Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

1. szám - Megemlékezések Dégen Imre (1910–1977) vízügyeink 1955–1975 közötti vezető egyénisége elhunytának 25. évfordulója alkalmából (Szeged, 2002. június 17-én) - Koltay József: Dégen Imre államtitkár és a vízgazdálkodási társulatok

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 1. SZ. vékenységükkel és kapcsolataikkal nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy széleskörűen erősödjék az a szemlélet, mely szerint a vízgazdálkodás és a környezetvédelem nemcsak egy-egy ágazat (minisztérium) felelőssége, hanem mindannyiunk közös ügye. Jelentős eredmény, hogy számos helyi önkormányzat is nagyra értékeli azt a munkát, amit a vízitársulatok a települések fejlesztése érdekében végeztek és végeznek napjainkban is. Víziközmű társulatok (beruházó szervezetek): főleg a kis településekben (községekben és kisebb városokban) alakultak (alakulnak) a viziközművek megvalósítására, fejlesztésére. A település vízellátását szolgáló közművet a vízmű-társulat, a szennyvízelvezetést (szennyvíztisztítást) szolgáló csatornaművet a csatornamű társulat, a belterületi vízelvezetést szolgáló csatornahálózatot (1984 óta) a belterületi vízelvezető társulat hozza létre. A víziközmű társulat az általa létrehozott (bővített) víziközművet (létesítményt) elkészülte után a tulajdonos önkormányzat(ok)nak adja át. Az új évezred első évtizedében elsősorban a csatornázási társulatok szervezésével és működésével lehet és kell számolni! A vízgazdálkodási (vízi- és víziközmű) társulatok jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a XIX. század második felében végrehajtott vízszabályozási munkálatoknak - a második honfoglalásnak a vízitársulatok, a XX. század második felében megvalósult országos vízművesítési programnak - a harmadik honfoglalásnak - a vízközmű társulatok voltak a főszereplői. 3. Eseménynaptár

1 (Az ivóvízellátás fejlődéséről, a vízügyi szervezet alakulásáról és a vízgazdálkodási társulatok közel 200 éves múltjából) - 1807. Az Országgyűlés által megszavazott 1807. évi XVI. tc. megteremtette az érdekeltekből alakuló társulat jogi alapjait. - 1810. Megalakult az első hazai társulat Sárvízi Csatorna Társulat néven (később Nádor Csatorna Társulatnak nevezték). Az első magyarországi társulat igazgató főmérnöke: Beszédes József (1787-1852) volt. Halálának 150. évfordulójáról 2002-ben több helyen méltó módon megemlékeztek. - 1857. Megalakult az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság mai működési területén az első társulat, a Csongrád-Sövényházi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat, mintegy 18.000 ha területen, Csongrád székhellyel. - 1880. Zsigmondy Vilmos sikeres kútfúrásának eredményeként átadták Hódmezővásárhelyen az Alföld első - felszökő vizű - artézi kútját. - 1895. Hódmezővásárhelyen megalakult az első Kúttársulat, körzeti vízvezeték létesítésére. A helyi érdekelt lakosság hozzájárulásából épült körzeti vízvezetékek a vízművek elődjének, a kúttársulatok pedig az ivóvíztársulatok (vízmű-társulatok) elődjének tekinthetők. Az 1957. év végén Csongrád megyében * Megjegyzés: Az eseménynaptár - a teljesség igénye nélkül - nemcsak a fontosabb országos eseményeket villantja fel, hanem a jelentősebb Alsó-Tiszavidéki eseményekről is tájékoztat a megye négy városában (Szeged kivételével) és 28 községben összesen 377 körzeti vízvezeték üzemelt 1957. végén a megye településeiben - Szeged kivételével központi közüzemi vízmű még nem Üzemelt A körzeti vízvezetékről ellátott lakosság aránya azonban 61 % volt. - 1938. április 28-30. között került sor Budapesten - a Műszaki Egyetem dísztermében - az Országos Vízellátási Nagygyűlésre, ahol több miniszter társaságában Horthy Miklós kormányzó is jelen volt A Nagygyűlés elsődleges célja az volt, hogy a széles közvélemény előtt feltárja a vízellátás terén jelentkező súlyos elmaradottságunkat, és megfogalmazza a legszükségesebb tennivalókat 1938-ban központi vízműve 56 város közül 27 városnak, 3360 községből 23 községnek, körzeti vízvezetéke pedig 6 városnak és 60 községnek volt - 1948. Megalakult az Országos Vízgazdálkodási Hivatal (OVH), ezen belül pedig a Vízellátási Osztály. Első vezetője: Harsányi Szabolcs oki. mérnök, a hidroglóbusz hazai gyártásának és alkalmazásának úttörője. - 1948. A közel másfél évszázados kiemelkedő eredményeket felmutató vízitársulatokat 1948. június 2-án - a 6060/1948. Korm. számú rendelettel - az államosítási program keretében felszámolták. Ennek során a helyi közcélú vízgazdálkodási feladatok állami feladattá váltak. - 1952. május 16-án megalakult a Szentesi Ivóvíz-, Fürdő- és Csatornamű Vállalat, szentesi székhellyel Alig egy negyedév múlva kiteijesztik a vállalat működését Csongrád megye egész területére (Szeged kivételével). A vállalat új elnevezése: Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Első igazgatója: Lengyel Károly, aki nyugdíjazásáig volt a kiváló vállalat első számú, mindvégig megbecsült vezetője. A megyei szakvállalat az 1960-as évektől jelentős szakmai közreműködést biztosított a megyei társulati vízművesítési program gyors ütemű előkészítésében és végrehajtásában, továbbá a városi és a községi fürdők szakszerű üzemeltetésében, s lehetséges fejlesztésében. - 1953. Megalakult az egységes vízügyi szolgálat, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Első vezetője: Rajczi Kálmán volt 1953-1955. között. - 1955. december Dégen Imrét nevezik ki az OVF elnökének. Dégen Imre államtitkár 20 évig (1955-1975) volt a vízügy első számú vezetője. A vízügyi szolgálat és az ország sokat köszönhet a kiváló szakmai vezető két évtizedes munkásságának! - 1957. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa megalkotta az 1957. évi 48. sz. törvényerejű rendeletet a vízgazdálkodási társulatok szervezéséről. - 1957. október 13-án megalakult - a vízgazdálkodási társulatok újjászervezését követően - elsőként az országban a Kiskunmajsa-Kígyósi Vízgazdálkodási Társulat, több mint 3000 ha területen - 1957. Megalakult a Szeged-Baktói Ivóvíz- és Öntöző Kúttársulat, az ország első ivóvíztársulata. Az ország első vízműtársulata 1958. március 20-án, Dombóváron alakult - 1960. Az 1960. évi 29. sz. törvényerejű rendelet lehetővé tette a vízitársulatok további fejlődését, biztosítva, hogy a továbbiakban azok a vízgazdálkodásiig összefüggő egységet alkotó területen legyenek kialakíthatók. En-