Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

84 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. lönülve önálló csoportot alkot. A másik két víztér mind egymással, mind a Boroszló-kerti-Holt-Tiszával mutat némi hasonlóságot. Az eredmény jól magyarázható azzal, hogy a Boroszló-kerti-Holt-Tiszát rendszeresen elárasztják a Tisza árhullámai, míg a Nagy-morotva csak ritkán és kis mértékben, a Herepi-morotva pedig egyáltalán nem öblítődik át. Ezek alapján elmondható, hogy a rendszeres vízcsere a tegzesek esetében nagy mértékben befolyásolja az egyes vízterek faj készletét. 1. táblázat A vizsgált vízterekből előkerült tegzesfajok Taxonok Boroszlókti.-HoltTisza Herepimorotva Nagymorotva Hydroptilidae Agraylea sexmaculata Curtis, 1834 • Polycentropodidae Holocentropus dubius (Rambur, 1842) • Holocentropus picicornis (Stephens, 1836) • • Holocentropus stagnalis (Albarda, 1874) • Cyrnus crenalicornis (Kolenati, 1859) • • • Ecnomidae Ecnomus tenellus (Rambur, 1842) • Leptoceridae Triaenodes bicolor (Curtis, 1834) • • • Oecetis fúrva (Rambur, 1842) • • Leptocerus tinei/ormis Curtis, 1834 • • • A vizsgált növényzeti típusok a bennük élő tegzes-együttesek alapján négy csoportot alkotnak: (I) a Herepi-morotva mocsári növényzete; (II) a Nagy-morotva növényzeti típusai a tündérrózsás kivételével; (III) a tócsagazos és a tündérrózsás a Herepi-morotvából, illetve a tündérrózsás a Nagy-morotvából; (IV) a Boroszló-kerti-Holt-Tisza növényzeti típusai. Szembetűnő, hogy az azonos növényzeti típusok a különböző holtmedrekböl meglehetősen távoli csoportokba kerültek. Ezt az egyes vízterek közötti különbségek, illetve az egyes növényzeti típusok nagyfokú heterogenitása magyarázhatja. Például a Boroszló-kerti-Holt-Tisza kolokános állományai kis kiterjedésű, kis borítású, a mocsári növényzetbe ékelődő foltokat alkottak, míg a Nagy-morotva kolokánosai hatalmas kiterjedésűek voltak és gyakran teljes borítást adtak. Kód RAKMOC RAKSTR RAKTRA RAKCER HERNYM HERCER BHTNYM BHTTRA BHTMOC BHTSTR BHTCER Eset D-i 0,0 —I— 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 —i— 0,6 0,7 lományainak fajkészlete teljesen azonos. A domináns állományalkotó fehér tündérrózsa, illetve súlyom mindkét víztérben jelentős mennyiségű érdes tócsagazzal alkotott kevert állományt, ami jól magyarázza a tócsagazoséval azonos fajkészletet. 0,6a o,40,2u o. r

i o,oH -0,2-0,4A** Relatív távolság 1. ábra Az egyes vizterek növényzeti típusainak elkülönítése hierarhikus klassziftkációval, Rogers-Tanimoto index számolásával (BHT = Boroszló kerti Holt-Tisza, HER = Herepi morotva, RAK = Nagy-morotva, CER = érdes tócsagazos, MOC = mocsári növényzet, NYM = fehér tündérrózsás, STR = kolokános, TRA = sulymos A Herepi-morotva tócsagazos és tündérrózsás állományainak, illetve a Nagy-morotva tócsagazos és sulymos ál-0,6 -0,4 -0,2 0,0 0,2 0,4 1. PCoA tengely 2. ábra A Boroszló-kerti-Holt-Tisza (•), a Herepi-morotva (+) és a Nag}'-morotva (k.) tegzeslárva-populációinak összehasonlítása fökoordináta-analizissel a Matusita-féle hasonlóságfüggvény alapján (a két főtengely az eredeti adatállomány 78,8 %-át fedi le). A fökoordináta-analizissel (2. ábra) a bennük élő tegzesegyüttesek alapján a Boroszló-kerti-Holt-Tisza növényállományai jól körülhatárolható csoportba rendeződtek, élesen elkülönülve a másik két víztér növényállományaitól. A Herepi-inorotva és a Nagy-morotva állományai nem választhatók szét. A Boroszló-kerti-Holt-Tisza mind földrajzi fekvésében, mind a vízzel való elárasztás rendszerességében és mértékében nagyobb mértékben különbözik a Herepi-morotvától és a Nagy-morotvától, mint azok egymástól. A vízterekben és a növényzeti típusokban élő tegzesegyüttesek összehasonlítása a fajgazdagság, az egyedszám és a diverzitás alapján A fajgazdagság és a diverzitás alapján sem a vízterek, sem a növényzeti típusok között nem volt szignifikáns különbség kimutatható.Az egyedszámok alapján viszont a vízterek között szignifikáns eltérést tapasztaltunk (x

2 = 7,386364, df = 2, p < 0,05). A különbség a Nagy-morotva nagy egyedszámú (6777 példány/m

3!) Leptocerus tineiformis populációjából adódik. Az egyes növényzeti típusok között nem találtunk statisztikailag is kimutatható különbséget (*

2= 5,919350, df = 4, p = 0,2624), habár a mocsári növényzetben észlelt átlagos egyedszám kiugróan magas volt. Az egyes vízterek különböző növényzeti típusaiban előforduló tegzesegyüttesek összehasonlítása a fajgazdagság, az egyedszám és a diverzitás alapján A növényzeti típusokra vonatkozó előbbi eredmények a vízterek adottságaiból is következhettek, ezért ezeket vízterenként külön-külön is összehasonlítottuk. A Boroszló-kerti-Holt-Tisza esetében sem a fajgazdagság, sem az egyedszámok, sem a diverzitás alapján nem találtunk statisztikailag kimutatható különbségeket az egyes növényzeti típusok között.