Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
4. szám - Konecsny Károly: A felső-tiszai vízrajzi távmérő rendszer létrehozásának és üzemeltetésének tapasztalatai, további fejlesztési tervek
6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 4. SZ. többihez viszonyítva, hogy ez utóbbi vízrajzi távmérő állomás energia ellátását napelemmel oldották meg. Szintén ebben az évben került kiépítésre az üzemirányítási célokat szolgáló, szivattyúállomások paramétereit továbbító modul is, amely a Nagyecsedi-, Tiborszállási- és Kocsordi K4 szivattyútelepek fö üzemelési paramétereit továbbítja a nyíregyházi központba, illetve távvezérlést tesz lehetővé a nagyecsedi alközpontból. Az 1998-2002. időszakban a rendszer gyakorlanlag folyamatosan üzemelt és így óriási adatmennyiség gyúlt össze. Kisebb néhány perces vagy kivételesen órás-napos leállás ritkán fordult elő, áramszünet, kommunikációs hiba, vagy karbantartási-fejlesztési tevékenységek miatt (pl. a folyamatirányító szoftver lecserélésekor). 3.3. A felső-tiszai távmérő' rendszer nemzetközivé alakítása A hazai folyószakaszokra vonatkozó árvízi riasztások, figyelmeztetések, hidrológiai előrejelzések készítésekor a saját vízrajzi állomásoktól érkező adatok nem elegendőek, az előrejelzések időelőnyének és pontosságának növelése érdekében nagyobb hatékonyságú a vízrajzi távmérő rendszer bővítése a folyók felső szakaszán, tehát a külföldi vízgyűjtőterületen A^llHO I fe-tomu 3] m«mHlir*T!«* 9 0 fllUii» lm»ta-kúzporl M iregyliú/.j \ 4. ábra A Kárpátalján 1999-2000. években kiépített hírközlési rendszer két vízrajzi automata távmérő állomással és a nyíregyházi mikrohullámú kapcsolattal 1986-1988. között egy akkor aláírt magyar-szovjet műszaki-tudományos együttműködési megállapodás alapján kidolgozásra került a felső-tiszai távmérés fejlesztésére vonatkozó közös magyar-szovjet műszaki tanulmányterv és beruházási program. Az elképzelések szerint, több ütemben mintegy 15-20 távmérő állomás létesült volna a Felső-Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjén, ungvári távmérő központtal, olymódon, hogy a nyíregyházi és ungvári központok egymással közvetlen adatátviteli kapcsolatban álltak volna. Ez a terv akkor különböző objektív okok miatt nem valósult meg. Az 1998-2001. időszak árvizei meggyőzően bizonyították azt a korábban is ismert tényt, hogy a Felső-Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet számítani magas és heves árhullámokra. A vízszint-emelkedések a magyar-ukrán határszelvénynél 12-36 óra alatt elérhetik a védekezés szempontjából kritikus értékeket. Ez a körülmény egyértelműen meghatározza az árvizek elleni védekezés lehetséges megoldásait, és benne az adat- és információ-gyűjtéssel, tárolással és feldolgozással szembeni követelményeket. E követelményeket helyesen ismerte fel az a magyar kormányprogram, amely a 2000. évben 100 millió Ft értékű segély keretében Kárpátalján megalapozta a jövőt hosszú távon meghatároz», jelentős lépéseket. Megvalósult a magyarországi rendszerrel egységes, a távmérés és nemzetközi automatikus adat-forgalmazást biztosító URH és mikrohullámú hálózat gerince. A nyíregyházi és az ungvári központot nagy sávszélességű mikrohullámú adatátviteli csatorna köti össze, és az adatok kölcsönös továbbítására 5 percenkénti gyakorisággal kerül sor. Kárpátalja területén kiépített vízrajzi távmérő rendszer 11 egységből tevődik össze: Ungvár központ; 8 automata átjátszó állomás: Ungvár (Uzsgorod), Huszt-Rokoszovo, Javomyik. Plaj. Munkács (Mukacsevo), Alsókalocsa (Kolocsava), Kraszna. Rahó (Rahív), valamint két vízrajzi állomás: Técső és Huszt A kárpátaljai vízrajzi távmérő rendszer elemei és működési elve teljes mértékben azonos a magyar rendszerével, így azok együttműködése zavartalan. Ez még messze elmarad azonban a hidrológiai sajátosságok által megkövetelt állomás-sűrűségtől és a hírközlő rendszer adta lehetőségektől is. Ezért a felső-tiszai árvízvédelmi információs rendszer összehangolt fejlesztését három fő cél elérése érdekében kell tovább folytatni: az árvízi riasztás és előrejelzések időelőnyének növelése, a vízállás és vízhozam előrejelzések megbízhatóbbá tétele, a teljes árhullámkép előrejelzése folyamatos előrejelzéssel. A 2003. évben 215 millió Ft-os magyar kormánysegélyből megvalósuló kárpátaljai fejlesztés keretében - felhasználva a már kiépített hírközlési rendszer, és központ rendelkezésre állását - korszerűsítve lesz a Tisza-Técső állomás, valamint ezenkívül 11 új vízrajzi távmérő állomás készül. Ezek között 8 komplex vízrajzi állomás - Tisza Rahó/Rahiv, Tisza Huszt-Tiszakirva/Huszt-Kriva, Fekete -Tisza Kőrösmező/Jaszinja, Fehér-Tisza Láposmező/Luhi, Tarac Királymező/Uszty Csorna, Talabor Alsókalocsa-Rökarét/Kolocsava-Meresor, Nagyág Ökörmező /Mizsgirja, Borzsa Dolha/Dovge (vízállás, vízhőmérséklet, csapadék), valamint 4 csapadékot, léghőmérsékletet, illetve a magaslati URH átjátszóknál (Rahó/Rahiv, Kraszna, Plaj, Huszt/Ro/coszovo) szélsebességet is mérő távmérő készül el. A távmérő rendszer fejlesztésének egyik eleme lesz a Técsőn kiépítésre kerülő vízminőségi automata távmérő állomás is. A magyar finanszírozású vízrajzi távmérő rendszer kiépítése mellett ukrán-német (1 vízrajzi állomást, az Ung folyón Ungváron 2003. februárban átadtak), ukrán-dánszlovák, EU TACIS, valamint az ukrán-NATO együttműködési projektek is tervezik vízrajzi távmérő állomások telepítését a Felső-Tisza vízgyűjtőjére. A vízgyűjtő romániai részén 2002. év végén vízrajzi távmérő állomás még nem működött, de Phare CBC pénzügyi támogatás felhasználásával elkezdődött az automatizálási program kidolgozása és megvalósítása, és ez 2003-ban be kell fejeződjék. Az ennek a programnak a
