Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

3. szám - Kerényi A. Ödön: Az Európai Unió megújuló energia tervei

B. III Az Európai Unió megújuló energia tervei Kerényi A. Ödön 1121. Budapest, Törökbálinti út 13/a. Magyarország EU csatlakozásának energetikai feltételei a Bős-Nagymaros vízlépcső-rendszer befejezése nélkül nem teljesíthetők A Hágai Nemzetközi Bíróság döntésének helyes értelmezésről több tanulmányom, cikkem jelent meg a szaksajtóban, és azt előterjesztettem mind a miniszterelnök úrnak, mind az illetékes minisztériumok, hatóságok és energetikai társaságok vezetőinek is. Sajnos, eddig nem kaptam érdemi választ. Tudom azonban, hogy komolyan készülnek a szlovák féllel való tárgyalások folytatására. Megismétlem javaslatom lényegét: A Hágai Bíróság csupán azt mondta ki, hogy a „nagymarosi vízlépcső megépítésére a bősi vízerőmű csúcsra járatása céljából nincs szükség", mivel „erről a felek kölcsönösen lemondtak". Ez a tervmódosítás egyébként az én javaslatomra történt., amit a magyar villamosenergia-rendszer főmérnökeként tettem, hogy megmentsem a közel 4 milliárd kWh megújuló energia hasznosítását jelentő, befejezés előtt álló beruházást A nagymarosi vízlépcső megépítése az államközi szerződés összes egyéb célkitűzésének eléréséhez azonban nélkülözhetetlen. Medgyessy Péter miniszterelnök úr kijelentése is így értelmezhető: „Nem építünk gátat a Dunán" a bősi vízerőmű csúcsra járatása céljából, de felülvizsgálandó, hogy milyen előnyök származnak a nagymarosi vízlépcső megvalósításából. A legnagyobb előny az évi kb. 4 TWh (milliárd kWh) megújuló villamosenergia-termelés, amelyből az alapszerződés szerint 50 % a magyar hányad. Ebből - kerekítve 3 TWh a bősi, 1 TWh a nagymarosi vízerőmű termeléséből származik. Nem is beszélve az egyéb előnyökről, amelyek az árvizvédelem, a hajózás terén jelentkeznek. A gát hidat képezne a Börzsöny és Pilis térsége között. Emellett néhány fenékküszöbbel a Szigetköz vízpótlása is megoldódna, amit a szlovák oldalon bizonyitva látunk. Itt térek vissza az EU csatlakozásunk energetikai feltételeinek teljesíthetőségére. Az Európai Unió közismerten súlyponti kérdésnek tekinti a levegőszennyezés Kiotó-i célkitűzéseinek teljesítését. A C0

2 kibocsátás mérséklése érdekében, többek között, növelni írja elő tagjai számára a megújuló energiákból származó áramtermelést, ami az ezredfordulón az EU összes villamos energia termelésének 13 %-a volt, és zömében vízenergiából származott. Ezen hányadot 10 éven belül az EU átlagban 21,5 %-ra kívánja felemeltetni, amiben a vízerőművek mellett a szélenergia, a biomassza, és minden egyéb lehetőség is beleértendő. A csatlakozó államoktól azonban azt is elváija, hogy erre az időre ők is érjék el villamosenergia-termelésükben, átlagosan a kb. 16,5 % megújuló energiából származó hányadot. A GM becslése szerint Magyarország esetében legalább 11.5 % lesz a tárgyaláson várhatóan közlésre kerülő irányszám. Azon EU elvárás, hogy Magyarország 2010-ben legalább megközelítse a 11.5 % megújuló energiából származó áramtermelést, a Duna vízerő-potenciáljának hasznosítása nélkül elképzelhetetlen Feltételezhető, hogy az EU szakértők számoltak azzal is, hogy az újra induló magyar-szlovák tárgyalásokon megegyezés érhető el. Erre a lehetőségre a Nemcsók-delegáció már példát is mutatott. A megállapodás-tervezet azonban - közismerten, politikai okok miatt - kormány szinten nem nyert magyar részről jóváhagyást. A megújuló energiából történő villamos energiatermelés lehetőségeire vonatkozó állításom bizonyítására szolgáljon az alábbi egyszerűsített számítás: Megújuló energiából történő áramtermelés Magyarországon: MW TWh /év Jelenleg: Tiszai vízerőművek és a többi törpék 41 0,16 Bős mai, jogos magyar hányad (33%) 240 1,00 A jövőben: Nagymaros, ha megépül 165 1,00 Paks rekuperációs vízerőmű 7 0,05 Uj törpe vízerőművek 2 0,01 Borsodi Hőerőmű fahulladék 60 0,30 Pannon Power fahulladék 100 0,50 Szélerőművek 10 0,04 Inkei geotermikus erőmű 2 0,01 Egyéb bio-, fotovoltatikus erőmű 2 0,01 Összesen becsülhető megújuló energia 629 3,08 Az optimistának mondható becslésből kitűnik: az összes megújuló energiából származó áramtermelés 2010-ben kb. 3,1 TWh-ra becsülhető. Mivel a hazai erőmüvek bruttó termelése jelenleg kb. évi 35 TWh, megújuló energiából származó hányad mindössze 0.4 %. 2010-ben pedig 40 TWh erőművi termelést feltételezve, az elérhető részarány maximum 7,8 % lenne az EU 11,5 % irányszáma helyett. A Bős-Nagymaros vízerőművek nélkül még 2 TWh-val kevesebb maradna, azaz mindössze 1,1 TWh, ami csupán 2,7 %-nak felel meg. Világosan látszik, hogy az EU csatlakozás energetikai feltételeinek megközelítése érdekében is szükségesnek látszik a Bős-Nagymaros vízlépcsők ügyében tárgyaló kormánydelegációnak az eddigi merev tárgyalási elveitől eltérni és visszatérni a Nemcsók-fé\e tervezethez. A kézirat beérkezett: 2003. január 8. KKRÉNYI A. ÖDÖN állami-díjas, gyémántdiplomás gé|>észmémök, az MVM Rt. ny. vezérigazgató helyettese