Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

3. szám - Emlékülés Lászlóffy Woldemár születésének századik évfordulója alkalmából (Budapest, 2003. március 4-én) - Nováky Béla: A fajlagos lefolyás térképezésének dr. Lászlóffy Woldemár által kidolgozott módszere

138 HIDROLÓGIAI K.OZLONY 2003. 83. ÉVF. 3. SZ. kívüli egyéb hatásokat. Az összefüggést a hazai kádpárol­gási mérések adatainak felhasználásával szerkesztettük. A (3) képlettel egyesítetten Budiko éghajlat-lefolyás össze­függése: R = p e-["06400.T/P * 104)/P] A fajlagos lefolyás térképének szerkesztésénél az a para­métert nagyobb vízgyűjtőnként a vízgyűjtőben rendelkezésre álló lefolyás-mérési adatok alapján kalibráltuk, majd a képle­tet az adott vízgyűjtőre rögzített a érték mellett alkalmaztuk. Ezzel követtük az éghajlati adatokra épülő Lászlóffy-mód­szert, s egyúttal eleget tettünk az anonim bírálónak is. A fajlagos térkép szerkesz­tésénél eleget tettünk László­ffy-módszsT másik alapelvé­nek is: a lefolyás térben osz­tott értelmezésének. Ennek a megoldása a következő volt: A térkép szerkesztésénél az adott vízgyűjtőt ortogonális rácshálóval elemi vízgyűjtők­re bontottuk. A rácsháló gnd­elemeit a mátrix elemek inde­xelési szabályainak megfele­lően e,„ ugyanezen grid-elem lefolyását R,„ valamely vízho­zammérő szelvényhez tartozó teljes vízgyűjtő grid-elemei­nek halmazát N ; i jelöli. A grid-elemek R„ lefolyása (grid runoff) és a vízhozammérő szelvényhez tartozó vízgyűjtő Rt* lefolyása közötti kapcso­latot az R,j* = LE 8 f /R, (5) 2. ábra. A fajlagos lefolyás sokévi átlaga, l/s. km (Lászlóffy, 1954) 3. ábra A fajlagos lefolyás térképe (Nováky, 1988) NOVÁKY BÉLA A Gödöllői Szent István Egyetem Tájökológia összefüggés teremti meg, ahol 8 U a Kronecker szimbólum, 8 y = 0, ha e,j <t Ny, és 8 V= 1, ha e t j e Ny. A grid-elemek R 0 fajlagos lefolyása a R,j = P.j.expf-a .(36400. T„.Pj' + 104).P,;'] (6) képlettel számítható. A számításhoz az átlagos évi csapadék és hőmérséklet grid-elemenkénti értékeire van szükség, a­melyek viszont a csapadék és hőmérséklet vonatkozó térké­peinek digitalizálásával megkapható. Az R,* számított és mért értékeinek egy vízrendszeren belüli több vízhozammérő állomásra történt összehasonlításával az a paraméter opti­málható. Az éghajlat-lefolyás módosított Budiko-kép\et sze­rinti összefüggésén alapuló fajlagos lefolyás térképét a Zagy­va vízgyűjtőre példázzuk (3. ábra). Megjegyezzük, hogy az éghajlati lefolyás kapcsolatára felismert £i«//Aö-képletet alkalmazták Európa fajlagos lefo­lyásának osztott paraméterű térképezésében a FRIEND pro­gramon belül az 1990-es években. Befejezésként: nem kétséges, hogy az első hazai fajlagos lefolyási térkép szerkesztését követő félévszázadnyi idő után is a fajlagos térképezésben és a térképezéshez kapcsolódó feladatokban LászJóffy szellemisége mindvégig jelen ma­radt, és jelen van ma is. Irodalom Lászlóffy W., 1954: A fajlagos lefolyás sokévi átlaga Magyarországon és a hidrológiai hossz-szelvények. Vízügyi Közlemények, 2. juze! Nováky B., 1988: A műszaki-hidrológiai jellemzők térképi bemutatásá­nak módszertani kérdései Hidrológiai Közlöny, 4. Rees, H.G., Croker, K.M., Reynard, N.S.. Custard, A., 1997: Estima­tion of renewable waterresources in the Europian Union. In FRI­END'97, Regional Hydrology: Concepts and Models for Sustainable Water Resource Management, IAHS Publ. 246 nszékének egyetemi tanára

Next

/
Thumbnails
Contents