Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

1. szám - Megemlékezések Dégen Imre (1910–1977) vízügyeink 1955–1975 közötti vezető egyénisége elhunytának 25. évfordulója alkalmából (Szeged, 2002. június 17-én) - Cselőtei László: Dégen Imre: szervező és vezető

CSELÓTEI L.: Dégen Imre, szervező és vezető 37 köszönés így levélben történt. Azután mintegy 10 évig csak egy-két alkalommal, köszönési távolságból láttuk egymást. Tekintetéből határozott neheztelést éreztem, köszönésemet is alig fogadta. Aspirantúrám idején a mezőgazdasági vízgazdálkodás, az öntözés területéről választottam témát. Ez maradt meg tudományos területemként akkor is, amikor három év múlva, 1954-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen megalakult a Kertészeti Tanszék, s én megbízást kaptam annak megszervezésére és vezetésére. Újabb hét év múlva, mint a Mezőgazdaság-tudományi Kar dékánja és a Magyar Tudományos Akadémia alakulóban lévő Öntözési Munkaközösségének vezetője találkoztam a Tudományos Akadémián egy ülésen Dégen Imrével. 0 már az 1955. év végén szintén megvált a SZÖVOSZ-tól, és az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője lett. Az akadémiai rendezvényen aztán, amikor távolabb meglátott, kivált az őt körülvevők gyűrűjéből, és odajött hozzám. Melegen üdvözölt s a következőket mondta: "Tudod, amikor elmentél a SZÖVOSZ-ból, nagyon rosszul esett nekem. Ür támadt utánad, amit később sem tudtunk megfelelően betölteni. De, utólag belátom, igazad volt. A te egyéniségednek megfelelően helyesen módosítottál az életpályádon". Megköszöntem a véleményét, és megragadtam az alkalmat, meghívtam Gödöllőre, hogy bemutathassuk, mivel foglalkozunk, mennyire jutottunk az öntözés, a vízgazdálkodás, a melioráció, s annak ökonómiája területén. Ettől kezdve újra rendszeresebbé vált a kapcsolatunk, találkozásunk. Az utolsó "találkozásunkra" 1974-ben közvetve került sor. A Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Erdei-Grüz Tibor közölte, hogy az Akadémia elnöksége mellett a különböző osztályokon, tudományterületeken működő, a vízzel foglalkozó akadémiai bizottságok mellett új, a vízgazdálkodás teljes területét átfogó MTA-OVH Vtügyi Tudományos Bizottság létesül. Többekkel megbeszélve, ennek elnökéül engem kívánnak jelölni. Udvariasan, de határozottan tiltakoztam: a mezőgazdaság ugyan az egyik legnagyobb vízfelhasználó, de a vízügy területeinek fontosságát tekintve azt több ágazat, elsősorban az ivóvízellátás és csatornázás messze megelőzi! Elnökünk egyéniségének megfelelően határozott volt a válasz: "Nézd, az ügyet Straub F. Brúnóval, Dégen Imrével és másokkal is részletesen megbeszéltük. Az a vélemény alakult ki, hogy vagy te vállalod az elnökséget, vagy nem lesz az egészből semmi." Bizonytalanul, de a kibontakozást remélve elvállaltam a megbízást. A bizottság megalakult és 1975-től 1990-ig működött. Vele kapcsolatban a legértékesebb tapasztalatom, hogy mennyire szükséges és hasznos a tudományterületek vitája, rálátás a szomszéd munkájára, és annak segítése. A vízügyi tudomány történetét vizsgálva, az akkori témákat, azok mindig elkészült részletes jegyzőkönyvét elemezve talán még sor kerül a későbbiekben ennek a szervezetnek valamilyen formában való újjáélesztésére. Új tevékenységi körömben, a bizottság elnökeként már nem találkoztam Dégen Imrévé1 1975-ben nyugdíjba ment, és az általa annyira kedvelt vízügy, és a vele összefüggő tudományos munka perifériájába került. Két esztendő múlva autószerencsétlenség vetett véget életének. Ezt követően is tovább élt szellemi? a Vízügyi Tudományos Bizottságban, és a vízügyek más területein. Az öntözés céljai és módszerei folyamatosan módosultak. Más volt az öntözés a 30-as években, az 50-es, vagy a 70-es években, és más már ma is. Igaz az is, hogy mezőgazdasági területünknek csak mintegy 3 %-át öntözzük, de ott a teljes növénytermesztés 15-20 %át termelik meg. A mezőgazdaság vízhasználata és általában a vizekkel való gazdálkodás messzemenően szolgálja a környezet védelmét. Dégen Imre munkásságának jelentőségét az is kiemeli, hogy intézkedései - ha más elnevezés szerint is - a korszerű környezetvédelem előfütárai voltak. Vezetői koncepcióit ma is érdemes tanulmányoznunk Tanulhatunk ezekből, hogyan lehet és kell megválasztani a munkatársakat, a partnereket, az együttműködőket, s miként lehet megérteni a víznek, a vizekkel való gazdálkodásnak, a víz környezetvédelemben betöltött szerepének egyre fokozódójelentőségét Dégen Imre munkássága alapján méltó rá, hogy emlékezzünk gazdag és értékes személyére, életművére. (A Szegeden megtartott előadás szerkesztett és részben bővitett szövege) Imre Dégen, the organiser and leader Cselőtei, L