Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Hajnal Géza: A budavári barlang kútjainak hidrológiai vizsgálata

43 mm*» 2. A Barlangos és a Német, valamint a Mamutfogas és a Hadik kút vízállása reagált párban egyformán az évszázad e­gyik legnagyobb havi csapadékára. 3. Az első mérési időszakban a Török és a Hadik kút víz­állása emelkedett kiugróan magasra a viszonylag nagy téli csapadék hatására, és valószínűleg emberi beavatkozás kö­vetkeztében is. 4. A Hadik és a Mamutfogas kút vízjárása szinte azonos görbét ír le az új mérési időszakban (14. ábra) 5. A Vendégkönyves kút kivételével minden kút átlagos vízszintje jelentősen csökkent, 0,8 m-től 2,6 m-ig. Az ezek­ben mutatkozó komoly eltérés kizárja a rossz szintezési ada­tokból következő hibákat. 6. A legkisebb vízoszlop a Nagy kútban mutatkozott (le­het a fenék tisztítása miatt!), a legnagyobb a Mamutfogas kútban, ahol sokszor a 3 m-t is meghaladta. 7. Az első méréssorozat idején a Barlangos, a Mérőórás, a Nagy kút alig, a Német kút pedig ellentétesen reagált a csapadékra. 3.2. Hőmérséklet A múlt század elején egy-két alkalommal megmérték néhány kút vizének hőmérsékletét, többségük 12 °C -os volt (Szontagh 1908). Ugyancsak néhány adat áll rendelkezésre 1938-ból (Horusitzky 1938), amikor 13 kútvíz hőmérsékletét re­gisztrálták Az értékek 10,5 és 13,85 °C között változtak Ebben a mérési időszakban 8 és 11 °C volt a levegő hő­mérséklete az üregekben. Az első hosszabb adatsor 1970-7l-ben született (Kess­ler 1971), akkor a kútvizek hőmérséklete 10,6 és 15,8 °C között változott, és a vízhőmérséklet többé kevésbé kö­vette a levegő hőmérséklet változását. A mérések ered­ményei itt is csak grafikus formában feldolgozva marad­tak meg, a görbékről leolvasott minimum, maximum érté­keket közlöm (kerekítve!) kutanként. A legújabb mérése­ket az 1998-ban végeztük, körülbelül havi gyakorisággal, Sásdi L. vezetésével (I. táblázat) 1. táblázat A barlangi kutak vízhőmérséklete Kutak 1970- 1971. 1998- 1999. Kutak min. °C max. °C nun. °C max. °C Bölényes 13 14 13,7 16,0 Nagy 14 15 14,3 18,0 Kávézó 13 14 16,2 17,6 Vendégkönyves 12 13 15,3 17,2 Mamutfogas 14 15 12,0 14,0 Hadik 15 16(15,8) 10,0 14,5 Török 12 14 11,5 14,0 Német 13 14 12,0 14,3 Mérőórás 13 14 13,0 14,8 Barlangos 11 (10,6) 13 14,1 16,0 A legalacsonyabb értéket a Hadik kútban (10 °C), a legmagasabbat a Nagy kútban (18 °C) mértük. A mini­mum értékeket kivétel nélkül az 1999. január 4-i regiszt­rálás alkalmával mértük, a maximumok a nyári hónapok­ban, vagy kora ősszel születtek. Az első méréssorozat a­datai jóval kiegyenlítettebb képet mutatnak a másodiké­nál. Az egyes kutak minimumai között 4 °C, a maximu­mok között csupán 3 °C, míg az újabb méréssornál a mi­nimumoknál 6,2 °C, a maximumoknál pedig 4 °C volt a különbség. (Érdekes, hogy a Hadik kútban volt az első e­setben a maximum, a második esetben a minimum hő­mérséklet. Ennek okát abban látom, hogy ez a kút, illetve barlangszakasz közvetlen kapcsolatban van a felszínnel a fotében található nyitott kürtőn keresztül. Ezért a léghő­mérséklettel egyidejűleg a vízhőmérséklet is érzékenyebb lehet a meteorológiai hatásokra ) A két idősor minimum értéke 10,6 és 10 °C gyakorla­tilag megegyezett, míg a maximumoknál 2 °C -os növe­kedés történt. A második adatsor egyenetlenségei között megfigyelhető az a tendencia, hogy a Labirintus D-i, vizs­gálataink idején hasznosított, és így helyenként fűtött ré­szen a vízhőmérsékletek átlagosan 2°C-kal magasabbak, mint a Labirintus É-i részén található kutaknál Ez alól csak a Barlangos kút a kivétel. 3.3. Vízadóképesség A barlangi kutak vízadóképességét 1970-ben vizsgál­ták először (Kessler 1971), majd az 1990-es évek köze­pén a Debreceni Búvárklub (DBK) szakemberei végeztek méréseket több alkalommal is (Debreceni Búvárklub 1994 a, 1994 b, 1996) (2. táblázat) 2. táblázat. Barlangi kutak vízadóképessége Kutak vízadpképcssége 1971 i 1993. | 1994. | 1996. Kutak vízadpképcssége (l/nap) Dísz tét 15. ­­480,00 1008 Mély 3,9 ­3,84 ­Bölényes 16,0 ­14,40 ­Vendégkönvses 43,0 ­­­Labirintus ­12% 744,00 720 Mamutfogas ­­43,20 ­Mérőórás ­744 480,00 ­Barlangos ­552 38,40 ­Ciszterna 9,3 ­­­E-i Labirintus ­­89,12 528 Rendőrség ­­5.400,00 7.200 Táncsics M. 5. ­­10.080,00 12.000 Táncsics M. 15. ­­13.000,00 12.000 Fortuna 21. ­­1.440,00 1.440 A táblázatból látható, hogy nagyon kevés mérés történt és csak rövid ideig tartottak. A vízhozamokat a szivattyúzott kutak visszatöltődési idejéből számították. Ennél az eljárás­nál pedig fokozottan igaz az "egy mérés nem mérés" elve. Sajnos két kút hozamáról egyáltalán nincsenek információink (Nagy és Hadik), ami a vizsgált paraméterek összevetésekor is nagy hátrányt jelent. A meglévő eredményekből mégis levonható néhány fon­tos következtetés. A Polgárváros É-i részén található kutak vízadóképessége két-három nagyságrenddel nagyobb, mint a D-i részen található kutaké. Ez alól csak a Dísz tér 15. szá­mú ház alatti kút kivétel. Vízadóképesség szempontjából négy területre osztották a Polgárvárost (Debreceni Búvár­klub 1994), ami ennyi mérésből elhamarkodott megállapítás lehet, helyességét további mérésekkel kell igazolni. Vélemé­nyem szerint két fö terület létezése viszont bizonyos. Az első a Mély, a Bölényes, Vendégkönyves, Mamutfogas esetleg Hadik kút térsége, a második a Táncsics Mihály utca, Fortu­na utca és az Országház utca É-t részét magába foglaló terü­let (Mérőórás, Barlangos, É-i Labirintus, Rendőrség, Tán­csics Mihály 5. és 15., Fortuna u. 21.) (2. ábra) A Mély és a Bölényes kút értékeinél látható, hogy a nagy időpontbeli eltérés ellenére a hozamok szinte teljesen mege­gyeztek a két mérés alkalmával. Az 1993-as és az 1994-es eredmények különbségei figyelhetők meg három kútnál: a Labirintus és a Mérőórás kút hozama közel a felére, a Bar­langosé pedig egy nagyságrenddel csökkent. Bár egy-egy kút vizsgálatának pontos időpontját nem tartalmazzák a je-

Next

/
Thumbnails
Contents