Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

5. szám - Vasvári Vilmos: A Vemagt gleccser hidrológiai viszonyai

296 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83 . ÉVF . 5. SZ. 3. táblázat: A jéggát és a jégtó becsült méretei a Az 1600 és az 1680 körüli jégtó képződés vízszintjeit, amelyeket legalább 2260, illetve 2270 m-es, és maximum 2280 m-es tengerszint feletti magasságban becsültek, számításokkal bizonyították. A megfelelő tótérfogatok többszörösével túlszárnyalták az addig ismeretes 1850 körüli tótérfogatot. A jégtavak egyéb méretei is megha­ladták a későbbi 1850-es jégtó méreteit. Az 1600 és az 1680 körüli előrenyomulás eredményeképpen a Vemagt gleccser jégtömege kb. 350-390 m-rel illetve 670-710 m­rel nyúlt túl a Vemagt pataknak a Rofenache-ba való be­torkollása alá. különböző időszakokban méterben (Nicolussi, 1990) 1601 1678 jún. 27. 1678 júl. 6. 1681 Jéggát Hossza 940 665 675 ­Szélessége 400 ­­­Magassága 270 240 ­­Jégtó Hossza 1680 598 1110 2340 Szélessége 470 200 340 400 Mélysége 120 ­200 142 2. ábra: A Vemagt gleccser és a jégtó 3. ábra: A XVII. századi jégtavak rekonstruált víz­állásai és az azokhoz tartozó tótérfogatok (Nicolussi, 1990) Az 1850 körüli utolsó nagy előrenyomulási periódust és jégtó képződést követően, a XIX. század végén az el­ső geodézia felmérésekkel indult meg a Vemagt gleccser izolása 1601. július 9. (Nicolussi, 1990) tudományos igényességgel és alapossággal végzett meg­figyeléseinek és felméréseinek időszaka. A Vernagt gleccser geodéziai felmérései A Vemagt gleccserről készült térképsorozat az 1889­ben Finsterwalder által készítettel kezdődik ( Brunner, 1993), melyet a földi fotogrammetriai módszerrel készül­tek követtek 1912-ben, 1938-ban, 1954-ben, 1969-ben és 1979-ben majd légi fotogrammetriával 1990-ben és 1999-ben. Az utolsó három felmérés ortofotóként ké­szült. Ezek a térképek lehetővé teszik a gleccser növeke­dési és zsugorodási folyamatainak nyomon követését. Az első digitális terepmodell elkészültéig csak a glecs­cser felületváltozását lehetett rekonstruálni, ezt követően azonban a térfogat- ill. tömegváltozás is számíthatóvá vált a gleccser felszínéből numerikusan kivonva az alatta húzódó terep magasságát. Ez utóbbit geofizikai mérések­kel határozták meg. A geodéziai felmérések eredményei képezik az u.n. geodézia vizsgálati módszer alapját, mi­szerint a gleccser alakváltozásából vezetik le annak tö­megmérlegét. 1965 és 1980 között a gleccsertömeg nö-

Next

/
Thumbnails
Contents