Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
6. szám - Molnár Béla–Botz, Reiner–Dinka Mária: A Fertő-tó karbonátjainak röntgen és stabil izotóp vizsgálata
MOLNÁR B - BOTZ, R. - DINKA M: A Fertó-tó karbonát|ainak vizsgálata 361 A Mg a két 50 %-os Ca-ot mutató minta kivételével mindenhol 50 % alatti, ami nagy vonalakban a Ca 5 5 és Mg45 %-os ideális dolomit összetételnek felel meg Kérdés marad azonban, hogy a kémiai összetétel mellett milyen a kristálytani szerkezet, vagyis az Mg milyen mértékben épül be a kristály rácsszerkezetbe. Erre a korábbi vizsgálatok már egyértelmű feleletet adtak, amikor megállapítottuk, hogy a tófenék felszíne közelében elsősorban kalcitok, lefelé a mélység felé protodolomitok, még mélyebben pedig dolomitok vannak, vagyis a Mg beépülése a rácsszerkezetbe fokozatos. 2. táblázat A Fertő-tavi fúrások karbonátjainak stabil izotóp vizsgálati eredményei és karbonát-fajtái 2 1 -I ni r-5 -U -2 -1 X A . • -1 -2 • -3 a* -4 -5 -| -6 -7 S13, CVlf • 21 sz.f. * 22 sz.f. o 23 sz.f. + 23/3 sz.f. A U/1 sz.f. Fúrás Mélység cm-ben 5 1 3C A 8 , 3C B 5 , 80 A 5'*0 B Karbonát •/. sósavas oldással Dolomit •/. röntgennel 21 1-2 -3,42 - 3,00 42,0 55,0 21 1-2 -3,27 -3,03 42,0 55,0 21 10-14 -4,02 -2,79 43,0 43,0 21 10-14 -3,37 -3,30 43,0 43,0 22 1-2 - 3,37 -3,12 35,0 65,5 22 1-2 -3,72 -2,83 35,0 65,5 22 -5,94 -2,48 45,0 79,0 22 -3,97 - 1,25 45,0 79,0 23 2-3 -3,32 -2,87 47,0 57,5 23 2-3 -3,52 -2,84 47,0 57,5 23 15-19 -3,32 -3,14 51,0 58,0 23 15-19 -3,31 -2,94 51,0 58,0 23/3 2-3 -3,11 -2,87 50,0 60,5 23/3 2-3 - 3,39 - 2,85 50,0 60,5 23/3 10-14 -3,31 -3,39 44,0 58,0 23/3 10-14 -3,11 -2,97 44,0 58,0 44/1 2-3 -4,17 -2,93 37,0 55,0 44/1 2-3 -3,96 -3,34 37,0 55,0 44/1 15-19 -7,20 -3,12 45,0 68,0 44/1 15-19 -3,69 -1,54 45,0 68,0 A = 20 perces C0 2 veszteség után mért értékek (CaCOj) B = 48 órás C0 2 veszteség után mért értékek (CaMg(CO,)j) 3. ábra. A Fertő tó karbonátjainak stabil izotóp vizsgálati eredményei A 3. ábra és a 2. táblázat a stabil izotóp vizsgálati eredményeket tartalmazza. Minden fúrásból a tófenékhez közelebbi és a mélyebb rétegből végeztünk elemzést, mégpedig 20 perces foszforsavas kezelés után, majd 24 óra elteltével. Ilyen módon minden fúrásból két-két elemzés készült, vagyis összesen négy. A 20 perc utáni mérés elsősorban a kalcit, amely a foszforsavban gyorsabban oldódik, és így a széndioxid is hamarabb szabadul fel, míg a 24 óra utáni pedig a dolomit adatait mutatja. A 3. ábrából és a 2. táblázatból is látható, hogy két minta kivételével a különböző időben mért stabil izotóp adatok nagyon hasonlóak, ö l 3C értékük -3-4 közötti 5 I 80 értékük pedig -3 körüli. Ez azt bizonyítja, hogy a széndioxid atmoszférikus származású, vagyis a tóvízből a karbonát evaporáció hatására vált ki. A 22. sz. fúrás 9-10 cm-ében és a 44/1 sz. fúrás 15-19 cm-ében megjelenő értékek ezektől lényegesen eltérnek A 20 perc után mért 5 1 3C -5,94 illetve -7,20. A 24 óra után mért 5 1 3C értékek pedig -3,97 illetve -3,96. Ez azt bizonyítja, hogy amikor ezek a karbonátok képződtek, a tó életében eltérő viszonyok voltak. A karbonát-képzödéshez szükséges C0 2 ugyanis ebben az esetben növényi szervezetek oxidációjából származik, tehát más időben és gazdagabb növényzet mellett képződött, mint a korábban bemutatott karbonátok. NóvcnjTct CO : elvonó hatása 1 O 2 * 3 4. ábra. A Duna-Tisza közi tavi karbonátok stabil izotóp vizsgálati eredményei (Molnár K - Botz, R- 1977). 1. A tavi üledék bázisát képező lösz és futóhomok értékei, 2. A tavi karbonát üledék bázisüledékébe átitatás útján kerülő anyag vizsgálati eredményei, 3. A tavi üledékek értékei
