Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Andrásfalvy Bertalan: A fokok szerepe az ártér haszonvételében. Adatok a fokok készítéséről

55 A fokok szerepe az ártér haszonvételében Adatok a fokok készítéséről Andrásfalvy Bertalan 7694. Hosszúhetény, Fő u. 26. Kivonat: Kulcsszavak: Jelen cikk Szerzője hozzászólását tartalmazza Deák Antal András: "Fokok és délibábok" c , a Hidrológiai Közlöny 2001 évi 1 számának 39. oldalán megjelent tanulmányához. vizgazxlálkodás, folyószabályozás, fok-gazdálkodás A Hidrológiai Közlöny 2001. évi 1 számában Deák Antal András kétségbe vonta 1976-ban megjelent könyvemben leírt állításaimat, legfőképpen annak lényegét, hogy "a fok formálja át a természet önkényéből áradó és apadó, lényegében befolyásolhatatlan folyók tevékenységét emberi haszonvétel tárgyává", azaz a fokok "mesterséges készítésűek". így az ártéri gazdálkodást újra megvalósítani kívánók terveiket "egy a valósággal keveset törődő álom-elméletre építik" - íija a 39. oldalon. Ezután többször is pontatlanul utal megállapításaimra, hogy azokat megcáfolja 1.) Nem állítottam azt, hogy azért pusztult el az ártéri gazdálkodás, "mert a török korban a fokok gondozását elhanyagolták és a fokrendszerrel való gazdálkodás technikáját elfelejtették". Ez így tehát nem igaz. Én azt állítottam, hogy a török harcok idején az ártérben lakó és az ártérből élő népesség nem folytathatta olyan eredményesen az ártéri gazdálkodást, melynek fontos része volt a fokok gondozása, tisztítása vagy ásása-vájása, mert puszta életéért, megmaradásáért küzdött. Ezért talán még hozzá is járult az árterek elvadulásához, mert abban jobban megbújhatott mint a művelt és gondozott tájban Azt sem állítottam, hogy elfelejtette volna a fokokkal való gazdálkodást, annak technikáját, hiszen megkísérelte azt felújítani és számos fokot ástak a török idők vége felé a 17. században, majd a 18 és 19. sőt a 20 században is. (Erről később közlök bizonyítékokat). 2.) Deák Antal András azt ítja, hogy a fokok ember-alkotta voltára két érvem van: „A legmegfoghatóbbak a nyelvi eredetű érvek. A régi térképeken, népnyelvben előfordul "ásott fok", vagy olyan is, melynek ásvány a jelzője. Majd igy folytatja: "A nyelvi érvek azért nem meggyőzőek, mivel számos ellenpéldát lehet felhozni velük szemben. Az oklevelekben ugyanis a meatus /torkolat/, alveum /meder/, ruptura /szakadás/, ostium /nyílás, torkolat/ kifejezésekkel fordul elő leggyakrabban, amely szavak jelentésükben nem tartalmaznak utalást arra, hogy azokat a fokokat, melyeket jelölnek, emberi kéz alkotta volna. Sőt az egyik oklevélben és egy 17. századi térképen értelmezve is megtaláljuk a fok szót: alveum arundinosum seu fok /náddal benőtt meder, vagyis fok/, illetve: ruptura seu fok /a folyó partjában lévő szakadás, vagyis fok./" Sem az "ásott fok", sem az "ásvány" szavak nem érvek a fokok emberalkotta voltára, sohasem használtam ezért azokat igazam mellett. Az ásvány szó nem a fok jelzőjeként, hanem főnévként fordul elő: Holt Ásvány /Bogyiszló, 1862/, Hadásvány /Decs, 1770/, Csapásványa, Ásvány foka /Decs Pesty névgyűjteménye/. Félreérthetetlen és világos a szó Bátán följegyzett magyarázata: "Ásvány - ott volt tanya és gyümölcsös, Ahonnét kivették a földet, az az ásvány". Ma ezt a helyet úgy mondanánk tehát: kubik, kubik-gödör!/ Ásvány göröngye - ezen erdő volt, alacsonyabb részén viz." /AB 1975. 21.p/ Nyelvi érveim valójában a következők: 1.) A fok szó eredete. Eredeti jelentése: rés, bevágás, kapcsolatos a fakaszt igével. Tű foka - luk, rés a tű vastagabb végén, amibe befűzik a cérnát A szövőborda réseit is a borda fokainak nevezik, ahová a szövőasszony sorra befűzi a láncfonalakat A fejsze foka - a fejszevas vastagabb, a nyél befogadására kialakított lukkal, réssel ellátott vége. 2.) A fok szó okleveleinkben szereplő latin fordításával kapcsolatban nézzük először Deák Antal András által említett négy latin szót, a hazai latinságot legjobban ismerő Pápai-Páriz szótárban. Meatus - latin jelentése nem torkolat, hanem betűhíven a szótár szerint: "Menés, Járás, Valamibevaló út" Alveum - Pápai-Páriz szótárában ez hímnemű szóként alveus-ként szerepel és jelentése: "Minden vájt üresség, Tekenő, Válú, Víz árka". Ostium - ugyanebben a szótárban: "Ajtó..." /a szó után írt szókapcsolatok közt. Ostia portus - víznek tengerbe szakadásai Ruptura szó nem szerepel ebben a szótárban, de ruptus - elszakadt, szegett értelemben igen. E négy szón kívül még a következő szavakkal fordítják a fok szót a 14-15. században: canalis, efluxus, fossatum, fossa, introitus aquae, brachium, lacus, piscina, porta aquae, orificium, vena, fluvius. E szavakból emberi kéz munkájára utal: a fossatum - árok, a canalis - csatorna, fossa - árok jelentésű szavak Nem zárják ki, sőt valószínűsítik az emberi munkát éppen Pápai-Páriz szótára alapján az alveus és az ostium valamint a piscina - halastó szavak. A ruptus-ruptura és az introitus aquae sem zárja ki ezt. Inkább a természetes vízfolyásra utalnak a fluvius, vena, brachium, efluxus, orificium szavak, melyek kis folyót, eret. ágat, kifolyást és edénynek a száját jelentő szavak. 'lakács Károly kimutatta, hogy rivus, fluvius és vena szavak is jelölhettek mesterségesen épített csatornákat. /Korall 2001.1. 305.p./ Vannak közvetlenül emberi munkára utaló mondatok, mondatrészek is e latin szövegekben: "fossatum fok vocatum de ipsa piscina excisum", és ugyanott "non Vayas sed aliud fossatum non diu factum" - vagyis "abból a halastóból kivágott árok, melyet foknak neveznek", illetve "/az' nem a Vajas, hanem egy másik nem régen készített árok." /Szeremle, 1411/ Valószínű, ugyanerről a vitás vízről 1393-ban a bátai apát azt állította, hogy "non Vayos sed assuan foka" /nem a Vajas, hanem Ásvány fokai Egyébként a régiségben a fokot "vájták": Lukács vájta fok Báta határában, Ebvájta fok Szekcsőn. A Duna mesterséges átvágását Bátán ma is Vájás-ként emlegetik. Rajtman fokáról az egyik adatközlő nem tudta bizonyosan, hogy azt ez a Rajtman halászbérlő csinálta, "vájatta ki." /A. B. 1976.20. p./ Könyvem rövidített, németnyelvű változatában, melyet 1989-ben közölt az Acta Ethnographica, idéztem Váradi Péter kalocsai-bácsi püspök levelét Báthory Miklós váci