Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
6. szám - Fodor Zoltán–Jeney Zsuzsa: A rendszeres árvízi elöntésre alapozott mezőgazdasági területhasználat elvi lehetősége három Tisza-völgyi mintaterületen
352 1 1IDROLÓGIA J KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF 6. SZ. vízszint alakul ki. A 2000 és 2039 közötti áprilisoknak legalább a felében Tiszabőn tíz, vagy annál több 84 m Bf feletti vízállású napra számíthatunk A 78 m Bf vízmagasság Mindszenten ugyanezeknek az éveknek legalább a felében áprilisban 15 vagy több, májusban 7 vagy több napon várható. 5. táblázat A tiszabői vízmércén a 84 m Bf vízállást legalább a megadott ideig elérő hónapú évek száma (k) 1960-1999. 6. táblázat A mindszenti vízmércén a 78 m Bf vízállást legalább a megadott ideig elérő hónapú évek száma (k) 1960-1999. A 78 m Bf szintet elérő vízallású napok száma a hónapban legalább: A 78 m Bf vízállást legalább a megadott ideig elérő hónapú évek száma A 78 m Bf szintet elérő vízallású napok száma a hónapban legalább: Április Május Június A 78 m Bf szintet elérő vízallású napok száma a hónapban legalább: k k±ő k±2ó k k±ó k±2ó k k±ó k±2ó 5 34 32-36 29-39 33 31-35 28-38 20 17-23 14-26 7 33 31-35 28-38 31 28-34 26-36 17 14-20 11-23 10 31 28-34 26-36 24 21-27 18-30 15 12-18 9-21 15 26 23-29 20-32 19 16-22 13-25 10 7-13 5-15 20 25 22-28 19-31 14 11-17 8-20 8 5-11 3-13 A 95,4 százalékos biztonság meglehetősen széles konfidencia intervallumainak felső határai azt is megmutathatják, hogy az egyes mintaterületek mentén várhatólag mely hónapokban nem alakul ki legalább öt napon a tervezett elárasztási szinteket elérő vízállás, legkevesebb a vonatkozó időszak felében. A Bokartisz Kht. és Nagykörűi Tájrehabilitációs Program mintaterületei közelében egyértelműen ilyen hónap a június. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy a tiszabői vízmércén legalább a májusok felében minimum tíz, a mindszenti vízmércén pedig legalább a májusok felében minimum 15, valamint legalább a júniusok felében minimum tíz napon a megcélzott elárasztási szinteket elérő vízmagasságok alakulnak ki. Mindhárom vízmércénél előfordulhat, hogy legkevesebb az áprilisok felében minimum 20 napon a tervezett elöntési magasságokat elérő vízállások lépnek fel. Összegezés Az elvégzett elemzés megerősíti, hogy a szabályozott viszonyok között a vizsgált folyószelvényekben az árvizek viszonylag korán, már áprilisban levonulnak, bár az alapvetően árvizes időszak a magyarországi Közép- és Alsó-Tisza itt vizsgált vízmércéinél májusra is átnyúlik Az áttekintett időszakok áprilisaiban a mintaterületenként tervezett elárasztási magasságokat elérő vízszint Felsőbereckinél 51,51 százalékos relatív gyakoriság mellett 20, ötven százalékos gyakorisági szinten Tiszabőnél 17, Mindszenten 25 napon fordult elő. Az előrejelzés alapjául szolgáló statisztikai elemzés azt mutatta, hogy áprilisban 95,4 százalékos biztonsággal az éveknek legkevesebb a felében Felsőbereckinél 7, Tiszabőnél 10, ill. Mindszentnél 15 vagy annál több napon számíthatunk az illető vízmércéken ilyen vízállásokra. A viszonylag korai, és viszonylag rövid ideig tartó árvizek azt jelzik, hogy az elárasztásra épülő területhasználati váltás megvalósításához a víz szabályozott ki- és viszszavezetésén kívül az elárasztott területen a víz mesterséges visszatartásáról is gondoskodni kell. Mindez arra utal, hogy az árvízi biztonság fenntartása mellett az árasztásos gazdálkodás csak további jelentős vízépítészeti beavatkozásokkal valósítható meg. A földhasználat ilyen átalakításával a korábbitól eltérő, a természeti adottságokhoz esetleg jobban illeszkedő, de mindenképpen mesterségesen kialakított és fenntartott rendszer jöhet csak létre. Irodalom: Balogh P. (2000): A Tisza menti tájrehabilitáció szükségességéről, alapelveiről és lehetőségeiről. Kézirat, [Nagykörű] Bardóczyné Székely E. (1999): A tervezett vizes élőhelyek kialakításának vizsgálata. In: Pekli J. (Szerk.): A korszerűsített fokgazdálkodás feltételeinek vizsgálata és modellálása Nagykörű térségében.(!) Tanulmányterv Kézirat, Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar. 34-40. o. Kajner P. - Molnár G. - Ungvári G. (2001): A természettel együttműködő gazdálkodás kísérlete a Bodrogközben. In: Kajner P. (Szerk ): A Jövő Nemzedékek Képviselete féléves jelentése II. [Védegylet], Budapest 74-85. o. LásjJóffy W. (1982): A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest Nováky B. (1999): Hidrológiai tanulmány. In: Pekli J. (Szerk ): A korszerűsített fokgazdálkodás feltételeinek vizsgálata és modellálása Nagykörű térségében. (!) Tanulmányterv Kézirat, Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezögazdaságtudományi Kar 16-33 o. Paulovics P. (2002): A vízháztartás szabályozása, alternatív gazdálkodási id»^ a fenntartható tájhasználat jegyében a Dóc-OpusztaszerBaks ártéri öblözetben Kézirat, [Szeged]. Szlávik L (Szerk.) (2002): A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése. Koncepció-terv. 2002. március 25. Budapest http:/Avww vizugy.hu Vágás I. (1982): A Tisza árvizei. VIZDOK, Budapest A kézirat beérkezett: 2002. július 16. A 84 m Bf szintet elérő vízállású na pok száma a hónapban legalább: A 84 m Bf vízállást legalább a megadott ideig elérő hónapú évek száma A 84 m Bf szintet elérő vízállású na pok száma a hónapban legalább: Április Május Június A 84 m Bf szintet elérő vízállású na pok száma a hónapban legalább: k k±ó k±2ó k k±ó k±2ó k k±ó k±2ó 5 29 26-32 23-35 23 20-26 17-29 11 8-14 5-17 7 27 24-30 21-33 23 20-26 17-29 9 6-12 4-14 10 26 23-29 20-32 16 13-19 10-22 8 5-11 3-13 15 22 19-25 16-28 10 7-13 5-15 5 3-7 1-9 20 20 17-23 14-26 7 5-9 2-12 5 3-7 1-9 FODOR ZOLTÁN a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intéziet, Földhasználati és Tájgazdálkodási Tanszék (Gödöllö) munkatársa JENEY ZSUZSA a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet, Földhasználati és Tájgazdálkodási Tanszék (Gödöllö) munkatársa. Criteria of farming based on regular flood inundation at three pilot areas in the Tisza Valley Fodor, Z. — Jeney, Zs. Abstract: The possibility of fanning based on regular inundation in the reclaimed flood plains of the River Tisza is controlled, besides other factors, by the frequency and duration of floods Analysis of the times series of the river gauges representative of three potential pilot areas has revealed that the target inundation depths in April have occurred at Felsöberecki for 20 days with 51.5 per cent relative frequency, at Tiszabő and Mindszent for 17 and 25 days, respectively, with 50.0 relative frequency. The results imply that with 95.4 % probability, in at least one-half of the years - over periods similar in length to those processed - such inundation depths are likely to occur in a smaller number of days than indicated above. No change in land use is therefore advisable, unless part of the inundating water volume can be retained, which, in turn, requires major construction measures Keywords: flooding land use, stage frequency
