Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

59 A védett területre rendszeresen táplálkozni járó fokozot­tan védett madarak: Kanalas gém - Platalea leucorodia Kék vércse - Falco vespertinus Piroslábú cankó - Tringa totanus Fattyúszerkő - Chlidonias hybrida Gyurgyalag - Merops apiaster Halászsas - Pandeon haliaelus Értékelés Amint az a leírtakból is kitűnik a vizsgált mocsaras terület élővilága igen összetett és értékes állat- és növényállomány­nyal rendelkezik. Jellegzetes növénytársulásai mind szerepelnek a már em­lített " Vörös Könyvben", azaz védelemre tartják ezeket. Összességében jellegzetes halfauna a mocsaras/lápos te­rületekre mivel az oxigénhiányos és szervesanyagokkal erő­sen terhelt vízi környezetet eltűrő és kedvelő fajok alkotják. Jelentős a már általában ritkán előforduló compó és a védett réti csík állománya, s miattuk bár a halfauna fajgazdagsága nem túl nagy, de értékesnek tekinthető Külön kiemelendő a madár és kétéltű állomány amelyek­ben fajgazdagságuk mellett igen értékes fajok fordulnak elő. Pl. a dunai gőte, vöröshasú unka, kanalas gém és halászsas. A területen levő hüllőfajok védettségük miatt szintén nö­velik a mocsár természetvédelmi értékét. A felsorolt védett növény és állatfajok sokszínűsége vala­mint természetvédelmi értéke nagyobb területen elosztva is jelentős lenne, de ez a vizes élőhely nagyon nagy sűrűségben tartalmaz megóvásra érdemes értékeket és ez külön kiemeli az átlagos mocsaras élőhelyek sorából. A terület Nyíregyhá­za közelsége miatt fokozottan veszélyeztetett, tehát fokozott védelemre szorulna. Irodalom Soó, R. 1927: Geobotanische monogaphie von Kolozsvár /Klausenburg/. -Studium Könyvkiadó, Budapest, 151 pp.) Eggler, J. 1933: Die Pflantzengesellschaften der Umgebung von Gratz. Repert. Spec. Nov. Regn. Veg., Berlin, Beih. 73/1: 1-216.) Lochmayer, W. 1950: a: Oenanthe aquatica-Rorippa amphibia Ass­Mitt. Florist. - Soziol. Arbeitsgem. N. F. 2: 20. ) Koch, W. 1926: Die Vegetationseinheiten der Linthebene unter Berück­sichtigung der Verhältnisse in der Nordostschweiz. - Jb. ST. Galli­sche Naturwiss. Ges. 61: 1-134.) Soó, R. 1943: A nyírségi erdők a növényszövetkezetek rendszerében. Die Wälder des Sandgebiets Nyírség im System der Pflanzengesellschaf­ten. - ActaGeobot. Hung. 5 (2) 315 - 352 Géhu, J.-M. 1961: Les Groupements végétaux du Bassin de la Sambre Francaise. - Vegetatio 10: 69-148.) Soó, R. 1955: La végétation de Bátorliget.- Acta Bot Acad Sei. Hung 1:301-334. Györe, K. 1995: Magyarország természetesvízi halai. Vízi természet- és környezetvédelem 1., Bp. 339pp. Simon, T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. - Harasztok, virágos növények. - Tankönyvkiadó, Bp. 846 pp. Bitskey, K. 1999: A Meggyes-mocsár természetvédelmi rehabilitációja. OTDK dolgozat. Debrecen. 26 pp. Göri, Sz. - Lakatos, Gy. - Kiss, K. M. - Bitskey, K. 1998: A Meggyes­mocsár vegetációja a természetvédelmi rehabilitáció kezdeti fázisá­ban. Kitaibelia. 3.1. 103-104. Kiss, K. M. - Lakatos, Gy. - Göri, Sz. - Bitskey, K. 1999 A Meggyes­mocsár (HNP) hidrobiológiái állapota a természetvédelmi rehabilitá­ciót követően. Bp. Hidrológiai Közlöny. 79. Lakatos, Gy. - Dalmay, K. 1998. A Pannon-tenger Hírmondója. A Szer­nye-mocsár. Bp. Természetbúvár. 53.4. 32-33pp. Lakatos, Gy. - Kiss, K. M. - Dalmay, K. 1999. Ecological state and treatment of protected wetlands in NE-Great Plain. Pollution and wa­ter resources. Columbia University Seminar Series. XXVI. Göri, Sz.-Aradi, Cs.-Lakatos, Gy. 1997: Ornithological relations of cha­nges following wetland restorations. Well. Int. Pub. 43. 317-327 pp. Gopal, B. - Sah, M. 1995: Inventory and classification of wetlands in India. Vegetatio. 118.39-48 pp. Paijmans, K.-Galloway, R.fV.-Faith, D.P.-Fleming, PM.-Haantjens, H.A.-Heyligers, P.C.-Kalma, J.D.-ljiffler, E. 1985: Aspects of Aust­ralian wetlands. CSIRO Div. of Water and Land Res. Tech.Paper 44 Scott, D. A. - Jones, T. A. 1995: Classification and inventory of wet­lands. A global overview. Vegetatio. 118. 3-16 pp. Witt, R. (red) 1995: Nagy Európai madárkalauz Bp. Officina Nova. 102­139 pp. Sauer, F. 19%: Vízimadarak. Bp. Magyar Könyvklub. 288 pp, Péchy - Haraszthy 1997: Magyarország kétéltüi és hüllői Defy, O. Gy. 1967: Kétéltűek - Amphibia, Magyarország állatvilága ­Fauna Hungáriáé, Akadémia Kiadó, Budapest. Defy, O. Gy. 1974: Hüllők - Reptilia, Magyarország állatvilága - Fauna Hungáriáé, Akadémia Kiadó, Budapest. Borhidi, A. - Sánta, A. 1999: Vörös Könyv Magyarország növénytársulá-sairól 1-2. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Buda­pest. Investigation of macrovegetation and vertebrate fauna of Igrice-marsh 'Görögh Zoltán', Imre Attila 2 Upper-Ttsza Foundation, 4401. Nyíregyháza, Pf.: 363. 1Upper-Tisza Inspectorate of Environmental Protection 4400. Nyíregyháza, Kölcsey utca 12-14. Abitract: The Igrice-marsh is one of the last wetlands made by Tisza river in pper-Tisza region It's area is about 70ha close by Nyír­egyháza. We investigated it's vertebratefauna and macrovegetation to determine values to nature protection. All group of vertebrates include protected species. One of the most valuable communities of this wetland is the heron nesting area of the gorse willow-grove. More than 190 plant species of the wetland create 11 natural communities. Valuable floral communi­ties is the lowland swamp-meadow, where thousands of Orchis laxiflora ssp. palustris bloom every spring. The Epipactis talloosi, an orchid species new to the area was described in 2001, which blooms in small numbers (15-20) in the alder­bog. These were just a part of species and communities described by us. So we did the statement, this marsh contains a lot of valuable species and communities, which are rare in our country this time, and that's why we proposed to protect it as a complex area by law. Keywords: wetland, marsh, water quality protection;

Next

/
Thumbnails
Contents