Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
6. szám - Dunka Sándor: 150 éve tartotta első tanácskozmányi közgyűlését a Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat
PUNKA S.: A Berettyó Vízszabályozó es Armcntesitö Társulat 357 1890-9l-ben tisztázódtak a Társulat határai a szomszédos társulatokkal, majd megvonták a határvonalat a három osztály között is. így aztán nem jelentett problémát, amikor 1895-ben a földmivelésügyi miniszter engedélyével három önálló társulattá alakult, s a felső osztályból létrejött a Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat 110 460 kh érdekeltségi területtel. Az 1860-as évek szárazságát a következő évtizedben csapadékos évek követték. Az árvízszintek magassága évről-évre emelkedett, s napirenden voltak a gátszakadások és elöntések. Az érdekeltek úgy érezték, hogy a szabályozás rendszere hibás, és vissza kell állítani az eredeti állapotot. A szakemberek viszont tudták, hogy a jól és megfelelő magasságra kiépített gátak ellenállnak az árhullámoknak, ezért hozzáfogtak a töltések erősítéséhez, és újjászervezték az árvédelmi szolgálatot. Az árvizek tanulságait levonva a századfordulóig a Berettyó jobb- és balpartján a társulat kiépített 152 km védtöltést 1 méter biztonsággal az 1881. évi árvízszint felett, a felső szakaszon 3, az alsón 4 m koronaszélességgel, a mentett oldalon 1:2, a víz felől 1:3 hajlású rézsűvel, s ezt mélyebb fekvésű helyeken 3 m koronaszélességű padkával erősítették meg. Még be sem fejeződtek az ármentesítési munkálatok, az érdekeltek máris keserűen tapasztalták, hogy nem elegendő a területet a folyók áradásaitól megmenteni, s biztosítani kell a belvizek elöntései ellen is. A Berettyó árterére szabadon tört be a Hortobágy, a Kálló, az Ér, a Kösmő és a Kis Körös vize, de az árterületen belül is számos vízfolyás képződött Amikor a Hortobágyon lefolyó vizek rendezésére 1879-ben külön társulat alakult, a Berettyó Társulat is tagja lett az új társulatnak, s vállalta a mezőtúr-borzi szakasz építési költségeinek 2/5 részét. A többi vízfolyás rendezését azonban a Társulat önállóan végezte. A rendezés során megépült a Kék-Kálló főcsatorna, melynek két ága összesen 58 km hosszú, fenékszélessége 2-18 m között változik, s nemcsak a Berettyó Társulat, hanem a később alakult Alsónyírvíz Társulat vizeit is levezeti a Berettyóba, egy - a folyóval 11 km hosszban párhuzamosan kiépített - csatornán, melynek bal parti töltéséhez a Berettyó jobb parti töltését felhasználták A Sárréti mocsár lecsapolására megépítették a Sárréti-csatornát, a Csiffi-, Vargazúgiés Szeghalmi- csatornákat, az utóbbi torkolatánál 1897-re a kernyei szivattyútelepet. 1941-ben építette a Társulat a Felmentői szivattyútelepet Nagyrábénál, a Berettyó jobb partján 1,0 m 3/s teljesítményű diesel üzemre. A Társulat mérnökei közül feltétlen meg kell említeni Vargha Jánost, Huszár Mátyás fiatal munkatársát, aki az első felelős magyar minisztérium 1848-ban történt megalakulása után a Közlekedési Minisztériumban a Hajózási DUNKA SÁNDOR Osztály vezetője volt, s később két évtizeden át dolgozott a Társulatnál. A XIX. századvég elnökei közül emlékeznünk kell Nadányi Zoltánra, aki a legválságosabb években is össze tudta tartani a Társulatot. A századforduló mérnökei közül pedig Korbély Józsefre, aki 1888. november l-jén került a Társulathoz, s közel fél évszázadon át, 1937 szeptember 30-án történt nyugdíjazásáig a Társulat dolgozója volt, előbb mint szakaszmérnök, később helyettes osztálymérnök, majd vezető főmérnök, 1921-től pedig a Társulat igazgató főmérnöke Trianon után a Társulat székhelye 1941-ig ismét Debrecen lett. Ekkor visszaköltözött Nagyváradra, 1945-ben Berettyóújfaluba. Itt érte 1948-ban az államosítás. A társulati érdekeltség területe megalakuláskor még alig érte el a százezer katasztrális holdat. Az ártér azonban, - amelyet a műszaki ártérfejlesztés érintett - ennek háromszorosa volt. A műszakilag meghatározott és csonka hazánk területén maradt ártérfejlesztéssel érintett területek művelési ágankénti megoszlását és a szabályozás által történt változást az alábbi táblázat mutatja: Művelési ág 1860-70 1930 Művelési ág kh % kh % Szántó 145 151 44,7 223 130 68,9 Rét 47 817 14,7 16 194 5,0 Legelő 85 417 26,3 63 110 19,4 Kert, szőlő, erdő 3 283 1,0 5 449 1,7 Nádas 14 320 4,4 670 Földadó alá nem eső 28 905 8,9 16 340 5,0 Összesen: 324 893 100,0 324 893 100,0 A táblázatban a művelési ágak változása önmagáért beszél, és a Berettyó-völgy népének hét évtizedes áldozatos és költséges munkájának eredménye. A társulat érdekében különösen sokat tett a már említetteken kívül gr. Almássy Imre, Márton Károly, gr. Komiss Károly, gr. Bethlen Pál, Kováts Béla, Tatár Zoltán, Szilágyi Zsigmond, Ráth Elemér, Kováts Dániel Géza, Kenderessy Gábor, Kiss György és Mihálik Ferenc. Irodalom A Berettyó vízszabályozó és ármentesítő társulat jegyzökönyvei TIVIZIG tervtár Kolossváry Ö.: Magyarország mederrendezö és árvédelmi munkáinak fejlődése 1899-ig. Budapest 1905. (iallacz János: Monographia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséröl és ezen völgyben alakult vízrendezö társulatokról Nagyvárad 1896 Kenessey B.: A Csonkamagyarországi Ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége Budapest 1931 A kézirat beérkezett: 2002. július 24. Jog- és államtudományi doktor, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság ny. beruházási osztályvezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság Történeti Bizottságának tagja, a Társaság Hajdú-Bihar megyei Területi Szervezetének elnökségi tagja, A MTESZ Hajdú-Bihar megyei Szervezete Műszaki és Természettudományi Emlékbizottságának elnöke The first consultation meeting of the Berettyó Water Regulation and Flood Control Association was convened 150 years ago Dunka, S.
