Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

6. szám - Scheuer Gyula: Mészképző ásványvízforrások és kiválásaikat befolyásoló tényezők

339 Mészképző ásványvízforrások és kiválásaikat befolyásoló tényezők Scheuer Gyula 1126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat: A közelmúltban a Szerző a hideg karsztvizekből kivált mésztufákat vizsgálta, amelyek a karsztok akkumulációs formakincsének egyik felszíni változata. A világ számos országában azonban olyan mészkiválások is megfigyelhetők, amelyek ásványvizekből keletkeznek Az ilyen tipusú mészképző források a változó összetételű, nagy oldott sótartalmú és hőmérsékletű felszínalatti vizeket képviselik. Ge­netikailag ilyen mészképzó ásványvizek sokfélesége állapítható meg. Származásilag nagyrészük a karsztos kőzetekkel állnak összeftlg­gésben, ezért ezek a mésüképző karsztos ásványvizek csoportjába sorolhatók, mig amelyek nem karsztos töredezett-repedezett kőzetek­ből törnek fel mészképző rés és hasadék ásványvízforrásokként értelmezhetők. Hőmérsékletük alapján pedig lehetnek hidegek, lan­gyosak, melegek, forróak, továbbá leszálló vagy felszálló források, felszin közeli vagy mélységi eredetűek. Mineralizációjukat, hőmér­sékletüket több irányú felszínalatti folyamatok befolyásolják. 11a a karsztos ásványvizek kialakulásában összefüggés van az adott terü­let egykori vagy aktív vulkánosságával, ha van hőhatás akkor karsztos hidrotermális ásványvizek jönnek létre, ha nincs hőhatás, akkor pedig hideg mészkő posztvulkáni karsztos ásványvízforrások kialakulásáról van szó. Genetikailag azonban olyan karsztos ásványvizek is vannak, amelyek vulkánosságtól független tényezők (földi höáram, metamorfizáció) hatására jöttek létre. Ilyen esetekben, ha mele­gek, akkor mészképző karsztos termális ásványvizek keletkeznek, ha hidegek, akkor pedig hideg karsztos ásványvíz típusba sorolha­tók. A nem karsztos kőzetekből származó mészképző rés- és hasadék ásványvizeket ha a vulkáni kapcsolat áll fenn és melegek vagy forróak, akkor hidrotermás rés- és hasadék ásványvizek keletkeznek, míg abban az esetben, ha nincs vulkáni hőhatás, akkor hideg posztvulkáni rés és hasadék ásványvizek csoportjába sorolhatók. Ha genetikailag nincs kapcsolat a vulkánossággal és melegek, akkor mészképzA termális rés- és hasadék ásványvízforrásokként különíthetők el, azokat pedig amelyeknek hőmérséklete alacsony, hideg rés- és hasadék ásványvízforrások típusát képviselik. A megfigyelések és a vizsgálatok a mészképződéssel kapcsolatban igazolták azt a tényt, hogy az éghajlati tényezőknek meghatározó és alapvető befolyásoló szerepük érvényesül. Elsődlegesen úgy, hogy a forrás víz­gyűjtő területére jellemző klimatikus elemeken belül a csapadék kiemelkedő jelentőségű, mert annak beszivárgó része biztosítja azt a vízforgalmat, amely mészképzö ásványvízforrás működését kisebb - nagyobb hozamingadozásokkal folyamatosan fenntartja. Másod­lagosan pedig úgy, hogy a forrás vízéből a kicsapódást a klimatikus adottságok egyes elemei (hőmérséklet, légnedvesség stb) közvet­lenül vagy közvetve elősegítik. Kulcsszavak: karsztosodás, ásványvízforrás, forrásmészkö, éghajlat 1. Bevezetés és fogalommeghatározás A közelmúltban több publikációban foglalkoztam a hi­deg karsztvizekből kivált mészkövekkel, a mésztufákkal, amelyeket a mészkő és dolomitkarsztok felszíni subaeri­kus megjelenésformájaként írtam le (Scheuer Gy. 1999, 2002). Ezért e mészkiválások a karsztoknak és ezen belül a karsztosodási folyamatoknak egyik érdekes sok esetben látványos (Horvátország Plitvice, Törökország Anta­lya) megnyilvánulásának, a karsztforrásokhoz kapcsoló­dó formakincsének tekinthetők A világ számos országá­ban azonban megfigyelhetők olyan forrásmészkő kiválá­sok is, amelyek különböző hőmérsékletű (pl. hévforrá­sok) genetikájú, nagy oldott sótartalmú, rendszerint kü­lönféle gázokban gazdag forrásokból képződtek és ezek közül egyesek a recens üledékképződés leglátványosabb megnyilvánulás formáit hozták létre (USA-ból Mam­moth Hot Springs, Törőkországból pedig Pamukkale). A jelen összeállításban ilyen mészképző forrásokkal és ü­ledékeikkel kívánok foglalkozni és vizsgálni ezek elteije­dését, a vízföldtani viszonyokat, amelyek az ilyen típusú mészképző források keletkezésében közrejátszottak To­vábbá még azokat a fiziko-kémiai folyamatokat is tanul­mányoztam, amelyek a mészkiválás dinamikáját befolyá­solják, és irányát megszabják. Tanulmányozva az ilyen típusú mészképző forrásokat, megállapítható volt, hogy ezek a felszínalatti vizek olyan csoportját képviselik amelyek természetes úton törnek a felszínre, változó összetételű nagy oldott sótartalommal és rendszerint különféle gázokban is gazdagok. Ilyen a­dottságok miatt ezek a mészképző források mineralizáci­ójuk alapján egyértelműen ásványvízforrásoknak minő­síthetők, mert kielégítik mindazokat a feltételeket, ame­lyeket az ilyen tipusú forrásokkal szemben követelmény­ként meghatároztak (MSZ 11399 sz ). Ezért mészképző ásványvizek alatt a forrásoknak olyan csoportját értem, a­melyek mészkövet raknak le környezetükben, oldott só­tartalmuk eléri, vagy meghaladja az 1000 mg/I mennyisé­get, és hőmérsékletük tág határok között változik (4­100°C) és így lehetnek hidegek, langyosak, melegek vagy forróak. Továbbá rendszerint még gáztartalmuk is jelen­tős lehet Genetikailag pedig nagyrészük miután karsztos kőzetekkel állnak összefüggésbe, mészképző karsztos ásványvizek csoportjába sorolhatók, míg azokat, ame­lyek nincsenek kapcsolatban a karsztokkal és repedezett­töredezett kőzetekből származtathatók közvetlenül vagy közvetve hasadozott kőzetek mészképző ásványvízfor­rásaiként írhatók le. Ennek az anyagnak összeállításában célként tartottam szem előtt azt, hogy az elmúlt évtizedekben külföldi ta­nulmányútjaim során célirányosan felkeresett és a helyszí­nen tanulmányozott, az ilyen mészképző ásványvízforrá­sokról és a keletkező mészkövekről szerzett tapasztalatai­mat ismertessem, természetesen az erre vonatkozó szak­irodalom felhasználása mellett Ezekkel kapcsolatban már korábban több szakcikkem jelent meg túlnyomórészt a Hidrológiai Közlönyben és a Hidrológiai Tájékoztató­ban (Scheuer Gy. 1983, 1989, 1992, 1996, 1997, 1998) hogy az egyes kontinensek legismertebb és legjelentősebb mészképző ásványvízforrásairól áttekintést adjak, kihang­súlyozva azok vízföldtani-vízkémiai adottságaikat és a mészkiválással kapcsolatos megfigyeléseket. A helyszínen egy-egy előfordulásnál közvetlenül tanulmányoztam az a­dott forrás környékének földtani és geomorfológiai adott­ságait, az üledékképződést és annak változó dinamikáját, rétegzettségi adottságokat, alakulati formákat és egyéb jellegzetességeket és nem utolsó sorban az adott forrás környékének éghajlati adottságait. A felvidéki, erdélyi és horvátországi tanulmányútjaim során szerzett tapasztalatok alapján alakult ki az az állás­pontom, hogy nevezéktanilag indokolt lenne megkü­lönböztetni a hideg karsztvizekből kivált mészanyagot az ásványvízforrások felhalmozódásaitól, mert a két egymástól genetikailag annyira eltérő típusú forrá­sokból válnak ki, továbbá a kiválás folyamatában is lé-

Next

/
Thumbnails
Contents