Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

63 1. táblázat A karika keszeg testhossz növekedésének üteme (mm) a különböző vízterekben Víztér év 2. év 3. év 4. év 5. év 6. év 7. év 8. év 9. év 10. év KI. 66 100 132 163 191 209 230 239 250 K II. 67 103 132 158 183 208 226 244 263 271 Kill. 63 98 130 159 187 213 233 252 263 276 Tisza (Györe 1994) 65 102 132 158 184 211 234 259 272 Tisza-tó (Györe 1995) 73 116 150 179 202 220 236 251 264 284 Harangzugi-holtág (Györe és Oláh 1988) 64 89 111 132 151 167 183 197 210 Kákafoki-holtág (Györe és Oláh 1988) 47 75 102 127 151 173 194 214 233 Balaton (Specziár & mts 1997) 52 84 109 130 150 168 188 205 220 Kremenchug-tározó (Kirilyuk 1991) 109 140 170 193 225 235 256 272 273 Tajty-tó (Brylinska 1986) 26 35 58 81 102 122 143 156 A Keleti-főcsatornán megfigyelt növekedést összevetve egyéb hazai és külföldi szakirodalommal, az kifejezetten jónak tekinthető (1. táblázat). A csatorna karika keszeg populációinak növekedése igen közel áll a Tiszán kapott eredményekhez (Györe 1994). Az általunk vizsgáltnál jobb növekedésű a tisza-tavi populáció (Györe 1995). A keleti-föcsatorna vizét közvetlenül a Tiszából kapja, a hasonló eredmények ezt tükrözik. A Tiszához kapcsolódó Tisza-tó, valamint a csatorna legalsó szakasza populációinak gyorsabb növekedése azt jelzi, hogy a karika keszeg életfeltételeit a kisebb vízsebességű élőhelyek jobban kielégítik. Valószínűsíthetően ez nem csak közvetlen módon, hanem a táplálékbázis révén is hat. Ezt jelzi az oligotróf Balatonon kapott eredménnyel történő összehasonlítás (Specziár és mtsai. 1997), de ezt támasztja alá a Körösök két holtágának eredménye is (Györe és Oláh 1988). A külföldi adatokkal összevetve az látható, hogy a Kremenchug-tározó karika keszeg populációjának növekedése a tisza-tavi eredményekhez hasonlóan némileg meghaladja (Kirilyuk 1991), míg a Tajty-tó (Brylinska 1986) eredményei elmaradnak az általunk vizsgált vízterétől. Megbeszélés Az egyedszám és előfordulási gyakoriság eredményei vagyis hogy a karika keszeg egységnyi területre jutó egyedszáma a csatorna teljes hossz-szelvényében hasonló, az előfordulási gyakoriságuk az alsóbb szakaszok irányába csökken - azt bizonyítják, hogy a kedvezőbb élőhelyi feltételeket (bővülő táplálékkészlet, több búvóhely, jobb ívóhely) az alsóbb szakaszok populációi nem képesek kihasználni a limnofil fajok konkurenciája következtében. Az egyes szakaszokon megfigyelt eltérő növekedési ütemek alapján az a következtetés vonható le, hogy a csatomán az alsóbb szakaszok irányába a vízsebesség csökkenése, illetve az ebből eredő környezeti tényezők változása a karika keszeg növekedését csak igen kis mértékben befolyásolják. A tiszai állománnyal való összevetés tükrében az mondható, hogy a csatorna karika keszeg populációinak genetikai háttere megfelelő biztosítékot ad a jó növekedési ütemhez. Ezen túlmenően az eredmények megerősítik a csatorna eltérő vízsebességű szakaszain kapott eredményeket. Adott víztér kisebb vízsebességű területei jobb növekedést biztosítanak a karika keszeg populáció számára, a vízsebesség mellett azonban jelentős befolyásoló tényező a felhasználható táplálékbázis mennyisége is. Irodalom Berinkey, L. 1966. Halak. Fauna Hung., vol 79, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp 136. Bertalanffy, 1957. Quantitative laws in metabolism and growth Q. Rev. Biol., 32:217-231. Bíró, P. 1975. A ktlsz (Alburnus albumus L.) növekedése a Balatonban, mortalitásának és produkciójának becslése. Halászat, 21: Tud mell.: 5-10. Bíró, P. 1993. Halak biológiája. KLTE. TTK. pp 114-189 Brylinska, M. 1986. Rybi slodkowodne Polski. Warszawa. pp 428 Györe, K. 1994. A Tisza vízrendszerének vízminőségi állapota, haltermelése, halászatbiológiai elemzése. HAK1. Szarvas. Györe, K. 1995. Srengthening reservoir fishery and environmental management in Kisköre reservoir and the Tisza river. FAO project Györe, K., Oláh, J. 1988. A Körös-vidék vízrendszerének vízminőségi állapota, haltermelése, halászatbiológiai elemzése. Szarvas, p 1-161. Kirilyuk, O. P. 1991. Vozrasztnoj szosztav i roszt guszteri) v Kremencsugszkom vodohraniliscse. Gidrobiol. Zs.. 27:92-97. Kolding, J. 1997. „PASGEAR" A database package for experimental fishery with passive gear. Bergen. Kovács B 1998 A Keleti-főcsatorna halfaunisztikai felmérése. Halászat. 44:8-11. Kovács B., Takács, P. 2000. Halfaunisztikai és ökológiai kutatások a Keleti-főcsatorna eltérő vízhozamú szakaszain. XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás. Szarvas. Kovács, B., Keresztúri P., K. Kiss M., Gidó Zs., Takács P., Lakatos Gy. 2000. Ökológiai állapotfelmérés alföldi mesterséges vízfolyásokon, különös tekintettel a halegyüttesek összetételére. XUI. Hidrobiológus Napok. Tihany. Hidrológiai Közlöny. 80. évf.5. sz. pp 419-422. Lea, 1910. On the methods used in herring investigations. Cons Perm. Int. Explor. Mer, Vol. 53, 7-25. Nelson 1994. Fishes of the World John Wiley & Sons, Inc. New York. Specziár, A., Tölg, L., Bíró, P 1997. Feeding strategy and growth of cyprinids in the littoral zone of Lake Balaton. J. Fish Biol. 51:11091124. Examination of occurance and some population-dynamics parameters of the silver bream (Blicca bjoerkna L.) in the different water-velocity stretches of the Keleti-főcsatorna B. Kovács, Zs. Pataki Abstract: Three year hydrobiological studies have been carried out in the Keleti-főcsatorna. The results of these studies prove, that the decreasing water-velocity is a key-factor for the development of the fish assemblages. The aim of this study was to analyse the effect of the decreasing water-velocity on the rate of silver bream along the channel Samples were collected by electric shocker and multimesh gillnets. The catch per unit effort (CPUE) was calculated by PASGEAR PC programme. Bertalanffy's model was fitted to average growth data. Silver bream is one of the dominant species in the upper stretch of the channel, but its ratio decreases down stream. While the CPUE values are similar in every sections. The water-velocity had only little effect on the growth rate within the studied range In the Keleti-főcsatorna, the growth rate of silver bream is good as compared to other water-bodies. Keywords: channel, water-velocity, Blicca bjoerkna, growth