Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az üledékképző hidrotermák és hévforások vizsgálata

. SCH li U H R OY.: Az üledékképzö hidrotermák és hévforrások 109 mészköveket és a kovakiválásokat (Scheuer Gy 2001), mert ezekről már korábban több közleményem jelent meg. 1. A tanulmányozott forrásüledékek elterjedése és ismertebb előfordulásaik 1.1. Konyhasós felhalmozódások Ilyen üledékek rendszerint igen nagy oldott sótartalmú, nátriumklondos típusú, de egyéb oldott elegyrészeket, pl. S0 4-et is tartalmazó hévforrások környezetében halmo­zódnak fel Genetikailag olyan forrásoknál képződnek, a­melyek földalatti útjuk során só kőzetekkel érintkeztek. Hőmérsékletük általában lehet vulkáni vagy utóvulkáni e­redetű, de származhat egyéb földtani tényezőktől is (mélyreható törések, földi hőáram) A kiválás rendszerint durva sóknstályokból áll. Felhalmozódhat különböző tí­pusú tavakban így pl vulkáni krátertavakban, de ahol a források az erózió bázis felett lépnek a felszínre ott a lej­tőt bevonatként fedi be Az irodalom szerint (Waring G. A. 1965.) majdnem minden kontinensen megtalálhatók, esetenként igen látványos kiválási formában turisztikai ér­dekességként, vagy pedig a helyi lakosság konyhasó ellá­tását biztosítva. Vannak olyan országok (Peru, Uganda), ahol széles körben hasznosítják, és helyileg mesterséges beavatkozással segítik elő a kicsapódást a különféle mor­fológiai térszíneken párologtató medencék létesítésével (völgytalp, lejtő). Az 1. ábrán és 1. táblázatban négy előfordulást vet­tem fel, amelyek közül az első hármat a legérdekesebb előfordulásokként tartják számon. Az amerikai kontinensen a konyhasó lerakódások közül kiemelkedő a dél-perui Salinas-i előfordulás, amely Cuzco várostól északra a Vilcamba hegység területén az Urubamba folyó völgyében magasan több száz m-rel az erózióbázis felett az Inka ösvény mellett fakadó bő vízho­zamú forrásból keletkezik. Az útleírásokban Inka Salt Pans megnevezésként szerepel. A forrás helyét a 2. ábra szemlélteti. hasó kiválás helyszínrajza 1. Hévforrás A forrásvizet már az inka időkben, de még napjaink­ban is a meredek völgyoldalban egymás mellett és alatt mesterségesen létesített teraszokon kialakított párologtató medencékbe vezetik és ezekből nyerik a konyhasót, a­melyet azután zsákolva elszállítanak A helyszínen vett és hozott forrásvíz kémiai összetétele a Kemokorr Kft vizsgálatai szerint a következő: Na'+ K"= 104,207 mg/l Cl "= 160.000 mg/l Ca" = 1,665 mg/l S0 4~ = 5,225 mg/l Mg , + = 645 mg/l HC0 3"= 1,071 mg/l A fent közölt értékek alapján a forrás vizének ossz. ol­dott sótartalma meghaladja a 270,000 mg/l mennyiséget így a forrás rendkívül nagy oldott anyagú vizek csoport­jába tartozik. A vizsgálatok szerint a forrásüledék a kony­hasó mellett alárendelten kálium-kloridot, gipszet, mag­néziumszulfátot és kalciumkarbonátot is tartalmaz 1. táblázat A nevezetes és leggyakoribb forrásüledékek összefoglalása Sí Ország Hely Az előfordulás neve Az előfordulás jellemzése Konyhasó (NaCI) kiválások 1. Peru Urubamba völgye Sahnas lejtői teraszos kiválások 2. Uganda Queen Elizabeth N P. Katwe sós kráter tavak 3. Románia Erdély Korond lejtői kiválás 4. Törökország Central Anatolia Del ice lejtői bevonatos kiválások Nátriumkarbonátos kiválások 5. Kenya Kelet-afrikai árok Lake Magadi tavi kiválások 6. Tanzánia Kelet-afrikai árok Lake Natron tavi kiválások Vas-mangánoxidos kiválások 7. USA Colorado Iron springs limonitos felhalm 8. Peru Huaraz Rio Santa völgye több helyen kiválás 9. Chile Cajon del Maipo Bafios Morales vasas forrásmészkókúp 10 Dél-afrikai Kt. Western Cape Province Caledon springs hatalmas domb 11 Dél-afrikai Kt. Western Cape Province Warmwaterberg springs hatalmas domb 12 Oroszország Kuril-szigetek Iturup Hmelnyickij vulk hidrotermák tavi és kaszkásos kiválások Kén kiválások 13 USA Wyoming Yellowstone N P több helyen kiválás 14 Bolivia Potosi Déli Altipláno nagy kén-lelhalm 15 Izland Reykjavik körzete Krisuvik­Seitun hidrotermák nagy kén­lerakódás 16 Olaszország Nápoly Sol fa tara kráter kénkiválások 17 Oroszország Kuril sz. Iturup Baranszkij vulk. nagy kénmezö 18 Oroszország Kunasir Golovnyin vulk. forró tó kénes patak 19 Páp.Uj-Guinea Fergusson szig Több hévforrás kénki válások 20 Indonézia Kelet-Jáva Welirang vulkán nagy kénfelhalm 21 Indonézia Kelet-Jáva Ijen vulkán krátertó kénkiválás 22 Uj-Zéland Eszaki-sziget Whakarewarewa kénképzódés Dél-Amerikában Bolívia délnyugati részén a chilei ha­tárhoz közel a Dél-Altipláno területén is vannak olyan források (Ojos del Salar), amelyek vizéből fakadási he­lyük környezetében konyhasó kiválások figyelhetők meg Az afrikai kontinensen (Malkovsky M.-Kacsura G 1969) több helyen ismeretesek konyhasó kiválások. A legérdekesebb egyik ilyen előfordulás az afrikai árokrend­szer nyugati ágában Uganda délnyugati részén található, ahol az árokrendszerhez kapcsolódó vulkáni tevékenység hozta létre Katwe várostól északra (3. ábra) azokat az óholocén vulkáni krátereket (8000-10000 évvel ezelőtti), amelyek vizét napjainkban is meleg konyhasós források táplálják.

Next

/
Thumbnails
Contents