Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. Tiszai hullámtéri holtmedrek hidrobiológiái vizsgálata K. Kiss Magdolna

1, Lakatos Gyula

1, Borics Gábor

2, Braun Mihály

3, Deák Csaba

1 'Debreceni Egyetem, TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 4010. Debrecen 2Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, 4025. Debrecen Piac u. 9/b 3Debreceni Egyetem, TTK Szervetlen Kémiai és Analitikai Tanszék, 4010. Debrecen Kivonat: A Helmecszegi Holt-Tiszába jut Tarpa település mechanikailag tisztított kommunális szennyvize, ami erőteljesen rányomja bélyegét a holtmeder alsó szakaszának vízminőségi állapotára, mivel megállapítható, hogy a szennyvíz a befolyó közelében kedvezőtlen hatással van a holtág vízminőségére. A felső szakaszon elterülő nagy kiterjedésű gyékény állomány kedvező szűrőhatása érvényesül. A gazdag növényállománnyal benőtt holtmeder változatos, mozaikos élőhelyet teremt. A Nagy-morotva gazdag hínárnövényzete fokozza a már amúgy is felgyorsult feltöltődési folyamatot. A Nagy-morotva öntözővízként való hasznosítása miatt a víz megfelelő szinten tartása nem oldható meg. A tiszadobi Malom-Tisza hidrobiológiái és természetvédelmi szempontból legérdekesebb része a gyékényes úszóláp, amelynek már a a rögzült foltjai is megtalálhatók. Kulcsszavak: holtmedrek, plankton, vlzinövényzet, vízminőség, természetvédelem. Bevezetés Magyarország alföldi, Tisza menti területei még részben őrzik az eredeti táj arculatát. Napjainkban is számos természetközeli állapotúnak tekinthető holtmeder található a Tisza mentén, de csak néhány van, amely ne állna valamilyen emberi behatás, hasznosítás alatt (Dévai et al., 1995). A holtmedrek, a vizes élőhelyek osztályozásában az árterek csoportjába tartoznak. A vizes élőhelyeket gyakran emlegetik, mint a biológiai változatosság (biodiverzitás) színhelyét. A változatos növényzet sokszínű állatvilág számára nyújt élőhelyet, de emellett a fontos szerepet betöltő mikroszervezetek is színes képet mutatnak (Lakatos, 2001). A vizes élőhelyek - így a holtmedrek - vizsgálata, az ott zajló fizikai, kémiai, biológiai folyamatok minél jobb megismerése szükséges ahhoz, hogy ezek a sokszínű, értékes területek minél tovább fennmaradjanak, valamint a környezet- és természetvédelmi szempontból szükséges beavatkozások megalapozottak legyenek. 2001-ben kezdtük el vizsgálatainkat három tiszai hullámtéri holtmederben. Anyag és módszer A Helmecszegi Holt-Tisza Tarpa település határában található, 12 ha területen. A holtág sekély, legmélyebb pontja 2 m. Vízhiányos időszakokban csak a holtmeder felső, mélyebb részén marad víz. A holtág alsó harmadában található Tarpa község ülepített kommunális szennyvíz-befolyója. A Nagy-morotva Rakamaz és Tiszanagyfalu települések határában található. Területe 90 ha, átlagos vízmélysége 1,8 m (Pálfai, 1995). A Nagy-morotva természetes úton fűződött le. Napjainkban öntözővíz tározóként funkcionál és horgászvíz. Az utóbbi évtizedben a morotva elöregedési folyamata felgyorsult, a víztér 75-100 %-át makrovegetáció borítja. Az elpusztuló nagy tömegű biomassza a szervesanyag terhelést és a feltöltődést fokozza (Tóth, 1998) A Tiszadobi-Holt-Tisza rendszer része a Malom-Tisza, amely a folyószabályozás kezdetén alakult ki. Területe 70 ha, átlagos vízmélysége 3,1 m. A holtmeder rendszert gátiakkal négy elkülönülő részre (Darab-Tisza, Falusi-Tisza, Malom-Tisza, Szűcs-Tisza) osztották, a ezek között a vízforgalom átereszeken és szivornyákon keresztül megoldott. A Malom-Tisza különös értékét a gyékényes úszóláp foltok adják, amelyek már a XX. sz. elején bizonyítottan megvoltak (Borics, 1991). A késő tavaszi mintavételek során helyszínen mértük a vízmélységet és a Secchi-átlátszóságot, valamint a vízhőmérsékletet, pH-t, vezetőképességet, redox potenciált, oldott oxigén koncentrációt és telítettséget. Laboratóriumban meghatároztuk a víz lebegőanyag, klorofill-a tartalmát, lúgosságát, klorid és szulfát tartalmát. Mértük a nitrogén és foszfor formák mennyiségét, meghatároztuk a kémiai oxigénigényt (KOI

i

M„). A méréseket Felföldy (1987) módszerei alapján végeztük. A fontosabb kationok koncentrációit Papp (1998) módszere alapján 1CP-AES eljárással határoztuk meg. A flto- és Zooplankton kvantitatív és kvalitatív vizsgálatát is elvégeztük. Az üledék felső 15-20 cm-es rétegéből származó homogenizált mintából szárazanyag-, hamu meghatározást, nedves feltárás után elemtartalom mérést végeztünk az előző közlemény alapján. Eredmények A Helmecszegi Holt-Tisza mintavételi helyeiről származó kémiai mérési eredmények alapján elkülönül a szennyvíz befolyó közelében vett két minta (5. és 6.). Ezeken a helyeken kiugró a lebegőanyag, vezetőképesség, a nátrium, a klorid, a foszfor és a szervesanyag koncentrációja. A klorofill-a tartalom is két nagyságrenddel magasabb, mint a felső három mintavételi helyen mért érték, és ez már az eu-politrófikus tartományba tartozik (Felföldy, 1987). A vízkémiai vizsgálatok igazolták, hogy a szennyvíz kedvezőtlen hatással vari a víz minőségére a befolyó közelében. A további mintavételi helyek irányában elterülő gyékény állomány (4. hely) szűrőhatása érvényesült és a szennyvíz hatása már nem mutatható ki (l.ábrá). 1,2 O) E Q_ 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 0,06 0,05 0,04 0,03 0,02 0,01 0 O) E 1 2 3 4 5 6 mintavételi helyek HO-P04 • N02 1. ábra. Szervetlen nitrogén (7VOJ és foszfor (o-POJ formák koncentrációja a Helmecszegi Holt-Tisza mintavételi helyein (2001.05.03.) A holtág fitoplanktonja a mintavétel helyétől függően igen változatos képet mutatott. A felső részen (l.,2. és 3.) minták a tiszai holtágakra általában jellemző alga fajösszetétellel rendelkeztek. Érdekesebb, ritka szervezetek a Trachelomonas cylindrica és a Dinobryon suecicum szervezetek voltak. A szennyvíz befolyó közelében a holtág természetes mikroflóráját elnyomva, egy a szennyvizekben gyakran előforduló Chlorococcales zöldalga faj, a Chlorella pyrenoidosa uralta a planktont. A szerves anyagokban gazdag vizeket kedvelő Euglenophyta szervezetek, noha jelentéktelen arányban, de jelen voltak, ám a Chrysophyceae fajok teljesen eltűntek. A fitoplankton diverzitása és egyenletes-