Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

47 Crustacea plankton felhasználása a Balaton nehézfém szennyezettségének jellemzésére Farkas, A., Salánki, J., Varanka I. MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézet, 8237, Tihany, Pf. 35. Kivonat: A Balaton antropogén eredetű nehézfém szennyezettségének felmérésére irányuló kutatások részeként, az 1996-2001 közötti időszakban részletesen vizsgáltuk a tavat benépesítő plankton szervezetekben felhalmozott mikroszennyezők tér- és időbeli alakulását. A Crustacea planktonban felhalmozott nehézfém koncentrációk a következő tartományban alakultak: Cd: 0,25—3,91; Cu: 5,9-26,4; Pb: 1,59 -12,8; Zn: 37,6-180,5 mg kg'

1 száraztömeg. A Zooplankton biomasszában a nehézfémek koncentrációja a nyár folyamán és óssziel a tavaszi értékekhez mérten általában nagyobb volt. A vizsgált időszakban, területi felbontásban esetenként jelentős nehézfém szennyezés volt észlelhető, továbbá szignifikáns kadmium, réz és ólom terhelésnövekedés jellemző a tó egész területére. A Zooplankton biomasszában, valamint a mintavételi helyek vizében mért nehézfém koncentrációk között a korrelációs kapcsolatok elemzése kadmium, réz és cink esetében erőteljes szignifikanciát mutatott, míg a minták ólom koncentrációjában számottevő összefüggést nem észleltünk. Kulcsszavak: bioindikátor, Crustacea plankton, nehézfémek, környezetszennyezés Bevezetés Vízi közegek antropogén eredetű szennyezettségének kimutatásában a plankton szervezeteket, mint bioindikátorokat, több mint két évtizede világszerte sikeresen alkalmazzák (Hamanaka és Mishima, 1981; Stemberger és Chen, 1998; Chen és mts., 2000), így a Balaton nehézfém szennyezettségének felmérésére irányuló vizsgálatokban is rendkívül hatásos indikátor szervezetnek bizonyultak (Salánki és mts., 1982; V.-Balogh és Salánki, 1983; V.-Balogh, 1995). A kutatások során kitűnt, hogy ezek a vízi szervezetek igen nagy koncentrációban képesek felhalmozni a nehézfémeket, és anyagcseréjük, továbbá függőleges vándorlásuk és a táplálékláncban elfoglalt központi helyzetük révén fontos szerepet töltenek be a fémek körforgásában és függőleges szállításában (Hapke, 1991). Az előzményekből kiindulva, 1996-2001 között, részletesebben vizsgáltuk a tavat benépesítő plankton szervezetekben felhalmozott mikroszennyezők tér- és időbeli alakulását Anyag és módszer Zooplanktont a Balaton öt keresztszelvényén (M, K, G, A, E) kijelölt 15 mintavételi helyen gyűjtöttünk különböző évszakokban (/. ábra), motorcsónakkal vontatott 50 x 100 cm keretű és 200 pm lyukbőségű planktonhálóval. Ez a módszer faji összetételét tekintve vegyes rákplankton és Rotatoria állományt eredményezett. A mintákat műanyag edénybe helyeztük, hűtőtáskában szállítottuk a laboratóriumba, majd a feldolgozásig fagyasztva tároltuk. Minden mintavételi hely anyagából három párhuzamos mintát készítettünk, amelyekből eltávolítottuk az esetenként előforduló idegen anyagokat (rozsda, festék, növényi részek, stb ). A Crustacea plankton biomasszában a kadmium, réz, ólom és cink koncentrációkat Perkin Elmer 5100 PC atomabszorpciós spektrofotométerrel, elektrotermikus üzemmódban (HGA-60 grafitatomizátor alkalmazásával) határoztuk meg. A méréshez a mintákat nedves savas roncsolással tártuk fel (Farkas, 1993). M Balaton szepíK" Tapolca Keszthely Balatonlelle DFonyód Marcali Balaton-/ almádi! Balaton-\ füred Siófok Balatonföldvár 20 km /. ábra. Mintavételi helyek a Balatonban