Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
6. szám - Imre Emőke–McDougall, John–Farkas József–Kovács Miklós–Czap Zoltán-V. E. D. Monteiro–Treng Phong: A bio-degradációs hulladéktárolás
378 HIDROLÓGI A] K. ÖZ LÓ NY 2003. 83 . ÉVF. 6. SZ. 4.4. Egyéb geotechnikai tervezési, modellezési problémák \ 1 í finom-szemcsés talaj durva-szemcsés talaj 9. ábra. A kapilláris szigetelés tipikus rétegsora Szívás Víztartalom Szívás 10. ábra. A kapilláris alapgondolata: kis szívásoknál a fedőréteg áteresztőképessége és víztartása nagyobb, mint az alsóé A hulladéktároló szigetelésének tervezése, a hulladéktároló körül a telítetlen talajban lejátszódó vízáramlás modellezése szintén geotechnikai jellegű feladat, amellyel a telítetlen talajmechanika foglalkozik. E témakört itt csak egy résztéma felvillantásával érintjük: a kapilláris szigetelési eljárás alapelvének bemutatásával. A kapilláris szigetelés, a közelmúlt egyik - a telítetlen talajmechanikából származó - ötlete, amely ma már számos helyen nyert alkalmazást. Legegyszerűbb formájában egy kétrétegű fedö-rendszer, felül finomabb, alul durvább rétegből áll (9. ábra). Mivel egyensúlyi állapotban mindkét rétegben azonos a szívás, a talaj függvények elérése alapján könnyen kimutatható, hogy a felső réteg (a gyakorlati szempontból érdekes szívás értékeknél) több vizet tart meg. Ezért áteresztőképessége is nagy, és könnyen kivezethető belőle a víz, ha túl sok a csapadék (10. ábra). 4.5. Input adatok A telítetlen vízáramlási modellek alkalmazásához szükséges anyagfüggvények (áteresztőképesség-szívás, víztartás-szívás) ismerete - mind a környező talajban, mind a hulladékban. Ezek méréssel történő megállapítása különleges feladat, különösen hulladék esetén. Irodalmi adatok alapján készült a 11. ábra, amelyen városi hulladék víztartási görbéi láthatók. Szívás, s [10 kPa] - 8 -6 -2 0 _ 0 0.1 0.2 0,3 OA 0,5 0,6 Térfogati víztartalom v (-) 11. ábra. A hulladék víztartási görbéje mérések alapján. 1. Straub & Lynch (1982). 2. Korfiatij at al (1984). 3. Demetracopoulos és társai (1986). 4. Demetracopoulos & Sehayek és társai H. (1986). 5. Miller & Wright (1988). 6. Ahmed és társai (1992). 7. Williams és társai (1983). 5. Összefoglalás, tervek A főbb kutatási célok a következőkben foglalhatók össze: - A hulladék nedvesítésének megoldására nem ismert általánosan elfogadott eljárás, mivel az egyenletes nedvesítés problémája nem tekinthető megoldottnak. Ennek oka a hulladék dupla pórusszerkezete. Egy olyan eljárást kellene kidolgozni, amivel sikerül egyenletesebb nedvességeloszlást és így jobb nedvesítést elérni, azaz sikerül elkerülni, hogy a csurgalékvíz azonnal átfolyjon a nagy áteresztőképességű pórusokon. - Az anaerob bomlás szabályozásának révén lehetővé válik, hogy speciális anyagokat lebontó baktériumokat adnak a csurgalékvízhez visszacirkulálás előtt. E téma jelentősége igen nagy, külön kutatási szakterületnek tekinthető a témán belül. - A McDougall-Pyrah modell leírja a telítetlen hulladékban lejátszódó vízáramlást, a biodegradációt és a süllyedést, de még nem végleges, és jelenleg is vizsgálják helyességét. Továbbfejlesztése során a mechanikai részben a nagy alakváltozások és elmozdulások figyelembevételével célszerű lenne. - A modell igazolásához jó minőségű helyszíni mérési adatok (pl. víztartalom, süllyedés, fázisos összetétel a mélység függvényében) szükségesek. Ehhez célszerű lenne egymással párhuzamosan egy biodegradációs és hagyományos hulladéklerakó folyamatos, mélységre kiterjedő, folyamatos megfigyelése. Ennek megtervezéséhez csak az ismert vizsgálati módszerek átfogó elemzése és értékelése alapján lehetséges.
