Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés (Az 1998. novemberi felső-tiszai árvíz)

Bill Könyvismertetés Az 1998 novemberi felső-tiszai árvíz A Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság kezdeményezésére, a VIZITERV Consult Kft közreműködése mellett készült könyv. Nyíregyháza, 2001. Formátum: 17 x 24 cm, 278 oldal. Szerkesztő bizottság: Fazekas László, Bodnár Gáspár, Illés Lajos, dr. Kertai István, Pesel Antal. A fejezetek szerzői: I. fejezet: A szerkesztő bizottság, II. fejezet: Illés Lajos - dr. Konecsny Károly, III. fejezet: Illés Lajos - dr. Konecsny Károly, IV. fejezet: Bodnár Gáspár - Horváth Gábor, V. fejezet: Pesel Antal, VI. fejezet: Illés Lajos - dr. Konecsny Károly, VII. fejezet: Kertésztié Komlóssy Anikó. A könyv létrehozásában közreműködtek: a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a "Román vizek" Kolozsvári Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóság, a Kárpátaljai Vízügyi Igazgatóság. Adatokat szolgáltattak: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Védelmi Bizottság, Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Árvízvédelmi, Belvízvédelmi Készenléti Szolgálat, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Polgári védelmi Szervezet, Magyar Honvédség, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőrkapitányság, Nyírbátori Határőr Igazgatóság. 1998. november elején a Tisza Záhony feletti szakaszán az addig észlelt legmagasabb árhullám vonult le A vízállás tetőző értékei helyenként több mint fél méterrel haladták meg az addigi LNV szintjeit A mintaszerű szervezés, az árvízvédekezés helytállása, az intézkedések gyorsasága az alacsony és elégtelen keresztmetszetű töltések ellenére (akkor még) meg tudta akadályozni a katasztrófát. Az árhullám eseményeivel és azok értékelésével azóta a napi sajtó, a szaksajtó - ezek között a Hidrológiai Közlöny is - részletesen foglalkozott. Mégis, szükség volt az árhullám hidrológiai előzményeinek, hidrológiai sajátosságainak, az árvízvédekezés eseményeinek, azok közgazdasági és pénzügyi kihatásainak részletes elemzésére, az árvízvédekezés irányításának és a tájékoztatás összefüggéseinek értékelésére. E célokat szolgálja az 1991-ből keltezett, de Szerkesztőségünkhöz csak 2002. kora őszén eljutott könyvkiadvány. A bevezető I. fejezete.t követő II. fejezet az árhullám hidrológiai sajátosságait, annak kiváltó tényezőit, a külföldön megvalósítható víztározás és az erdők lehetséges hatásait elemzi. A III. fejezet a felső-tiszai árvízi előrejelzés és riasztás kérdéseivel, a IV. fejezet az árvízvédekezés eseményeinek és szervezetének bemutatásával foglalkozik. Önálló pont összegezi a vízügyi védelmi osztagok tevékenységét és tapasztalatait, valamint a három legkritikusabb szakaszon lezajlott árvízvédekezést Az V. fejezet az árvízvédekezés közgazdasági összefüggéseit tárgyalja, kimutatva a védekezés költségeit, a keletkezett és a megelőzött, számszerűsíthető és számszerüsíthetetlen károk, ill. hasznok mértékét. A VI. fejezet a külföldi vízgyűjtőkön kialakult helyzetet, míg a VII. fejezet a Felső-Tisza vidéki VÍZIG tájékoztatási tevékenységét mutatja be A vízhozammérések nehézségeit az alábbi sorok jellemezték: "Egy tetőző vízállásra jellemző, hogy a víz a sodorvonalban több mint 2 m/s-os sebességgel száguld, amely az 50-100 kg-os súlyt szinte magával röpíti, s a mélység akár 16 m is lehet. (A ti vadari új LNV) félelmetes látvány volt, hiszen a kisari oldalon a víz már néhol a töltéskorona szintje fölé emelkedett, csak a homokzsákok tartották meg". Az ellenőrző mérések szerint az LNV értékei: Tiszabecs 708 cm, Tivadar 958 cm, Vásárosnamény 923 cm. A maximális vízhozamok: Tivadar 3590, Vásárosnamény 3620, Záhony 3900 m

3/s Román hidrológusok a lefolyási tényezőt 65-70 %-ban adták meg. A kiadvány megállapítása: "az erdőgazdálkodási tényezők jelentős, de nem meghatározó és nem kimutatható szerepet játszottak a novemberi árhullám kialakulásában és levonulásában", mert "az erdők vízvisszatartó szerepe csak egy bizonyos mértékig érvényesül". A szimulációs vizsgálatok felhívták azonban a figyelmet arra, hogy a Tisza vízjárása eddig még nem használt ki minden, a statisztikai számításokból rendelkezésére álló lehetőséget A

IV. fejezet 6. és 7. sz. színes térkép-vázlatai ijesztően mutatják: 19 km hosszúságban kellett a töltésen átbukó víz ellen 10-50, olykor 70 cm víznyomást tartó nyúlgátakkal védekezni. A szükséges anyag, munkaerő, gépkocsi felvonultatására, az építésekre a november 4., 15 órai riasztástól kezdve 30 óra állt rendelkezésre. A FETIVIZIG saját létszáma és védelmi anyaga kiegészítést igényelt, s a legnagyobb gyorsasággal az ország egész területéről kellett felkészült szakembereket és védanyagot a helyszínre szállítani A töltésmagasítások mellett buzgárok ellen is védekezni kellett, s mentett oldali rézsű-csúszásra illetve repedésre is sor került. A védekezési munkákat hátráltatta a megfelelő állapotú szállítási utak hiánya. A gazdasági elemzés az 1,3 milliárd Ft védekezési költséggel 57 milliárd Ft elhárított kárt és 145 milliárd Ft újraelőállítási értéket állított szembe A Felső-Tisza árvízvédelmi fejlesztésének 1996. évi tanulmányterve 1998 évi árakon 21,3 milliárd Ft-ot igényelt volna. A kiadvány a külföldi vízgyűjtők vonatkozásában kívánatosnak tartja a négy énntett ország (Románia, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország) közötti gyors adatcserén alapuló monitoring rendszer kifejlesztését. A védelemvezetés fontos feladata volt a szakszerű tájékoztatás, amelynek visszhangja a hírközlő szerveknél leginkább pozitív volt. Emellett jelentős kritikák és támadások is adódtak, föként a milotai polgármester televízióban is megnyilvánult kétségbeesett tehetetlenségéből származó vélemények nyomán. A lakosság vízügyi szakterületről és feladatokról alkotott ismereteit a felmérések meglehetősen hiányosnak mutatták. Itt látszott, hogy árvizeinkkel az iskolai oktatás nem foglalkozik, így a legtöbbeket - föként hosszabb "béke-időszakok" után - mindenkor készületlenül érheti az árvizek megjelenése. A kiadvány a szakmai és a szakmán kívüli közönség számára egyaránt értékes: szerzőit elismerés illeti. Dr. Vágás István