Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.
89 3. Előfordul-e a C. dudichi a patakok intersticiális vizében? A Baradla-barlangban él egy másik endemikus kagylósrák is, a Potamocypris fúlva (Brady, 1868) ssp. aggteleki Meisch 2000 (MEISCH, 2000), amit dr. Forró László gyűjtött első ízben. A törzsalak Európa-szerte elterjedt, elsősorban forrásokban, patakokban, ritkábban kisvizekben, nagyon ritkán tavakban él. Sikeresen kolonizálja az intersticiális zónát. A troglobiont P.f. ssp. aggteleki a törzsalaktól az alábbi jellegzetességekben tér el: kisebb szemfolt, a teknők felszíne rücskös (a törzsalak kifejlettjeinél sima, a lárváknál rücskös), és az antenna (2. csáp) ill. a járóláb (2 torláb) karmain hiányzik a fésűszerü szőrsor. A második bélyeg szinte biztosan, a harmadik is nagy valószínűséggel neoténiás eredetű. A barlangi állatok körében a neoténia meglehetősen elterjedt jelenség, számos példát ismerünk rá a stygobiont kagylósrákok körében is. A legtöbb esetben tisztázatlan, hogy a neoténia genetikailag rögzült-e, vagy csak a kedvezőtlen környezet (sötét, táplálékhiány) zavarja-e meg az állatok normális hormonális működését, fejlődését. További spekulációk tárgya, hogy a neoténia révén kialakuló jellegzetességek közül melyek adaptívak a barlangi környezetben. A Baradla-barlang kagylósrákjainak jelentősége abban áll, hogy jelenleg nem ismerünk más olyan Ostracodákat, ahol a neoténiás és normális alakok egy faion belü l fordulnának elő. Külön kiemelendő, hogy a C. dudichi kizárólag szexuálisan szaporodik, míg a P. fúlva obligát parthenogenetikus, tehát az utóbbinál a minden leszármazási vonal egymástól függetlenül fejlődik, míg az előzőnél a populáción belül mindenképpen állandó géncsere folyik, de a populációk közti géncsere sem teljesen kizárható. E két faj tehát fontos modellállat lehet a barlangi neoténia evolúciójának tanulmányozásához. Köszönetnyilvánítás Jelen munkánkat elsősorban az alábbi személyek segítették: prof. dr. A. Brandt (Hamburgi Egyetem), dr. ForTÓ László (Magyar Természettudományi Múzeum), Gruber Péter és Huber Attila (Aggteleki Nemzeti Park), Julien Cillis (Belga Királyi Természettudományos Intézet) és dr. Lakatos Gyula (Debreceni Egyetem). T. N. munkáját a Lengyel Tudományos Akadémia (PAN) és az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) csereprogramja és a Gdanski Egyetem ösztöndíja támogatta. Irodalom BALTANÁS , A., NAMIOTKO, T. & DANIELOPOL, D. L., 2000: Biogeography and disparity within the genus Cryplocandona (Crustacea, Ostracoda)- Vie at Milieu 50 (4): 297-310. KLIE , W., 1930: Egy új, föld alatt élő Candona faj - Eine neue unterirdisch lebende Art der Ostracodengattung Candona. - Állattani Közlemények 27: 163-167. MEISCH, C., 2000: Freshwater Ostracoda from Western and Central Europe. - In: J. Swoerbel & P. Zwick: Süßwasserfauna von Mitteleuropa 8/3. Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg. 522 old. NAMIOTKO, T , MEISCH, C., GIDÓZ. & DANIELOPOL, D. L., 2001: Redescription, taxonomy, distribution and ecology of Cryplocandona dudichi (Klie, 1930) (Crustacea, Ostracoda) - Bull. Soc. Nat. Luxemb. 102 109-130. Morphological differences between the endemic ostracod forms from Baradla-cave (Aggtelek National Park, Hungary) and the related populations living in surrounding springs Namiotko, Tadeusz - Meisch, Claude - Gidó, Zsolt - Danielopol, Dan L. Abstract: Cryplocandona dudichi (Klie, 1930) (Crustacea, Ostracoda, Candonidae) was formerly known only from the waters of Baradla-cave (Aggtelek NP, North-eastern Hungary). Recently some epigeic populations were discovered in some springs of the karst area around Aggtelek. The cave animals have more elongate carapace shape than spring animals, the anterior and posterior carapace margins are more acuminate in the cave population The "z2" claw on the male antenna is reduced to a seta in the cave males. Both characters probably resulted from neotenic processes, thus the epigeic form could represent the ancestral stage, and the cave population originated from it. The other endemic ostracod found in the Baradla cave is Potamocypris fulva (Brady, 1868) ssp. aggteleki Meisch, 2000. It differs from the widespread epigeic nominal subspecies in its pitted carapace surface, its smooth claws of the antennae and walking legs and its small eyespot. The former and latter characters are possibly neotenic, too. Key words: Cryptocandona dudichi, Potamocypris fulva ssp. aggteleki, ostracods, Baradla-cave, neoteny
