Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az üledékképző hidrotermák és hévforások vizsgálata

108 Az üledékképző hidrotermák és hévforrások vizsgálata Scheuer Gyula 1126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat: A különböző megjelenésformában felszínre lépő mélységi vizek (pára, gőz, gej/ir, hévforrás stb) egy részénél napjainkban is gyakran képződnek üledékek változatos összetételben és formában. Az ilyen vizek vízkémiailag lehetnek konyhasós, nátrium-kálium, kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos, szulfátos, vasas, kénes, kovás típusúak, több-kevesebb gáztartalommal. A felszíni forrásüledékek ezekhez kapcsolódva pedig a kővetkezők: konyhasó, nátrium, kálium, kalcium, magnézium karbonátok, vas-mangánoxidos kiválások, kén és vegyületei (szulfátok), kova-felhalmozódások s más ritka, egyedi, különleges lerakódások. Összeállításunk tárgyalja ezek elteijedését, jelentősebb előfordulási helyüket, s hogy milyen összetételben s formában váltak ki a vizekből, vulkánosság, hidrotermák, hévforrások, forrásüledékek. Kulcsszavak: Bevezetés A különböző megjelenési formában felszínre törő mélységi vizek (pára, gőz, gejzír, hévforrás stb.) a földalatti tartózkodásuk és útjuk során a földtani közegből több-kevesebb alkotórészt oldanak ki, s ezekből a felszínen napjainkban is gyakran képződnek felszíni forrásüledékek változatos összetételben és formában. A kiválást alapvetően a felszínre lépés miatt bekövetkezett és megváltozott fizikokémiai folyamatok idézik elő, de egyes anyagok felhalmozódásában mint a kén és a kova a mikroorganizmusok is jelentősen közreműködnek. A fonásüledékek csoportján belül jelen összeállításban csak azokkal foglalkozom, amelyek kutatásaim során látványos kiválásaikkal hívták fel magukra a figyelmemet. Ezért nem tekintettem feladatomnak a hidrotermás területeken keletkező fémes és egyéb ásvány kiválások és felhalmozódások leírását, amelyeknek túlnyomó része a felszín alatt vált ki. így mellőzöm a különböző fémes (Cu, Hg, Ag, Au stb.) és nem fémes (As) ásványtársulások tárgyalását, bár elvileg ezek a képződmények is túlnyomórészt a vízföldtan tárgyköréhez kapcsolódnak. Evvel az öszszeállítással a teljesség igénye nélkül nincs más célom, mint annak bemutatása, hogy a fonásmészköveken túlmenően még milyen változatos kiválások keletkeznek egyes hidrotermás területeken és hévfonások környezetében. ATLANTI - W ÚCEAN 0 3000km ' • t I. ábra. Áttekintő helyszínrajz a legismertebb különleges forrásüledékek feltüntetésével „A": konyhasó (NaCI) (l-l). „B": Szóda (Na

2C0

3) források és kiválások, (5-6). „C": vas-mangánoxidos kiválások (7-12). „D": kénldválások, (13-22). (Megjegyzés: A lelőhely megnevezését az 1. táblázat tartalmazza). CSENDESÖCEÁN INDIAI — DCEAN A fonásüledékeken belül vannak nagyon gyakoriak mint pl. a fonásmészkövek és a kővaki válások, de vannak ritkák és egyediek, mert különleges feltételek és adottságok összeesése révén keletkeztek (pl. a bórax) A vizsgált és következő fejezetben tárgyalt forráslerakódások a recens szárazföldi üledékek nagy családján belül önálló csoportba sorolhatók, figyelembe véve genetikájukat, kiválási helyzetüket, környezetüket és megjelenési formáikat. Keletkezésük gőzökkel, gázokkal és forrásvizekkel áll kapcsolatban és kémiai összetételük is igen változatos. Ezek vízkémiailag lehetnek: kloridos vagy konyhasós, alkáli-hidrogénkarbonátos, kalcium- magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos, vas-mangános, kénes, kovás típusú vizek ill. gázok és gőzök Ebből adódóan a kivált fonáslerakódás lehet: konyhasó, nátnum-, kalcium- magnézium-karbonát, vas-mangánoxidos kiválás, kén és vegyületeiből keletkezett üledék (gipsz) vagy nagyon elterjedt kova felhalmozódás. Ezek genetikailag gyakran állnak kapcsolatban aktív vagy inaktív vulkánossággal és utóvulkáni jelenségekkel, sőt egyes típusváltozataik (pl. kén) csak ilyen adottságú helyeken képződnek A jelen összeállításomban ismertetem a konyhasós, nátriumkarbonátos, vas-mangánoxidos, szulfátos és kénkiválásokat, de érintőlegesen megemlítek olyan ritka egyedi különleges összetételű felhalmozódásokat is, amelyek a tanulmányozott irodalomban (Malkovsky M.-Kacsura G. 1969, Waring G. A. 1968) találhatók meg. A jelen anyagban nem tárgyalom a forrásüledékeken belül természetesen a fonás-