Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. fiVF. 2/3-ára teszik. Összevetve a nitrogénkötéssel bekerülő és a denitrifikációval távozó mennyiségek nagyságrendjét a nitrogén mérlegben szereplő egyéb mennyiségekkel, úgy találtuk, hogy ezek az értékek nem befolyásolnák lényesen a nitrogén mérleget, ezért eltekintettünk figyelembevételüktől. Negatív nitrogén mérleg, amikor több nitrogén távozott a halastóból, mint amennyi bekerült, csak egy tó esetében (Irmapuszta 9) fordult elő. A halastavakba bekerült összes nitrogén mennyisége és a nitrogén-visszatartás között pozitív (r = 0,57) korrelációt találtunk. A halastavak termelési intenzitása - amelyet a bruttó halhozammal jellemeztünk - és az elfolyó víz nitrogéntartalma között nem találtunk egyértelmű összefüggést (r = -0,24), amely arra enged következtetni, hogy a termelési intenzitás a hagyományos tógazdasági gyakorlat esetében nem befolyásolja az elfolyó víz rútrogéntartalmát. A halastavak és környezetük kölcsönhatásának vizsgálatához összehasonlítottuk befolyóvízzel érkező és elfolyó vízzel távozó nitrogén mennyiségét. Arra a kérdésre, hogy a vizsgált halastavak a befogadó természetes vizeket terhelték-e nitrogén kibocsátásukkal a be- és elfolyó víz nitrogén mérlege ad választ. Az adatok alapján a be- és elfolyó víz nitrogén mérlege 19,0 ± 22,9 kg/ha (-49- +68 kg/ha) volt, azaz a vizsgált tavak évente átlagosan 19 kgmal kevesebb nitrogént adtak le hektáronként, mint amennyit a befolyóvízzel kaptak. A halastavakból elfolyó vízzel átlagosan távozó nitrogén mennyisége a befolyó vízzel átlagosan bekerült nitrogén mennyiségének mindössze 60 %-a volt. A befolyó víz összes nitrogéntartalma átlagosan 3,13 ± 1,49 mg N/l volt, 2,03 és 3,95 mg N/l közötti intervallumban, míg az elfolyó víz nitrogéntartalma 2,79 ± 2,01 mg N/l volt, illetve 1,51 és 9,23 mg N/l között változott. Negatív be- és elfolyó víz nitrogén mérleg, amikor több nitrogén távozott a kifolyó vízzel, mint amennyi bejutott a tavakba, csak három irmapusztai és egy székesfehérvári tó esetében fordult elő. A kiugróan magas (5,01-9,23 mg N/l) nitrogén-koncentrációjú elfolyó vizeket magas oldott szerves nitrogén (3,07-4,49 mg N/l) és ammónium-nitrogén (1,04-2,33 mg N/l) tartalom jellemezte. A halastavak üledékének átlagos nitrogéntartalma 5,7 ± 6,0 g/kg (1,06-20,57 g/kg) száraz üledék volt. Az üledék és az elfolyó víz nitrogén tartalma között pozitív kapcsolatot találtunk (r=0,75). Az elfolyóvízzel távozó nitrogén mennyiség elsősorban az üledék nitrogén tartalmától függött. Negatív be- és elfolyó víz mérleg, vagyis amikor több nitrogén távozott elfolyóvízzel, mint amennyi befolyással bekerült a halastavakba kiugróan magas üledék nitrogén tartalmaknál (13,7-20,6 g/kg száraz üledék) találtunk. Összefoglalás A vizsgált halastavak átlagos nitrogén terhelése 213 kg/ha, átlagos nitrogén kibocsátása 119 kg/ha volt, ami 44,6 %-os nitrogén visszatartásnak felel meg. Összevetve a befolyóvízzel érkező és az elfolyóvízzel távozó nitrogénmennyiségeket (be- és elfolyó víz nitrogén mérlege), a vizsgált halastavak átlagosan 19 kg/ha nitrogénnel kevesebbet bocsátottak ki, mint amennyit befogadtak. A vizsgálati eredményeink alapján a halastavakból elfolyó víz nitrogén tartalma nem függ a termelési intenzitástól. A tóüledék nitrogéntartalma befolyásolta leginkább az elfolyó víz által a természetes befogadókba kibocsátott nitrogén mennyiséget. A halbiomassza gyarapodás formajában megkötött nitrogén mennyisége átlagosan 65,8 kg/ha volt, a bekerült összes nitrogén 23,8 %-a. Köszönetnyilvánítás A kutatási programot a FVM Oktatási, Kutatási és Fejlesztési Főosztálya támogatta. Irodalom Avnimelech, Y., Ki. Lacher, 197'). A tentative nutrient balance for intensive fish ponds. Bamidgeh 3

1.: 3-8. Bocz E. (szerk ), 1992. Szántóföldi növénytermesztés Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. 95. Egerszegi Gy., 1982. Halastavai» vízminőségi hatásai és annak jogi következményei. Halászat 28(4): 99-102. El Samra M. /., Oláh J., 1979. Significance of nitrogen fixation in fish ponds. Aquaculture 18: 367-372. Gross A., C. E. Boyd, C. IV. Wood, 2000. Nitrogen transformations and balance in channel catfish ponds. Aquacult. Engeneering 24: 1-14 Hargreaves, J. A., 1998. Nitrogen biogeochemistry of aquaculture ponds. Aquaculture 166: 181-212. Kakuk T. és Schmidt J. (szerk.), 1988. Takarmányozástan Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Függelék: LVI. Kestemont. P., 1995. Different systems of carp production and their unpads on the environment. Aquaculture 129: 347-372. KnOsche, R„ K. Schreckenbach. M. Pfeifer. H. Weissenbach. 2000. Balances of phosphorus and nitrogen in carp ponds. Fisheries Management and Ecology 7: 15-22. Oláh J., Szabó P., Esteky, A. A., S. A. Nezami, 1994. Nitrogen processing and retention on a Hungarian carp farms Journal of Applied Ichthyology. 10: 335-340. Scherz, H„ F. Senser, 1994. Food composition and nutrition tables, Medpharm Scientific Publishers, Boca Raton. 435. Schreckenbach, K„ R. Knösche, H. Wedekind, M. Pfeifer, H. Weisenbach, Janurik E., Szabó P., 1999. Pond management and aquaculture. Institute ftlr Binnenfisherei e V Potsdam, Sacrow. Project report, 34 pp. Investigations on the environmental impact of pond fish farming: nitrogen budget and nitrogen discharge Dénes Gál, Eva Kerepeczki, Pál Szabó, Ferenc Pékár Research Institute for Fisheries, Aquaculture and Irrigation, P.O.B. 47, H-5S41. Szarvas, Hungary Abstract: The aim of this study was to examine the nitrogen load and discharge of selected fishponds in Hungary. Nitrogen inputs and outputs of the fishponds and their sources were described. The impacts of fishponds on the nitrogen load of recipient waters were determined The nitrogen budget of fishponds representing different technologies and regions were determined and evaluated Keywords: fishpond, nitrogen, nitrogen budget, nitrogen discharge