Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

6. szám - Szlepák Emőke: Kis vízfolyások szennyezésének kimutatása környezet-analitikai módszerekkel (a Galga-patak példáján)

SZLEPÁK Ii. es mtsai: Kisvízfolyások szennyezésének kimutatása 345 helye, a víz áramlási iránya, sebessége, az áramlási viszo­nyok, a víz partépítő tevékenysége, a szennyező anyag mobi­litása, valamint a csapadék intenzitása Nagy csapadék hatá­sára a patak medrében levő üledék felkavarodhat, így több nehézfém oldódhat ki, valamint a szennyezés mederben való elhelyezkedése is megváltozik. A júliust nagy csapadék hatá­sára változásokat észleltünk a szennyező anyag mennyiségé­ben és dúsulási helyében is a májusi és augusztusi mérési e­redményekhez képest. A szennyező anyagok elhelyezkedése a mederben Püspökhatvan A püspökhatvani szakaszon a patak partépítő tevékenysé­ge közel azonos. A szennyezések elsősorban a bal parton dúsultak. A júliusi csapadék hatására az elemek nagy része: Zn, Cd, Pb, Ni, Mn, Fe, Cu, Al a meder közepén koncentrá­lódott, csak néhány elem: As, Cr és P maradt nagyobb rész­ben a bal parton. Az elemek nagy részére bal —> közép —> bal irányú mozgás voltjellemző. Galgamácsa A patak e pontján nincs olyan egyértelmű összefüggés a júliusi nagy csapadék, a patak partépítő tevékenységének i­ránya és az elemek dúsulási helye között, de sok egyéb befo­lyásoló tényező is szerepet játszhat. Az azonban jól látszik, hogy júliusban a 11 mért elemből 5 a jobb parton koncentrá­lódott A patak itt a jobb partot építi. Jklcui A víz partépítése bal part irányú, Ikladon minden elem júliusban a bal parton dúsult. Aszód, 30-as útnál Az Aszódi mintavételi helyén a patak partépítő tevékeny­sége mindkét oldalra közel azonos. Az elemek koncentrációi júliusban a meder középső részén minden esetben nőttek. Aszód szennyvíztisztító telep befolyásnál A szennyvíztisztító telepnél a Galga a jobb partot építi jobban és a júliusi esőzések után a jobb parton az elemek nagy részének magasabb koncentrációit mértük. Kivételt ké­pezett a Mn, Fe, AI és a P. 6. Következtetések A patak vizét és üledékét vizsgálva megállapíthatjuk: A vízben az MSZ 12749-1993 szabvány szerint vizs­gált elemek közül mind az öt mintavételi helyen Mn dúsu­lás, Galgamácsánál, Püspökhatvannál Al felhalmozódás és Püspökhatvannál és Aszód szennyvíztisztító telepnél P szennyezés van. Az üledékben az MI-08-1735-1990 irányelv szerint vizsgált elemek közül Aszódon a szennyvíztisztítónál levő As és az ikladi Cd tartalmat kivéve a mezőgazdasági elhe­lyezésre vonatkozó határértékeket nem haladták meg. A patak vízgyűjtő területét ismerve, a nagy mangán, alumínium és vas koncentrációk elsősorban geokémiai okokra vezethetők vissza. Talajhigiéniai vizsgálatok alapján elmondható, hogy a Galga Püspökhatvannál és a szennyvíztisztító telepnél baktenológiailag erősen szennyezett, Galgamácsánál, és Aszódon a 30-as útnál kissé szennyezett a Galga. Aszó­don a szennyvíztisztító telepnél Salmonella baktérium is van a Galgában. A leírtakból megállapítható, hogy a patak mentén po­tenciális szennyezőforrások vannak, a patak vízminősége kifogásolható, a vízgyűjtő területről jelentős mennyiségű SZLEPÁK EMŐKE Jelenlegi munkahelye: VITUKI Vízminőségvé nehézfém érkezik, ami az élővilág számára visszafordítha­tatlan változásokat idézhet elő. A nehézfém terhelés mel­lett jelentős a bakteriológiai szennyezés is. A szennyező anyagok kibocsátását csökkenteni, a tisz­títótelepek hatásfokát pedig növelni kellene. Szükséges lenne a települések csatornázása, a csapadékvíz elvezető rendszerek építése, az így keletkezett vizek tisztítása Ha­tékonyabban kellene a patak közelében levő mezőgazda­sági, ipari és egyéb tevékenységeket ellenőrizni Ennek megoldása csak megfelelően kidolgozott monitoring rendszer létrehozásával lehetséges 7. Összefoglalás E munkában a Galga-patak példáján bemutatva a kis vízfolyások szennyezésének felmérésére kifejlesztett mód­szerünket ismertettük. A hidrológiai és tájhasználati ada­tok értékelése alapján a kijelölt mintavételi pontokban ü­ledék-, és vízelemzéseket végeztünk. Meghatároztuk az üledékminták nehézfém tartalmát, minősítettük a talajhi­giéniai állapotukat és a vízminta elemtartalmát. Megálla­pítottuk, hogy a patak környékén folyó mezőgazdasági tevékenységek; s a közlekedés hatása kimutatható mind az üledékek nehézfém tartalmában, mind a szennyezettsé­gében. Kijelölhetők voltak olyan szennyező források, a­melyek az üledékben határértékeket meghaladó nehéz­fém-szennyezéseket okoztak. 8. Köszönetnyilvánítás Szlepák Emőke szerzőként köszönetét fejezi ki: dr. fíar­dóczyné dr. Székely Emőkének, dr. Heltai Györgynek és Kruppiné Fekete Ilonának, értékes tanácsaikért és áldozat­kész segítségükért. Köszönetét fejezei ki: dr. Fercsich Kál­mánnak (SZIE Gödöllő Központi Laboratórium), Cravero Istvánnak (VITUKI Vízmmőségvédelmi Intézet, Szervetlen Laboratórium), akik a munka elkészítéséhez szükséges la­boratóriumi vizsgálatokban segítettek, valamint köszönetet mond a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézete Talajhigiéniai Osztályá­nak, amely a vizsgálatok elvégzésével támogatta a munkát: dr. Szabó Zoltánnak, dr. Csorbáné dr. Ixiszló Erzsébetnek és dr. Horváth Amandának. Irodalom Fekete E., Szabó S., Tóth A. (1991): A vízszennyezés ökológiája, Pro na­tura Kiadó, Budapest, 9-11, 23-27, 36-52,66-8 Gros, M, Engrais, Guide pratique de la fertilisation. Ed. I .a Maison Rustique, Paris, 1979 Láng S. (1967): A Cserhát természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Buda­pest, 272-283 p Literáthy P. (1982): Felsáni vizek nehézfém szennyezései. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 13,29-34, 106-109, 120-122 p Magyar Szabvány 12739/2-78 Felszíni vizek üledékének vizsgálata. Mintavétel és minta-elökészités Magyar Szabvány 12749-1993 Felszíni vizek minősége, minőségi jel­lemzők és minősítés Magyar Szabvány EN ISO 5667-3: 1994: Vízminőség, mintavétel Műszaki Irányelvek 12739/1-78: Felszíni vizek üledékének vizsgálata Műszaki Irányelvek 08-1735-1990 A szennyvízben megengedhető káros és mérgező komponensek határértékei szántóföldi szennyvízhasznosí­tás esetén Pest megye környezeti jellemzői 111. (1993), Budapest, 226-252 p Papp S., Rolf K. (1992): Környezeti kémia, Tankönyvkiadó, Budapest, 114, 169-185,202-209, 255,330 p. Vízügyi Értesítő 1993. 1 szám, Budapest A kézirat beérkezett: 2002. július 12. mi Intézet, Vízkémia Osztály.

Next

/
Thumbnails
Contents