Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Vári Anna–Linnerooth-Bayer, Joanne–Ferencz Zoltán: Mit gondol a lakosság az árvízi kockázat csökkentésének és megosztásának lehetőségeiről?

53 veszélyeztetettebb régiókban, illetve a kistelepüléseken nagyobb azok aránya, akik a károkat az ország lakosságának jövedelemadójából fedeznék. Ugyanakkor a kevésbé veszélyeztetett régiókban és a városokban többen támogatják azt, hogy helyt adókat szedjenek ebből a célból, illetve, hogy ezekre az ingatlanokra biztosítást kössenek. 15. táblázat Miből kellene a kormánynak finanszíroznia az infrastruktúrában bekövetkezett károk helyreállítását? A jövedelemadót felhasználni javaslók között relatíve többen vannak az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a magukat veszélyeztetettnek érzők és a biztosítással rendelkezők. A helyi adók felhasználását javasló között a középszintű végzettségűek, a magukat veszélyeztetettnek érzők és a biztosítással nem rendelkezők vannak relativ többségben. A biztosítás kötését javasolok között felülreprezentáltak a magasabb iskolai végzettségűek, a magukat nem veszélyeztetettnek érzők, és a biztosítással rendelkezők. Végezetül különféle típusú nemzeti kompenzációs programokról kérdeztük az emberek véleményét. Az alternatívák a következők voltak: - Minden ingatlantulajdonosnak kötelező lenne árvízi biztosítást kötni. Ennek díja nem függne attól, hogy az ingatlan mennyire veszélyeztetett területen van. - Esetleges árvíz esetén minden károsult ugyanakkora kompenzációt kapna a költségvetéstől. Aki ezen értékhatár fölötti kompenzációt szeretne, az köthetne biztosítást a biztosító társaságokkal: - Minden háztartás és vállalkozás az állammal köthetne mindenfajta árvízkárra biztosítást, - A háztartások és vállalkozók önkéntes társulásokat hoznának létre tagjaik biztosítása érdekében, A 14. táblázat mutatja, hogy a legtöbben (50 %) a második megoldást, azaz az állami kompenzáció és a magánbiztosítás kombinációját támogatják A további három program támogatottsága nagyjából azonos (11-15 %). A nemzeti programok támogatásával kapcsolatos regionális eltérések jelentősek. A kötelező árvízbiztosítást (keresztfinanszírozással) inkább a veszélyeztetett régiók, az önkéntes helyi társulásokat inkább a kevésbé veszélyeztetettek preferálják. Az állammal kötendő biztosítás lehetőségét inkább a városok lakossága, míg a kompenzáció és biztosítás kombinációját inkább a kistelepülések lakói támogatják. A háttér-változókat elemezve az látszik, hogy a kötelező biztosítást keresztfinanszírozással inkább az alacsonyabb iskolai végzettségűek, az átlagos vagyoni helyzetűek, a magukat veszélyeztetettnek érzők, az árvizet átéltek és a biztosítással rendelkezők támogatják. Az állammal kötendő biztosítást, illetve az önkéntes társulások létrehozását inkább a magasabb iskolai végzettségűek, jobb vagyoni helyzetűek, a magukat kevéssé veszélyben érzők, az árvizet át nem éltek, és a biztosítással nem rendelkezők támogatják. A kompenzációt és biztosítást kombináló program támogatói között inkább a magukat kevéssé veszélyeztetettnek érzőket, árvizet át nem élteket, és biztosítással rendelkezőket találjuk. Ugyanakkor fontos eredmény, hogy ez utóbbi megoldás valamennyi iskolai végzettségi és vagyoni csoportban, és régióban az alternatív megoldások közül a legnagyobb támogatást élvezi. Ezek az eredmények egybevágnak azzal a korábban már vázolt eredményünkkel, hogy a megkérdezettek az állami, a magán és a közösségi rendszereket nem egymást kizárónak, hanem inkább komplementernek képzelik el. Következtetések A kutatás eredményei aláhúzzák, hogy a növekvő árvízkárokért a közvélemény leginkább az árvízvédelmi müvek hiányosságait, a nem megfelelő földhasználatokat, és az ökológiai egyensúly megbomlását okolja. Ezekért elsősorban a magyar kormányt, a szomszédos országok kormányait, illetőleg az önkormányzatokat hibáztatják, a helyi lakosság felelősségét alig vetik fel. Ennek megfelelően a legtöbben a gátak és belvízlevezető rendszerek fejlesztését, a vízgyűjtő erdőinek helyreállítását, illetve a veszélyeztetett területeken az építési engedélyek megtagadását javasolják. Érdekes tendencia, hogy míg a leginkább érintettek (pl. a Felső-Tisza vidéken élők) az ökológiai jellegű és nemzetközi szintű beavatkozásokat sürgetik, a biztonságosabb helyeken lakók a műszaki és jogi eszközök helyi alkalmazását preferálják. A társadalmi szolidaritás az árvízi kockázattal kapcsolatban igen erős. A legtöbb válaszadó például támogatja valamennyi veszélyeztetett település minden áron történő megvédését, és csak egy kisebbség (a Felső-Tisza vidéken senki) értene egyet a helyi lakosság - akárcsak részleges - elköltöztetésével. Ugyancsak a túlnyomó többség úgy véli, hogy az elöntés valamennyi károsultját az államnak kompenzálnia kell, bár ezt sokan kombinálnák magánbiztosítással, illetve önkéntes, közösségi biztosítási formákkal. Altalános tendencia, hogy a veszélyeztetettek nagyobb arányban támogatják az állami kompenzációt, a kevésbé veszélyeztetettek pedig nagyobb szerepet szánnak a magánbiztosításnak A biztosítással kapcsolatos vélemények némileg ellentmondók. Például a többség kívánatosnak tartaná, hogy az ingatlantulajdonosok árvízi biztosítást kössenek, jóval kevesebben támogatnák azonban a kötelező árvízi biztosítás bevezetését. A társadalmi szolidaritás nevében, sokan támogatnák, hogy az állam finanszírozza a szegényebbek biztosítását, ugyanakkor a biztosítások keresztfinanszírozásával jóval kevesebben értenének egyet Mindazonáltal úgy látszik, hogy a többség elfogadna egy kombinált rendszert, amely ötvözné az állami kompenzációt és a magánbiztosítást. A felvett adatok alapján úgy tűnik, hogy a megkérdezettek számára egyaránt fontosak a szolidaritás és a kormány (adófizetők) terheinek csökkentése, valamint a kiszámítható14. táblázat Melyik megoldást támogatná az alábbiak közül? Válasz % Minden károsult ugyanakkora támogatást kapna a költségvetéstől, e felett biztosítás köthető a társaságokkal 50 Minden háztartás és vállalkozás az állammal köthetne mindenfajta árvízkárra biztosítást 15 Minden ingatlantulajdonosnak kötelező árvízi biztosítást kötni 14 A háztartások és vállalkozások önkéntes társulásokat hoznának létre tagjaik biztonsága érdekében 11 Nem tudja 10 Válasz Választotta (%) Használja fel erre az ország lakói jövedelemadóját 45 Kössön biztosítást a károk fedezésére 32 Használja fel erre a kárt szenvedett területeken beszedett helvi adókat 16 Vegyen fel kölcsönt a károk fedezésére 5 Nem tudja 2