Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

6. szám - Nagy László–Nagy Gergő Tamás: Természeti katasztrófák súlyossága

362 HIDROLÓGIA] K.ÖZLÓNY 2003. 83. ÉVF

. 6. SZ. A fentebb említettek szerint a különböző katasztrófák összehasonlítása gyakorlatilag lehetetlen. Azonban, ha az adatokat megfelelő rendszer szerint soroljuk, az összehasonlíthatóság javul, az eredmények már világosan mutatnak a különbségeket a katasztrófák között. A XX. század fontosabb ismert katasztrófáit a német katasztrófavédelem és a Natur Katastrophen könyv adataival kiegészítve a Munnich Re adatai foglalták táblázatba. Ennek alapján is elég nehéz eldönteni, hogy melyek voltak valóban a legsúlyosabb, vagy legrendkívülibb események. Itt már jelentkezik a történelmi adatokra jellemző probléma, hogy a század eleji katasztrófáknál a kár összehasonlítása (nemcsak a kárfelmérés módszertana alapján, hanem a sok adathiány miatt is) rendkívül nehéz. Bár a történelmi adatok valószínűleg nem teljesek, a második évezred legnagyobb természeti katasztrófáit (a 20 ezernél több áldozattal járó természeti katasztrófákat) mutatja az 1. táblázat 70 adat felhasználásával, időrendi sorrendben. Ezeknél, még ha volnának is káradatok, azokat még naturáliában is lehetetlen volna összehasonlítani, ugyanis pl. a kínai házépítési módszerek mindig lényegesen különböztek az európai módszerektől a 21. századig. Az összeírt 20 millió áldozat valószínűleg csak töredéke a második évezredből a természeti katasztrófák következtében elhunytaknak

;,Ennek ellenére úgy tűnik, a termé-. szeti katasztrotaK osszenasonutasanaK egyetlen módja nagyobb idő távlatban az áldozatok számának értékelése (1. táblázat): különböző irodalmi források eltérése. A természeti katasztrófák súlyossága az adatok egyparaméteres sorolásával bizonyos szinten megítélhető. Azon esetekből, amikor csak egyetlen paraméter szerint végzünk összehasonlítást, rendszerint elégséges az adott paraméter szerinti sorrendbe állítása. A sorolás történhet egyegy katasztrófa fizikai jellemzője (szélsebesség, földrengés magnitúdója stb.) alapján, az esemény időpontja szerint akár a következmények (károk, hajléktalanná váltak száma, érintettek száma, stb.) alapján is, azonban különböző típusú természeti katasztrófák összehasonlításánál fontos szerepe van a következmények értékelésének A sorolás alapján rendezett adathalmazhoz jutunk valamely szánpont alapján Természetesen a sorrendbe állítás folytatható akár másodlagos, akár harmadlagos szempontok alapján is. A legtöbb áldozattal járó katasztrófák a nagy aszályok voltak, az áldozatok száma a becslések szerint esetenként elérte a három milliót. Más tapasztalat, hogy a földrengések és vulkán kitörések viszonylag jól dokumentáltak. 3.1. Az adatok egyparaméteres sorrendbe állítása Jól nyomon követhető és azonnal értékelhető eredményt ad az 1999 évi természeti katasztrófák súlyosságának megítélésénél a katasztrófa következtében keletkezett kár szerinti sorba rendezése. Az adatok megmutatják, hogy az áldozatok száma szerint, mely katasztrófák voltak a legsúlyosabbak 3. 2 Az adatok kétparaméteres sorrendbe állítása ábra. A második évezred katasztrófáinak az áldozatok száma szerint Egy év, egy évtized, egy évszázad, a 2. évezred természeti katasztrófainak nagyságát vizsgálva megállapíthatók bizonyos törvényszerűségek. Valószínűsíthető, hogy az idő-horizont növelésével nő az ismertté vált természeti katasztrófák súlyossága, vagyis egy ezer éves adatsor minden valószínűség szerint súlyosabb események sorát tartalmazza, mint egy száz éves, stb. Bizonyosra vehető: a száz év alatt bekövetkezett természeti katasztrófák következményei átlagosan egy nagyságrenddel súlyosabbak, mint a tíz évi katasztrófák. (A sor hasonlóan folytatható, a hangsúly az átlagos szón van). Az 1. ábra ezer éves és tíz éves adatsor grafikus összehasonlítását mutatja. 3. Történelmi adatok értékelése Történelmi adatok gyűjtése lassú, fáradságos munka, amely lényegesen kevesebb sikert és rengeteg ellentmondás feloldását igényli. A történelmi adatok súlyosságának értékelésénél a legnagyobb leküzdendő probléma az adathiány és a 3 Munnich Re adatai kiegészítve a „Natur Katastrophen" oimü könyvek adataival Áldozatok száma 2. ábra. Áldozatok száma és a kár az 1997 és 1999 évi nagykatasztrófáknál Azon esetekben, amikor nincsenek prioritási szempontok, több-funkciós összehasonlítást végezhetünk A kétfimkciós összehasonlítás (pl földrengéseknél a magnitúdó és a keletkezett kár) síkban még jól ábrázolható, azonban ennél magasabb dimenziójú vizsgálatok már bonyolult elemzést és megjelenítést igényelnek. Természetesen ez azt is jelenti, hogy csak olyan vizsgálatot lehet végezni, ahol megfelelő mennyiségű fiiggetlen adattal rendelkezniük. Az adatok korlátozott mennyisége a vizsgálat korlátja. Kétparaméteres sorrendbe állítást mutat a 2. ábra. Itt az 1997. és 1999. évek nagy katasztrófáinak következményei, az áldozatok száma és a keletkezett kár vannak ábrázolva A négy legnagyobb katasztrófánál az esemény helyét is feltüntettük Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben a rendszerben lehetetlen az adathiányos katasztrófákat ábrázolni, ahol csak a kár, vagy csak az áldozatok száma áll rendelkezésre. 4. A természeti katasztrófák összehasonlítása Hogyan lehet a természeti veszélyforrásokat összehasonlítani? A probléma megoldásához két lépcsőben jutunk el. - Mérbetőnek kell lennie a természeti katasztrófának, vagyis olyan jellemzővel kell rendelkezni, amely minden veszélyforrás esetén megadható. - Kritériumrendszerrel keO rendelkezni a katasztrófa nagyságát illetően, aminek segítségével eldönthető a vizs-