Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

6. szám - Dunka Sándor: 150 éve tartotta első tanácskozmányi közgyűlését a Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat

PUNKA S.: A Berettyó Vízszabályozó es Armcntesitö Társulat 357 1890-9l-ben tisztázódtak a Társulat határai a szomszé­dos társulatokkal, majd megvonták a határvonalat a há­rom osztály között is. így aztán nem jelentett problémát, amikor 1895-ben a földmivelésügyi miniszter engedélyé­vel három önálló társulattá alakult, s a felső osztályból lét­rejött a Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társu­lat 110 460 kh érdekeltségi területtel. Az 1860-as évek szárazságát a következő évtizedben csapadékos évek követték. Az árvízszintek magassága év­ről-évre emelkedett, s napirenden voltak a gátszakadások és elöntések. Az érdekeltek úgy érezték, hogy a szabályo­zás rendszere hibás, és vissza kell állítani az eredeti álla­potot. A szakemberek viszont tudták, hogy a jól és meg­felelő magasságra kiépített gátak ellenállnak az árhullá­moknak, ezért hozzáfogtak a töltések erősítéséhez, és új­jászervezték az árvédelmi szolgálatot. Az árvizek tanulsá­gait levonva a századfordulóig a Berettyó jobb- és bal­partján a társulat kiépített 152 km védtöltést 1 méter biz­tonsággal az 1881. évi árvízszint felett, a felső szakaszon 3, az alsón 4 m koronaszélességgel, a mentett oldalon 1:2, a víz felől 1:3 hajlású rézsűvel, s ezt mélyebb fekvésű helyeken 3 m koronaszélességű padkával erősítették meg. Még be sem fejeződtek az ármentesítési munkálatok, az érdekeltek máris keserűen tapasztalták, hogy nem ele­gendő a területet a folyók áradásaitól megmenteni, s biz­tosítani kell a belvizek elöntései ellen is. A Berettyó árte­rére szabadon tört be a Hortobágy, a Kálló, az Ér, a Kös­mő és a Kis Körös vize, de az árterületen belül is számos vízfolyás képződött Amikor a Hortobágyon lefolyó vizek rendezésére 1879-ben külön társulat alakult, a Berettyó Társulat is tagja lett az új társulatnak, s vállalta a mezőtúr-borzi sza­kasz építési költségeinek 2/5 részét. A többi vízfolyás ren­dezését azonban a Társulat önállóan végezte. A rendezés során megépült a Kék-Kálló főcsatorna, melynek két ága összesen 58 km hosszú, fenékszélessége 2-18 m között változik, s nemcsak a Berettyó Társulat, hanem a később alakult Alsónyírvíz Társulat vizeit is levezeti a Berettyóba, egy - a folyóval 11 km hosszban párhuzamosan kiépített - csatornán, melynek bal parti töltéséhez a Berettyó jobb parti töltését felhasználták A Sárréti mocsár lecsapolásá­ra megépítették a Sárréti-csatornát, a Csiffi-, Vargazúgi­és Szeghalmi- csatornákat, az utóbbi torkolatánál 1897-re a kernyei szivattyútelepet. 1941-ben építette a Társulat a Felmentői szivattyútelepet Nagyrábénál, a Berettyó jobb partján 1,0 m 3/s teljesítményű diesel üzemre. A Társulat mérnökei közül feltétlen meg kell említeni Vargha Jánost, Huszár Mátyás fiatal munkatársát, aki az első felelős magyar minisztérium 1848-ban történt mega­lakulása után a Közlekedési Minisztériumban a Hajózási DUNKA SÁNDOR Osztály vezetője volt, s később két évtizeden át dolgozott a Társulatnál. A XIX. századvég elnökei közül emlékez­nünk kell Nadányi Zoltánra, aki a legválságosabb évek­ben is össze tudta tartani a Társulatot. A századforduló mérnökei közül pedig Korbély Józsefre, aki 1888. no­vember l-jén került a Társulathoz, s közel fél évszázadon át, 1937 szeptember 30-án történt nyugdíjazásáig a Társu­lat dolgozója volt, előbb mint szakaszmérnök, később he­lyettes osztálymérnök, majd vezető főmérnök, 1921-től pedig a Társulat igazgató főmérnöke Trianon után a Társulat székhelye 1941-ig ismét Deb­recen lett. Ekkor visszaköltözött Nagyváradra, 1945-ben Berettyóújfaluba. Itt érte 1948-ban az államosítás. A társulati érdekeltség területe megalakuláskor még a­lig érte el a százezer katasztrális holdat. Az ártér azonban, - amelyet a műszaki ártérfejlesztés érintett - ennek három­szorosa volt. A műszakilag meghatározott és csonka ha­zánk területén maradt ártérfejlesztéssel érintett területek művelési ágankénti megoszlását és a szabályozás által tör­tént változást az alábbi táblázat mutatja: Művelési ág 1860-70 1930 Művelési ág kh % kh % Szántó 145 151 44,7 223 130 68,9 Rét 47 817 14,7 16 194 5,0 Legelő 85 417 26,3 63 110 19,4 Kert, szőlő, erdő 3 283 1,0 5 449 1,7 Nádas 14 320 4,4 670 ­Földadó alá nem eső 28 905 8,9 16 340 5,0 Összesen: 324 893 100,0 324 893 100,0 A táblázatban a művelési ágak változása önmagáért beszél, és a Berettyó-völgy népének hét évtizedes áldoza­tos és költséges munkájának eredménye. A társulat érdekében különösen sokat tett a már emlí­tetteken kívül gr. Almássy Imre, Márton Károly, gr. Komiss Károly, gr. Bethlen Pál, Kováts Béla, Tatár Zoltán, Szilágyi Zsigmond, Ráth Elemér, Kováts Dá­niel Géza, Kenderessy Gábor, Kiss György és Mihálik Ferenc. Irodalom A Berettyó vízszabályozó és ármentesítő társulat jegyzökönyvei TIVIZ­IG tervtár Kolossváry Ö.: Magyarország mederrendezö és árvédelmi munkáinak fejlődése 1899-ig. Budapest 1905. (iallacz János: Monographia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséröl és ezen völgyben alakult vízrendezö társulatokról Nagyvárad 1896 Kenessey B.: A Csonkamagyarországi Ármentesítő és lecsapoló társu­latok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége Budapest 1931 A kézirat beérkezett: 2002. július 24. Jog- és államtudományi doktor, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság ny. beruházási osztályvezetője, a Magyar Hidrológiai Tár­saság Történeti Bizottságának tagja, a Társaság Hajdú-Bihar megyei Területi Szervezetének elnökségi tagja, A MTESZ Hajdú-Bihar megyei Szervezete Műszaki és Természettudományi Emlékbizottságának elnöke The first consultation meeting of the Berettyó Water Regulation and Flood Control Association was convened 150 years ago Dunka, S.

Next

/
Thumbnails
Contents