Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
6. szám - Göbölös Antal: A „vízhiányos” erdőgazdálkodás kérdései a Duna–Tisza közi homokháton
326 1 1IDROLÓGIA J KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF 6. SZ. W: az erdő járadék szerinti értéke (Ft) V: a véghasználat költség nélküli hozama (Ft/év) C: az erdő létesítési költsége (Ft/év) f: vágásforduló (év) v: hektáronkénti általános költség (Ft/év) p: belső kamatláb 1,3: előhasználati szorzó Az adatsorok előállításához szükséges kiinduló adatokat a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőrendezéstani Tanszéke által szerkesztett Fatermési nomogrammok, illetve az Erdőhasználattani Tanszék által készített fafajonkénti választék-összetétel táblázatok segítségével kaptuk. A számítások végeredménye: A csökkenő fatermőképesség - amelyet a Fatermési Osztály is követ - és a térség fokozódó vízhiánya okoz, a vizsgált erdőterületeken csak a gazdasági rendeltetésű erdőket figyelembe véve 500 millió Ft/év (1995) jövedelem kiesést eredményez, alsó értéken kalkulálva. A jelzett kárt még fokozhatja, hogy nemzedékesen - a véghasználatot követően - drága erdő-felújítási technológia alkalmazásával, szárazságtűrőbb fafaj javára fafaj-cserét kell végrehajtanunk, vagy végső esetben az erdőállományok regressziója következhet be. Természetesen, az erdő nemcsak vízfogyasztó a táj vízmérlegében, hanem: - növeli a térség páratartalmát, - mérsékli a szelek szárító hatását, - humusza jól tárolja a nedvességet, lassítja az elfolyást, - a talaj vertikális feltárásával a talaj potenciális hasznosítása nő, - a környező térség mezőgazdasági kultúráiban nő a termelésbiztonság, - fokozza a humánökológiai pozitív hatást, stb. A Duna-Tisza közi hátság vízpótlása érdekében tett bármely eredményes tevékenység az erdőgazdálkodás javát szolgálja. A Síkvidéki erdők hatása a talajvízre, az egyes vidékek geológiai, talaj, hidrológiai, klimatológiai és növénytenyészeti viszonyai szerint nagyon különböző, negatív vagy pozitív egyaránt lehet. Mérlegszerűen csak kistájak vonatkozásában, egyedi elbírálás alapján lehet véleményt alkotni! Irodalom: 1 Változások a Duna-Tisza köze vízháztartásában (1993 OVF) 2. Az Alföld fásítása 1992 (A Nagyalfóld Alapítvány kötetei 2.) 3. Az Alföld erdősítési programterve 1993. 4. Duna-Tisza közi Hátság vízgazdálkodási problémái 1994. (A Nagyalföld alapítvány kötetei 3 .) 5. XIII. Orsz. Vándorgyűlés I-II 1995 (Magyar Hidrológiai Társaság) 1. táblázat: A vízigény alakulása fafaj-csoportok szerint a Duna-Tisza közi homokhátságon (Dél-Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megyék) Fafajtacsoport 10 m 3/há.év mm csapadékban Erdőterület há-ban Vízigény 10 m 3/év Uj erdőtelepítés Fafajtacsoport 10 m 3/há.év mm csapadékban 1995 2015 1995 2015 terület há vízigény 10 m 3/év Akác 273 37 440 31 941 10 221 120 8 719 893 23 140 6 317 220 Hazai nyár 680 20 840 23 042 14 171 200 15 668 560 14 500 9 860 000 Nemes nyár 680 18 113 13 390 12 316 840 9 105 200 2 780 1 890 400 Fenyők (FF-Ef) (200) 185-205 57 987 64 938 11 597 400 12 987 600 65 240 13 048 000 Egyéb (Kst, K, stb.) 500 5 668 6 737 2 834 400 3 368 500 10 660 5 330 000 Mind összesen 140 048 140 048 51 140 560 49 849 753 116 320 36 445 620 GŐBÖLÖS ANTAL dr., okleveles erdömémök, környezetvédelmi szakmérnök, igazgató. E-mail: keer@kiskun.hungaiy.net. The problems of "arid" forest management on the sand ridge of the Danube-Tisza divide Gőbölös, A. Abstract: With his colleague Gábor Szabó at the Kecskemét Forestry Section the author has compiled in 1995 an extensive report, which is presented here in a condensed form. The survey has covered the areas of 139 communities m South-Pest, BácsKiskún and Csongrád counties The areas in the flood-bed, on the protected side of the flood levees, or supplied with additional water from other sources were removed from the data bank of the forest stock and are not included in the processed material. Keywords: forestry, the Danube-Tisza Divide
