Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
2. szám - Scheuer Gyula: Az üledékképző hidrotermák és hévforások vizsgálata
. SCH li U H R OY.: Az üledékképzö hidrotermák és hévforrások 109 mészköveket és a kovakiválásokat (Scheuer Gy 2001), mert ezekről már korábban több közleményem jelent meg. 1. A tanulmányozott forrásüledékek elterjedése és ismertebb előfordulásaik 1.1. Konyhasós felhalmozódások Ilyen üledékek rendszerint igen nagy oldott sótartalmú, nátriumklondos típusú, de egyéb oldott elegyrészeket, pl. S0 4-et is tartalmazó hévforrások környezetében halmozódnak fel Genetikailag olyan forrásoknál képződnek, amelyek földalatti útjuk során só kőzetekkel érintkeztek. Hőmérsékletük általában lehet vulkáni vagy utóvulkáni eredetű, de származhat egyéb földtani tényezőktől is (mélyreható törések, földi hőáram) A kiválás rendszerint durva sóknstályokból áll. Felhalmozódhat különböző típusú tavakban így pl vulkáni krátertavakban, de ahol a források az erózió bázis felett lépnek a felszínre ott a lejtőt bevonatként fedi be Az irodalom szerint (Waring G. A. 1965.) majdnem minden kontinensen megtalálhatók, esetenként igen látványos kiválási formában turisztikai érdekességként, vagy pedig a helyi lakosság konyhasó ellátását biztosítva. Vannak olyan országok (Peru, Uganda), ahol széles körben hasznosítják, és helyileg mesterséges beavatkozással segítik elő a kicsapódást a különféle morfológiai térszíneken párologtató medencék létesítésével (völgytalp, lejtő). Az 1. ábrán és 1. táblázatban négy előfordulást vettem fel, amelyek közül az első hármat a legérdekesebb előfordulásokként tartják számon. Az amerikai kontinensen a konyhasó lerakódások közül kiemelkedő a dél-perui Salinas-i előfordulás, amely Cuzco várostól északra a Vilcamba hegység területén az Urubamba folyó völgyében magasan több száz m-rel az erózióbázis felett az Inka ösvény mellett fakadó bő vízhozamú forrásból keletkezik. Az útleírásokban Inka Salt Pans megnevezésként szerepel. A forrás helyét a 2. ábra szemlélteti. hasó kiválás helyszínrajza 1. Hévforrás A forrásvizet már az inka időkben, de még napjainkban is a meredek völgyoldalban egymás mellett és alatt mesterségesen létesített teraszokon kialakított párologtató medencékbe vezetik és ezekből nyerik a konyhasót, amelyet azután zsákolva elszállítanak A helyszínen vett és hozott forrásvíz kémiai összetétele a Kemokorr Kft vizsgálatai szerint a következő: Na'+ K"= 104,207 mg/l Cl "= 160.000 mg/l Ca" = 1,665 mg/l S0 4~ = 5,225 mg/l Mg , + = 645 mg/l HC0 3"= 1,071 mg/l A fent közölt értékek alapján a forrás vizének ossz. oldott sótartalma meghaladja a 270,000 mg/l mennyiséget így a forrás rendkívül nagy oldott anyagú vizek csoportjába tartozik. A vizsgálatok szerint a forrásüledék a konyhasó mellett alárendelten kálium-kloridot, gipszet, magnéziumszulfátot és kalciumkarbonátot is tartalmaz 1. táblázat A nevezetes és leggyakoribb forrásüledékek összefoglalása Sí Ország Hely Az előfordulás neve Az előfordulás jellemzése Konyhasó (NaCI) kiválások 1. Peru Urubamba völgye Sahnas lejtői teraszos kiválások 2. Uganda Queen Elizabeth N P. Katwe sós kráter tavak 3. Románia Erdély Korond lejtői kiválás 4. Törökország Central Anatolia Del ice lejtői bevonatos kiválások Nátriumkarbonátos kiválások 5. Kenya Kelet-afrikai árok Lake Magadi tavi kiválások 6. Tanzánia Kelet-afrikai árok Lake Natron tavi kiválások Vas-mangánoxidos kiválások 7. USA Colorado Iron springs limonitos felhalm 8. Peru Huaraz Rio Santa völgye több helyen kiválás 9. Chile Cajon del Maipo Bafios Morales vasas forrásmészkókúp 10 Dél-afrikai Kt. Western Cape Province Caledon springs hatalmas domb 11 Dél-afrikai Kt. Western Cape Province Warmwaterberg springs hatalmas domb 12 Oroszország Kuril-szigetek Iturup Hmelnyickij vulk hidrotermák tavi és kaszkásos kiválások Kén kiválások 13 USA Wyoming Yellowstone N P több helyen kiválás 14 Bolivia Potosi Déli Altipláno nagy kén-lelhalm 15 Izland Reykjavik körzete KrisuvikSeitun hidrotermák nagy kénlerakódás 16 Olaszország Nápoly Sol fa tara kráter kénkiválások 17 Oroszország Kuril sz. Iturup Baranszkij vulk. nagy kénmezö 18 Oroszország Kunasir Golovnyin vulk. forró tó kénes patak 19 Páp.Uj-Guinea Fergusson szig Több hévforrás kénki válások 20 Indonézia Kelet-Jáva Welirang vulkán nagy kénfelhalm 21 Indonézia Kelet-Jáva Ijen vulkán krátertó kénkiválás 22 Uj-Zéland Eszaki-sziget Whakarewarewa kénképzódés Dél-Amerikában Bolívia délnyugati részén a chilei határhoz közel a Dél-Altipláno területén is vannak olyan források (Ojos del Salar), amelyek vizéből fakadási helyük környezetében konyhasó kiválások figyelhetők meg Az afrikai kontinensen (Malkovsky M.-Kacsura G 1969) több helyen ismeretesek konyhasó kiválások. A legérdekesebb egyik ilyen előfordulás az afrikai árokrendszer nyugati ágában Uganda délnyugati részén található, ahol az árokrendszerhez kapcsolódó vulkáni tevékenység hozta létre Katwe várostól északra (3. ábra) azokat az óholocén vulkáni krátereket (8000-10000 évvel ezelőtti), amelyek vizét napjainkban is meleg konyhasós források táplálják.
