Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

5. szám - Vasvári Vilmos: A Vemagt gleccser hidrológiai viszonyai

VASVÁRI V.: A V

ern

agt gleccser hidrológiai viszonyai 301 Mcm rr 2000 A gleccser viselkedésének teljes megértéséhez a különböző időskálájú folyamatok nyomon követése szükséges. Ezt nagyon jól szemlélteti a 9. ábra, mely a különböző időléptékü változásokat mutatja. Jobb oldalon a hosszúidejű megfigyelések vázlatos ábrázolása látható, fent a geodéziai módszerrel mért éves magasság változás (cm/év), középen a glaciológiai módszerrel mért nettó akkumuláció és abláció (cm vízegyenérték), valamint nettó tömegmérleg (cm vízegyenérték, sraffozott), és lent a hidrológia módszerrel mért 1985. évi nyári lefolyás idősor (m

3/s). Megállapítható, hogy a XX. század elejétől megszűntek a korábbi jelentős mértékű periodikus előrenyomulások, sőt, az 1960-es és 1970-es évektől eltekintve a visszahúzódás monoton tendenciája a jellemző. A modellszámítások a jelenlegi tendenciát alapul véve azt mutatják, hogy 2030-ra a gleccser néhány négyzetkilométerre zsugorodik, majd 2050-re gyakorlatilag teljesen elolvad, megszűnik létezni (Braun et al., 1999). Az azonban, hogy ez a tendencia folytatódik-e a következő 50 évben, egyelőre nyitott kérdés marad. 1900 aO 1 1800 1700 1600 Rofen vöJfly Hinterflrasl ^ • lőrtnyomulá* • visszahúzódás augusztus szeptember október 9. ábra: A Vernagt gleccser különböző módszerekkel levezetett és különböző időléptékű változásai (Reinwarth & Rentsch, 1994) Összefoglalás A tanulmányban a gleccserek általános jellemzőinek rövid áttekintése után bemutattuk a Vernagt gleccser történelmi megfigyeléseit, melyeket a gleccser időszakos ún. surge-szerű előrenyomulásai indítottak el. Leírtuk a gleccser geodéziai felméréseit, a gleccseren üzemelő mérőállomásokat, különös tekintettel a vízmérce állomás kialakítására, valamint az állomásokon végzett méréseket. A mérési eredmények alapján bemutattuk a gleccser tömegmérlegének meghatározását szolgáló geodéziai, glaciológiai és hidrológiai módszert. Részletesen tárgyaltuk a gleccser lefolyási viszonyai} és annak megváltozását, valamint az abból eredő töme^változásokat az elmúlt közel harminc évben. A levezetett negatív változások, azaz a gleccser szignifikáns tömeglvesztése egyértelmű jele az ebben az időszakban bekövetkezett éghajlatváltozásnak. Hogy a Vernagt gleccser évszázadunk végéig megmarad-e a kutatók számára, mint kutatásaik tárgya, ennek az éghajlat-változási tendenciának a függvénye. Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetet mond dr. Ludwig N. Braun úrnak, a Bajor Tudományos Akadémia Glaciológiai Bizottsága vezetőjének a tanulmány megírásához nyújtott tanácsaiért. Irodalom Baumgartner. A.. H-J. Liebscher (1996): Allgemeine Hydrologie Quantitative Hydrologie Lehrbuch der Hydrologie, Band 1. Gebrüder Borntraeger, Berlin Stuttgart. Bergmann. H., O. Reinwarth (1976): Die Pegelstation Vernagtbach (ötztaler Alpen) Planung, Bau und Messergebnisse. Zeitschrift für Gletscherkunde und Glaziologie, Bd Xll, H. 2, S. 157-180, Innsbruck. Braun, L. N. (1996): Gletscherabflüsse unter verschiedenen klimatischen Bedingungen. Tagungsband Klimaänderung und Wasserwirtschaft, Institut f Wasserwesen, H.56/b, S.

269-292, München Braun. L. N.. H. Escher-Vetter (1996): Glacial discharge as affected by climate change Interpreavent 1996. Tagungspublikation, Band I, S. 65-74, Garmisch-Partenkirchen Braun. L. N„ H. Escher-Vetter, O. Reinwarth. H. Rentsch. M. Schultz, M. Weber (1999): Klimaerwärmung Gletscher - Wie verändern sich die Gebirgsabflüsse? CD-Rom der Kommission fllr Glaziologie der BAW, München