Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

4. szám - Konecsny Károly: A felső-tiszai vízrajzi távmérő rendszer létrehozásának és üzemeltetésének tapasztalatai, további fejlesztési tervek

6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 4. SZ. többihez viszonyítva, hogy ez utóbbi vízrajzi távmérő állo­más energia ellátását napelemmel oldották meg. Szintén eb­ben az évben került kiépítésre az üzemirányítási célokat szolgáló, szivattyúállomások paramétereit továbbító modul is, amely a Nagyecsedi-, Tiborszállási- és Kocsordi K4 szi­vattyútelepek fö üzemelési paramétereit továbbítja a nyíregy­házi központba, illetve távvezérlést tesz lehetővé a nagyecse­di alközpontból. Az 1998-2002. időszakban a rendszer gyakorlanlag fo­lyamatosan üzemelt és így óriási adatmennyiség gyúlt össze. Kisebb néhány perces vagy kivételesen órás-napos leállás ritkán fordult elő, áramszünet, kommunikációs hiba, vagy karbantartási-fejlesztési tevékenységek miatt (pl. a folyamat­irányító szoftver lecserélésekor). 3.3. A felső-tiszai távmérő' rendszer nemzetközivé alakítása A hazai folyószakaszokra vonatkozó árvízi riasztások, figyelmeztetések, hidrológiai előrejelzések készítésekor a saját vízrajzi állomásoktól érkező adatok nem elegendő­ek, az előrejelzések időelőnyének és pontosságának növe­lése érdekében nagyobb hatékonyságú a vízrajzi távmérő rendszer bővítése a folyók felső szakaszán, tehát a kül­földi vízgyűjtőterületen A^llHO I fe-tomu 3] m«mHlir*T!«* 9 0 fllUii» lm»ta-kúzporl M iregyliú/.j \ 4. ábra A Kárpátalján 1999-2000. években kiépített hírközlési rendszer két vízrajzi automata távmérő állo­mással és a nyíregyházi mikrohullámú kapcsolattal 1986-1988. között egy akkor aláírt magyar-szovjet műszaki-tudományos együttműködési megállapodás alap­ján kidolgozásra került a felső-tiszai távmérés fejlesztésé­re vonatkozó közös magyar-szovjet műszaki tanulmány­terv és beruházási program. Az elképzelések szerint, több ütemben mintegy 15-20 távmérő állomás létesült volna a Felső-Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjén, ungvári távmérő központtal, olymódon, hogy a nyíregyházi és ungvári központok egymással közvetlen adatátviteli kapcsolatban álltak volna. Ez a terv akkor különböző objektív okok miatt nem valósult meg. Az 1998-2001. időszak árvizei meggyőzően bizonyí­tották azt a korábban is ismert tényt, hogy a Felső-Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet számí­tani magas és heves árhullámokra. A vízszint-emelkedé­sek a magyar-ukrán határszelvénynél 12-36 óra alatt elér­hetik a védekezés szempontjából kritikus értékeket. Ez a körülmény egyértelműen meghatározza az árvizek elleni védekezés lehetséges megoldásait, és benne az adat- és információ-gyűjtéssel, tárolással és feldolgozással szem­beni követelményeket. E követelményeket helyesen ismerte fel az a magyar kor­mányprogram, amely a 2000. évben 100 millió Ft értékű se­gély keretében Kárpátalján megalapozta a jövőt hosszú tá­von meghatároz», jelentős lépéseket. Megvalósult a magyar­országi rendszerrel egységes, a távmérés és nemzetközi au­tomatikus adat-forgalmazást biztosító URH és mikrohullá­mú hálózat gerince. A nyíregyházi és az ungvári központot nagy sávszélességű mikrohullámú adatátviteli csatorna köti össze, és az adatok kölcsönös továbbítására 5 percenkénti gyakorisággal kerül sor. Kárpátalja területén kiépített vízraj­zi távmérő rendszer 11 egységből tevődik össze: Ungvár központ; 8 automata átjátszó állomás: Ungvár (Uzsgorod), Huszt-Rokoszovo, Javomyik. Plaj. Munkács (Mukacsevo), Alsókalocsa (Kolocsava), Kraszna. Rahó (Rahív), valamint két vízrajzi állomás: Técső és Huszt A kárpátaljai vízrajzi távmérő rendszer elemei és mű­ködési elve teljes mértékben azonos a magyar rendszeré­vel, így azok együttműködése zavartalan. Ez még messze elmarad azonban a hidrológiai sajátosságok által megkö­vetelt állomás-sűrűségtől és a hírközlő rendszer adta lehe­tőségektől is. Ezért a felső-tiszai árvízvédelmi információs rendszer összehangolt fejlesztését három fő cél elérése ér­dekében kell tovább folytatni: az árvízi riasztás és előre­jelzések időelőnyének növelése, a vízállás és vízhozam e­lőrejelzések megbízhatóbbá tétele, a teljes árhullámkép e­lőrejelzése folyamatos előrejelzéssel. A 2003. évben 215 millió Ft-os magyar kormányse­gélyből megvalósuló kárpátaljai fejlesztés keretében - fel­használva a már kiépített hírközlési rendszer, és központ rendelkezésre állását - korszerűsítve lesz a Tisza-Técső ál­lomás, valamint ezenkívül 11 új vízrajzi távmérő állomás készül. Ezek között 8 komplex vízrajzi állomás - Tisza Rahó/Rahiv, Tisza Huszt-Tiszakirva/Huszt-Kriva, Fekete -Tisza Kőrösmező/Jaszinja, Fehér-Tisza Láposme­ző/Luhi, Tarac Királymező/Uszty Csorna, Talabor Alsó­kalocsa-Rökarét/Kolocsava-Meresor, Nagyág Ökörmező /Mizsgirja, Borzsa Dolha/Dovge (vízállás, vízhőmérsék­let, csapadék), valamint 4 csapadékot, léghőmérsékletet, illetve a magaslati URH átjátszóknál (Rahó/Rahiv, Krasz­na, Plaj, Huszt/Ro/coszovo) szélsebességet is mérő távmé­rő készül el. A távmérő rendszer fejlesztésének egyik ele­me lesz a Técsőn kiépítésre kerülő vízminőségi automata távmérő állomás is. A magyar finanszírozású vízrajzi távmérő rendszer kié­pítése mellett ukrán-német (1 vízrajzi állomást, az Ung folyón Ungváron 2003. februárban átadtak), ukrán-dán­szlovák, EU TACIS, valamint az ukrán-NATO együtt­működési projektek is tervezik vízrajzi távmérő állomá­sok telepítését a Felső-Tisza vízgyűjtőjére. A vízgyűjtő romániai részén 2002. év végén vízrajzi távmérő állomás még nem működött, de Phare CBC pénzügyi támogatás felhasználásával elkezdődött az auto­matizálási program kidolgozása és megvalósítása, és ez 2003-ban be kell fejeződjék. Az ennek a programnak a

Next

/
Thumbnails
Contents