Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.
117 Protozoológiai (Ciliata) és ökológiai vizsgálatok néhány, eddig nem kutatott, szikes kisvízben Szabó András DE. ATC Mikrobiológiai Tanszék 4032. Debrecen, Böszörményi út. 138. Kivonat: Vizsgálatainkat olyan szikes, vagy szikes jellegű kisvizekben végeztük (Na-HCOj-Cl), amelyek protozoológiai vonatkozásban eddig még feltáratlanok voltak. Mintavételeink során mintáinkat kettős szűréssel (50 p.m és 10 jim-es plankton hálóval) tömörítettük. Megállapítható volt, hogy az alacsony vezetőképességű, makrovegetáctoval dúsan benőtt mintavételi helyeken, ahol a vlz ennek következtében teljes átlátszó, alig opálos, a Ciliata fajok diverzitása relatíve magas. Tapasztalatunk az, hogy a valóban szikes kisvizekben a magas sótartalom, a víz erősen opálos volta, valamint az ezeken a helyeken élő mezozooplankton nagy száma, jelentős szektáló tényező a Ciliata fajokra nézve. A jelenleg vizsgált szikes vlzterekből eddig 13, a szikes jellegű (hlg szikes) kisvizekből 21, az édesvízi jellegű, alacsony összsótartalmú kisvizekből pedig 38 Ciliata fajt tudtunk kimutatni. Az egyes vízterek - a Ciliata fajok tekintetében - jelentősen eltértek egymástól. Vizsgálataink megerősítették azt a tapasztalatunkat, hogy az ökológiai felmérések mellett igen fontosak a biológiai (faunisztikai) katások. Kulcsszavak: szikes víz, Ciliata (Protozoa), nemzeti park, sótartalom. 1. Bevezetés A nagyobb hazai szikes területek elhelyezkedése (pl. kiskunsági, a hortobágyi, a dunántuli-, Fertő tó, Velencei tó) és kialakulásuk körülményei általánosan ismertek. Az ezeken a helyeken kialakuló szikes vizek hidrobiológiái vizsgálata már régen foglalkoztatja a kutatókat, köztük a protozoológusokat. A „Gelei iskola" tagjai közül többen a Szeged környéki „székek" protozoonjait vették „górcső" alá. Ezek a kutatók (Gelei, Stiller, Horváth) azonban nem kutatták a Hortobágy szikes élőhelyeit. A Hortobágy szikes talajában egykor Varga Lajos végzett vizsgálatokat. Sajnos az 1950es években a szikesek protozoológiai kutatása mind két területen abbamaradt. A protozoológiai (Ciliata) kutatások a Hortobágyon (HNP) ismételten csak az 1970/80-as években indultak meg Szabó kutatásai révén (Nyírőlapos, Pentezug,, Nagyiván víztereiben). A Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) szikes víztereiben az ilyen jellegű vizsgálatok újra indítása az 19981999. évekre datálható. Az ezeken a helyeken végzett vizsgálatok eredményeiről már több előadásban és közleményben beszámoltunk (pl. Szabó 1983, 1999, Szabó-fVilbert 1987,1995). Itt jegyezzük meg, hogy a HNP és KNP területén végzett eddigi vizsgálataink is „nóvum"-nak számítanak, hiszen az általunk megvizsgált vízterekben korábban nem történt semmilyen protozoológiai felmérés. Ennek eredménye az, hogy már eddig is több (közel 20), a magyar faunára új fajt mutattunk ki ezekből a szikes vízterekből (Szabó 2000). Léteznek azonban olyan más mély fekvésű területek is, amelyek részben a Nemzeti Parkok területén, részben pedig azon kívül, az ún. „mag" területektől távol esnek, de az itt kialakult (asztatikus, vagy szemisztatikus) vízgyülemek ugyancsak szikes, vagy szikes jelleget mutatnak. Jelenlegi vizsgálataink során a HNP területén belül, illetve azon kívül eső, de természetvédelmi kezelésében lévő, korábban még nem vizsgált szikes, vizes élőhelyeket kerestünk fel, és végeztük el ott a kisvizek protozoológiai (Ciliata) kutatását. 2. Anyag és módszer Célkitűzéseinknek megfelelően olyan szikes, vagy szikes jellegű, illetve híg szikes kisvizeket vontunk be vizsgálatainkba (a HNP és a TVH Ökológiai Koordinációs Iroda szakembereinek segítségével), amelyek eddig a protozoológiai (Ciliata) kutatások vonatkozásában még fehér foltnak számítottak. 1. HNP, Zám-Kenderátó, nyíltvíz Kb. 3-4 ha nagyságú, sekélyvizű (10-50 cm), mesterségesen kialakított és feltöltött, opálos vizű vízállás. A víz típusa: NaCI-HCOj, Vezetőképesség: 980nS/cm, pH-értélc: 9.3. 2. HNP, Zám - Halasfenék, mocsár. A mintavételi helyet a híd közelében, a tipikus mocsári növényzettel borított partközeli részen jelöltük ki. A víz mélysége 50-120 cm. A víz típusa: Na- HCO rCl. Vezetőképesség: 770|iS/cm. pH-érték: 7.8. 3. HNP, Fecskerét, Bivalyállás 6-10 ha vízfelületű, 2-60 cm vízmélységű, a nyári időszakban rendszeresen kiszáradó, sötéten (feketén) opálos vizű szikes vízállás. A víz típusa: Na-HC0 3-S0 4. Vezetőképesség: 879p.S/cm. pH érték: 8.3. 4. Balmazújváros - Nagyszík Az általunk vizsgált vizes élőhely a Nagyszík szélén, a mesterségesen kialakított horgásztóhoz közel esően helyezkedik el. Vízmélység 10-50 cm. Tipikusan mocsári növényzettel benőtt kisvíz. A víz Na-HC0 3-Cl típusú. Vezetőképesség: 600|iS/cm. pH-érték: 7.5. A területen jelenleg a szárazság miatt más, valóban szikes vízállás nem alakult ki. 5. Tiszavasvári - Fehér szik Vízállástól függően 5-100 ha vízfelületű, 10-100 cm vízmélységű, fehéren opálos vizű szikes víz.A víz típusa: NaHC0 3-C1-S04, Vezetőképesség: 5100|iS/cm. pH-érték: 9.8. 6. Újfehértó - Nagy vadas tó Vízállástól függően 8-165 ha vízfelületü, fehéren opálos vizű, 10-50 cm vízmélységű szikes tó. Vezetőképesség: 4850nS/cm. pH-érték:9.7. Mintavételeink során legalább 10 liter vizet szűrtünk át plankton hálón. A minták tömörítését kettős szűréssel (50 um, illetve 10 nm-es Nytrell UGB. műanyagszita hálók segítségével) végeztük. A feldolgozás során mindkét szűrletet mikroszkóp alatt átvizsgáltuk. A fajok meghatározásához Stiller (1971, 1974), Foissner et al. (1991/92/94/95) munkáit használtuk. A nehezebben meghatározható fajokat festési (protargol, nedves ezüstözés, Bresslau opálkék) eljárások segítségével identifikáltuk. 3. Eredmények A kémiai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az általunk vizsgált asztatikus vízterek közül a HNP- Zám-Kenderátó nyíltvize híg szikes víznek, a HNP-Fecskerét-Bivalyállás vize szikes jellegűnek, míg a Tiszavasvári-Fehérszík és az Újfehértói-Nagyvadas tó kifejezetten szikes (kloridos) vizes élőhelynek tekinthető. Az őszi koncentrálódás során a vizek típusa nem változott. A HNP Zám-Halasfenék-mocsár és a BalmazújvárosNagyszík vizsgált vízterei (a mintavételi helyeken), az alacsony vezetőképességi és pH-értékek alapján, édesvíznek tekinthetők. Sajnos a nagy nyári szárazság miatt a Balmazújvárosi-Nagyszík kifejezetten szikes élőhelyei már korán kiszáradtak. A minták protozoológiai vizsgálata során a vízterekben meglepően diverz Ciliata közösségeket találtunk.
