and consequences for migratory fish. p. 99-112. In. M. Jungwirth, S. Schmutz & S. Weiss (eds.) Fish Migartions and Fiss Bypasses. Fishing News Books. Blackwell Science, Inc. Oxford, UK. Spence, J. A. és H. B. N. Hynes (1971): Differences in fish populations upstream and downstream of a mainstream impoundment. J. Fish. Res. Bd. Can. 28:45-46. Tyus, H. hí. (1990): Effects of altered stream flows on fishery resources. Fisheries, 15/2:18-20. Tyus, H. M. és B. D. Winter (1992): Hydropower development. Fisheries, 17/1:30-32.