Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Vári Anna–Linnerooth-Bayer, Joanne–Ferencz Zoltán: Mit gondol a lakosság az árvízi kockázat csökkentésének és megosztásának lehetőségeiről?

50 HIDROLÓGIAI K07.I.ÖNY 2002. 82. fiVF. 1. S7. árvízvédelmi beruházásokhoz (pl. tározók építéséhez) járuljon hozzá, amelyek folyóink felső szakaszain (Romániában és Ukrajnában) épülnének. Az összes megkérdezettnek 80 %-a helyeselné vagy részben helyeselné a hozzájárulást, a kistelepüléseken nagyobb, a városokban kisebb arányban. A fiatalabb korosztályok a többieknél nagyobb arányban helyeselnék a hozzájárulást Az áldozatok kártalanítása, a kockázat megosztása A kérdések következő csoportja az áldozatok kártalanításával és az árvízkárok terheinek megosztásával volt kapcsolatos. Először azt firtattuk, hogy a válaszadó milyen mértékben ért egyet az állami, az üzleti, illetve a közösségi kockázatmegosztással és kártalanítással, vagy úgy gondolja-e, hogy ezek egyike sem alkalmas az áldozatok megfelelő kárpótlására. Az összes válaszadóra vonatkoztatva a válaszok megoszlását a 6. táblázat mutatja. Eszerint a legtöbben az állami kártalanítási rendszert támogatják (48 % teljesen, 41 % részben támogatja), az üzleti (biztosítási) alapon szerveződő rendszer támogatottsága valamivel gyengébb (40 % teljesen, illetve 50 % részben támogatja), a közösségi (kölcsönös biztosításon alapuló) rendszeré még gyengébb (37 %, illetve 43 %), a szkeptikus véleményt pedig igen kevesen (7 %, illetve 29 %) osztják A válaszokból úgy látszik, hogy a megkérdezettek jelentős része többféle rendszert is - legalább részben - támogat, azaz a különféle rendszereket inkább komplementernek látja, mint egymást kizárónak. A régiók között e kérdésben is elég jelentős különbségek vannak. A szolidaritáson alapuló, állami kompenzációnak a nagyobb kockázatnak kitett régiókban (Felső-Tisza, illetve Szolnok) nagyobb a támogatottsága, míg az egyéni felelősséget hangsúlyozó, üzleti rendszert a kevésbé érintett, illetve a városi régiókban helyeslik többen. A közösségi rendszer népszerűsége szinte azonos minden régióban, míg a legtöbb szkeptikus véleményt a Felső-Tiszái régióban tapasztaltuk. 6. táblázat Ön mennyire ért egyet azzal, hogy ... (%)? Válasz Telje sen Részben Inkább nem Nem tudja A társadalmi szolidaritás megköveteli, hogy az állam térítse meg a biztosítással nem rendelkező áldozatok kárát 48 41 7 4 Mindenkitől elvárható, hogy nagyobb felelősséget viseljen az árvízkárokért. Akik veszélyeztetettek, kössenek biztosítást! 40 50 6 4 Az árvíznek kitett települések lakóinak olyan alapokat kellene létrehozniuk, mellyel árvíz esetén a károsultakon segíteni lehet 37 43 14 6 Nem lehet őket egyik módon sem kárpótolni 7 29 51 13 A szolidaritáson alapuló állami kompenzáció támogatói között az idősebb korosztályok, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a rosszabb vagyoni helyzetűek és a magukat veszélyeztetettebbnek érzők vannak többségben. Az üzleti rendszert inkább a kevésbé veszélyeztetettek, a közösségi rendszert pedig a magasabb iskolai végzettségűek és a vagyonosabbak támogatják. A szkeptikusok között pedig túlsúlyban vannak a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a rosszabb vagyoni helyzetűek és a magukat veszélyeztetettnek érzők. A következő kérdés az állami kompenzáció mértékére vonatkozott. A 7. táblázat szennt a válaszadók többsége (57 %) azzal értene egyet, hogy minden károsultat káraik nagyságának arányában kompenzáljanak. Jóval kevesebben vannak, akik minden károsultat azonos összeggel kárpótolnának (19 %), illetve akik csak azokat kompenzálnák, akik engedéllyel építkeztek (14 %). Még kevesebben kötnék a kompenzációt egyéb feltételekhez (rászorultság, biztosítottság), és elhanyagolható azok aránya, akik nem kompenzálnának senkit. Az állami szerepvállalás közvéleménybeli fontosságát tükröző eredmény, hogy a megkérdezetteknek körülbelül háromnegyede azzal ért egyet, hogy az állam valamennyi áldozatot kárpótolja. 7. táblázat A kompenzálás lehetőségei A nagy árvizek után az államnak kompenzálnia kellene... Választotta (•/.) Minden károsultat, káruk meghatározott részéig 57 Minden károsultat, azonos összeggel, amely fölötti károkra biztosítást köthetnek 19 Csak a nagyon rászorultakat, a jómódúakat nem 7 Csak azokat, akik engedéllyel építkeztek a veszélyeztetett területekre 14 Csak azokat, akik biztosítással is rendelkeznek 3 A kormánynak nem kell senkit kompenzálnia 0 Ami a regionális eltéréseket illeti, Szolnokon támogatják a legtöbben a kárnagysággal arányos kompenzációt, míg a fix összegű kompenzáció támogatottsága Székesfehérváron a legnagyobb. A háttérváltozók közül csak a biztosítottság játszik szignifikáns szerepet. Azok között, akik a kárnagysággal arányos kompenzációt fizetnének és akik csak a nagyon rászorultakat kompenzálnák, nagyobb a biztosítással rendelkezők aránya, míg a többi alternatíva támogatói között felülreprezentáltak a biztosítással nem rendelkezők. A következő kérdésben az állami kompenzáció védelmében, illetve ellenében felhozható különféle érvekkel kapcsolatos véleményeket kértünk. A kompenzáció mellett felsorolt érvek közül a legtöbben azzal indokolnák véleményüket, hogy az árvízkárokért a kormány tehető felelősié (ezt nyilatkozta a kompenzációval egyetértők 51 %-a). A kompenzáció támogatóinak 26 %-a azzal indokolná a véleményét, hogy a kormány mindig is kompenzálta a károsultakat, és mindössze 19 % használná indokul a szolidaritási elvet. Azok között, akik azzal érvelnek, hogy a károkért a kormány felelős, többségben vannak a közepes iskolai végzettségűek, a jobb vagyoni helyzetűek, a magukat kevésbé veszélyeztetettnek érzők és a biztosítással nem rendelkezők. Azok között, akik arra hivatkoznak, hogy a kormány mindig kompenzálta a károsultakat, felülreprezentáltak az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a roszszabb vagyoni helyzetűek, a magukat veszélyeztetettnek érzők és a biztosítással rendelkezők. A szolidaritásra hivatkozók között pedig relatív többségben vannak a magasabb iskolai végzettségűek, a jobb vagyoni helyzetűek, magukat kevéssé veszélyeztetettnek érzők és a biztosítással rendelkezők. A kompenzáció ellen felhozott érvek közül a leggyakoribb az, hogy a kompenzáció az adófizetőknek sok