Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

148 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. Az üledék közeli csapdák által gyűjtött anyag mennyisége májustól szeptemberig csökkenő tendenciát mutatott. A felső csapdák esetében és a lebegőanyag koncentrációjának változásában nem volt megfigyelhető időbeli trend (/. ábra). Ezzel szemben az egységnyi anyagmennyiségre vonatkoztatott pigment tartalom ugyanezen időszak alatt határozottan nőtt (2. ábra). Bár az üledék közeli csapdákban átlagosan 2,5-szer annyi pigmentet mértünk, mint a felszíniekben, a gyűjtött anyag fajlagos pigmenttartalma rendszerint hasonló volt a fenti és lenti csapdákban. A lebegőanyag, a csapdák és a felső üledékréteg fajlagos pigment tartalma (Kla; K

csl[K

k és K

1!2j

p; pg pigment g"'), valamint az összes kiülepedett anyagmennyiség (T

0ss

z; g m'

2 nap'

1) ismeretében becsültük az elsődleges ülepedésből (T

r

t; g m"

2 nap'

1), illetve az ismételt felkeveredéseket követő kiülepedésből származó anyagmennyiséget (T

f

ei; g m'

2 nap"

1): TOISZ * KCUPDI = TJQ * K

L

A + T|Y * KI

!2

JP és: T

au

l = la + Tfei Májustól az alga biomassza növekedésével 5-ről 50 %-ra nőtt az elsődleges ülepedésnek a teljes ülepedéshez viszonyított aránya, majd augusztus végétől az arány csökkent (5. ábra). A pigmentek elsődleges ülepedésének aránya mindig magasabb volt, mint a teljes anyagmennyiségen belüli elsődleges ülepedés aránya. Május elejétől július közepéig az alga biomassza emelkedésével együtt gyorsan nőtt az elsődlegesen kiülepedett pigmentek aránya, 25-30 mg pigment m"

3-nél nagyobb biomassza mellett 80% körüli értéken stabilizálódott (4. ábra). Ez összhangban van azzal, hogy a Balatonban a fitoplankton csekély hányada esik a kifalás áldozatává (Bíró, 1997). kapacitást feltételezve, mivel ez a frakció a nyár végi alga csúcs idején hirtelen jelentősen megnőtt (5. ábra). 3. ábra. Az elsődleges ülepedés aránya a teljes kiülepedett anyagmennyiséghez viszonyíh'a 5. ábra. A lebegőanyag NH

4Cl-RP tartalma Az első esetben Lijklema és mtsai (1986) alapján 5 pg P g'

1 sz. s. foszfor deszorpciós kapacitással számoltunk. Az utóbbi esetben azt feltételeztük, hogy ez az érték az átlagos NH4CI-RP koncentrációhoz tartozik, és a kapacitás az NH4CI-RP tartalom változásával arányosan csökken illetve nő. Állandó deszorpciós kapacitással számolva tavasszal a rendelkezésre álló P jelentős része a külső terhelésből, míg nyár elején a belső terhelésből származott. Nyár végén (a Cylindrospermopsis raciborskii tömegprodukciójának idején) a külső és a belső terhelés egyaránt csökkent (6. ábra). MA KI I 1 A Sí O 6. ábra. A belső (belső 1 - felső csapdák, belső 2 - also csapdák alapján) és a külső ORP terhelés időbeli változása 5 pg Pg'' sz. s. átl. deszerpciós kapacitás feltételezésével 4. ábra. A pigmentek elsődleges ülepedésének aránya a teljes kiülepedett pigmentmennyiséghez viszonyítva A belső P terhelést a csapdák fogási eredménye alapján becsült felkeveredés és az üledék P deszorpciós kapacitásának szorzataként becsültük, kétféle módon: i) állandó és ii) a lebegőanyag NH

4C1-RP tartalmával arányos deszorpciós 7. ábra. A belső terhelés (belső 1 - felső csapdák, belső 2 - alsó csapdák alapján) időbeli változása a lebegőanyag NH<ClRP tartalmával arányos deszerpciós kapacitás feltételezésével Változó deszorpciós kapacitással számolva a belső terhelés nyár elején csak fele akkorának, a C. raciborskii tömegprodukciójának idején viszont jóval nagyobbnak adódott (7. ábra). A felső csapdák adatai alapján becsült belső terhelés 0.5 mg P m"

2 nap'

1 körüli volt. Az alsó csapdák alapján a deszorpciós P áram maximum 1.5 mg P m" nap' lehetett. A