Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Vári Anna–Linnerooth-Bayer, Joanne–Ferencz Zoltán: Mit gondol a lakosság az árvízi kockázat csökkentésének és megosztásának lehetőségeiről?

53 veszélyeztetettebb régiókban, illetve a kistelepüléseken nagyobb azok aránya, akik a károkat az ország lakossá­gának jövedelemadójából fedeznék. Ugyanakkor a kevés­bé veszélyeztetett régiókban és a városokban többen tá­mogatják azt, hogy helyt adókat szedjenek ebből a célból, illetve, hogy ezekre az ingatlanokra biztosítást kössenek. 15. táblázat Miből kellene a kormánynak finanszíroznia az infra­struktúrában bekövetkezett károk helyreállítását? A jövedelemadót felhasználni javaslók között relatíve töb­ben vannak az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a magukat veszélyeztetettnek érzők és a biztosítással rendelkezők. A helyi adók felhasználását javasló között a középszintű vég­zettségűek, a magukat veszélyeztetettnek érzők és a biztosí­tással nem rendelkezők vannak relativ többségben. A bizto­sítás kötését javasolok között felülreprezentáltak a magasabb iskolai végzettségűek, a magukat nem veszélyeztetettnek ér­zők, és a biztosítással rendelkezők. Végezetül különféle típusú nemzeti kompenzációs prog­ramokról kérdeztük az emberek véleményét. Az alternatívák a következők voltak: - Minden ingatlantulajdonosnak kötelező lenne árvízi biz­tosítást kötni. Ennek díja nem függne attól, hogy az ingatlan mennyire veszélyeztetett területen van. - Esetleges árvíz esetén minden károsult ugyanakkora kompenzációt kapna a költségvetéstől. Aki ezen értékhatár fölötti kompenzációt szeretne, az köthetne biztosítást a bizto­sító társaságokkal: - Minden háztartás és vállalkozás az állammal köthetne mindenfajta árvízkárra biztosítást, - A háztartások és vállalkozók önkéntes társulásokat hoz­nának létre tagjaik biztosítása érdekében, A 14. táblázat mutatja, hogy a legtöbben (50 %) a má­sodik megoldást, azaz az állami kompenzáció és a ma­gánbiztosítás kombinációját támogatják A további három program támogatottsága nagyjából azonos (11-15 %). A nemzeti programok támogatásával kapcsolatos regio­nális eltérések jelentősek. A kötelező árvízbiztosítást (ke­resztfinanszírozással) inkább a veszélyeztetett régiók, az ön­kéntes helyi társulásokat inkább a kevésbé veszélyeztetettek preferálják. Az állammal kötendő biztosítás lehetőségét in­kább a városok lakossága, míg a kompenzáció és biztosítás kombinációját inkább a kistelepülések lakói támogatják. A háttér-változókat elemezve az látszik, hogy a kötelező biztosítást keresztfinanszírozással inkább az alacsonyabb is­kolai végzettségűek, az átlagos vagyoni helyzetűek, a magu­kat veszélyeztetettnek érzők, az árvizet átéltek és a biztosí­tással rendelkezők támogatják. Az állammal kötendő biztosí­tást, illetve az önkéntes társulások létrehozását inkább a ma­gasabb iskolai végzettségűek, jobb vagyoni helyzetűek, a magukat kevéssé veszélyben érzők, az árvizet át nem éltek, és a biztosítással nem rendelkezők támogatják. A kompenzá­ciót és biztosítást kombináló program támogatói között in­kább a magukat kevéssé veszélyeztetettnek érzőket, árvizet át nem élteket, és biztosítással rendelkezőket találjuk. Ugyanakkor fontos eredmény, hogy ez utóbbi megol­dás valamennyi iskolai végzettségi és vagyoni csoportban, és régióban az alternatív megoldások közül a legnagyobb támogatást élvezi. Ezek az eredmények egybevágnak az­zal a korábban már vázolt eredményünkkel, hogy a meg­kérdezettek az állami, a magán és a közösségi rendszere­ket nem egymást kizárónak, hanem inkább komplemen­ternek képzelik el. Következtetések A kutatás eredményei aláhúzzák, hogy a növekvő ár­vízkárokért a közvélemény leginkább az árvízvédelmi müvek hiányosságait, a nem megfelelő földhasználatokat, és az ökológiai egyensúly megbomlását okolja. Ezekért elsősorban a magyar kormányt, a szomszédos országok kormányait, illetőleg az önkormányzatokat hibáztatják, a helyi lakosság felelősségét alig vetik fel. Ennek megfele­lően a legtöbben a gátak és belvízlevezető rendszerek fej­lesztését, a vízgyűjtő erdőinek helyreállítását, illetve a ve­szélyeztetett területeken az építési engedélyek megtaga­dását javasolják. Érdekes tendencia, hogy míg a legin­kább érintettek (pl. a Felső-Tisza vidéken élők) az ökoló­giai jellegű és nemzetközi szintű beavatkozásokat sürge­tik, a biztonságosabb helyeken lakók a műszaki és jogi eszközök helyi alkalmazását preferálják. A társadalmi szolidaritás az árvízi kockázattal kapcso­latban igen erős. A legtöbb válaszadó például támogatja valamennyi veszélyeztetett település minden áron történő megvédését, és csak egy kisebbség (a Felső-Tisza vidéken senki) értene egyet a helyi lakosság - akárcsak részleges - elköltöztetésével. Ugyancsak a túlnyomó többség úgy véli, hogy az elöntés valamennyi károsultját az államnak kompenzálnia kell, bár ezt sokan kombinálnák magánbiz­tosítással, illetve önkéntes, közösségi biztosítási formák­kal. Altalános tendencia, hogy a veszélyeztetettek na­gyobb arányban támogatják az állami kompenzációt, a kevésbé veszélyeztetettek pedig nagyobb szerepet szán­nak a magánbiztosításnak A biztosítással kapcsolatos vélemények némileg ellent­mondók. Például a többség kívánatosnak tartaná, hogy az ingatlantulajdonosok árvízi biztosítást kössenek, jóval ke­vesebben támogatnák azonban a kötelező árvízi biztosítás bevezetését. A társadalmi szolidaritás nevében, sokan tá­mogatnák, hogy az állam finanszírozza a szegényebbek biztosítását, ugyanakkor a biztosítások keresztfinanszíro­zásával jóval kevesebben értenének egyet Mindazonáltal úgy látszik, hogy a többség elfogadna egy kombinált rendszert, amely ötvözné az állami kompenzációt és a magánbiztosítást. A felvett adatok alapján úgy tűnik, hogy a megkérdezet­tek számára egyaránt fontosak a szolidaritás és a kormány (adófizetők) terheinek csökkentése, valamint a kiszámítható­14. táblázat Melyik megoldást támogatná az alábbiak közül? Válasz % Minden károsult ugyanakkora támogatást kapna a költségvetéstől, e felett biztosítás köthető a társaságokkal 50 Minden háztartás és vállalkozás az állammal köthetne mindenfajta árvízkárra biztosítást 15 Minden ingatlantulajdonosnak kötelező árvízi biztosítást kötni 14 A háztartások és vállalkozások önkéntes társulásokat hoznának létre tagjaik biztonsága érdekében 11 Nem tudja 10 Válasz Választotta (%) Használja fel erre az ország lakói jövedelemadóját 45 Kössön biztosítást a károk fedezésére 32 Használja fel erre a kárt szenvedett területeken besze­dett helvi adókat 16 Vegyen fel kölcsönt a károk fedezésére 5 Nem tudja 2

Next

/
Thumbnails
Contents