Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

6. szám - Nováky Béla–Szesztay Károly: Éghajlat és víz a Kárpát-medence tájökológiájában

310 1

1IDROLÓGIA

J KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF 6. SZ. Tájökológia és a vízháztartás légköri összetevői A vízkörforgás az élővilágban válik sajátos és pótolhatatlan planetáris tényezővé. Szerepének megismeréséhez és tájökológiai célú szabályozásához a vízkörforgás folyamataival két főbb méretükben és vetületükben kell foglalkozni. A vízkörforgás légköri ciklusához illeszkedően nyomon kell köVizgyüjtö ter. :[km

2] vetni a termőhelyi vízháztartás függőleges összetevőinek, a csapadéknak és a tényleges, illetve lehetséges (potenciális) elpárolgásnak az alakulását. A vízkörforgás szárazföldi ciklusának részeként pedig ismerni kell a vízszintes irányú felszíni és felszín alatti vízforgalmat, mint a termőhelyek természetes és mesterséges vízpótlásának forrását. nj mint így 774 km

3/év A peremvidék éghajlati vízfeleslege (1) Duna vr: 170 000 Tisza vr: 91000 Dráva vr: 30 000 Peremvidék: 291 000 [knr Országhatár -x Sj .N S -o o 10 "o «N (2) L_ mintegy 120knf/év jc o N <0 £ «J —N "O iO CL li ,N í N "1 Q .s ' —, .o o .N 5 £ (3) ül Ö) t. -o £ A medence felszínére hulló csapadék (mintegy 58 km /év) (5) Parolgas a medence felszínéről (mintegy (// 52 km/év) Y^ZZTTZTZZZ^i / (6) A medence felszínének párolgási potenciálja (mintegy 61 krrf/év) .J (?) ^i/fT/T/^

/ ^ Kárpátmedence belsejének párolgási vízhiánya (mintegy Vizgyüjtö ter.: 3 km/év) (7^ Duna 210.000 Tisza 138.000 Dráva 36.000 3X4 000 ikrrfl 3. ábra. A Kárpát-medence peremvidéke és belseje közötti vízháztartási kapcsolat vázlata (OVK1984) O) A Karpatmedencélelhagyó felszíni és felszín alatti lefolyás A domborzat a vízkörforgás légkön és szárazföldi ciklusában egyaránt meghatározó jelentőségű. A tengerszint feletti magassággal gyorsan (kilométerenként mintegy 10 C°-kal) csökken a levegő hőmérséklete. A hőmérséklettel pedig igen érzékenyen csökken a levegő telítettségi páratartalma (10 C° -ónként mintegy megfeleződik), amit a potenciális és a tényleges párolgás hasonlóan gyors csökkenése kísér. Ugyanakkor a domborzat az egyik legfontosabb csapadékképződési tényező, és a tengerszint felett magassággal az évi átlagos csapadék jelentősen (a Kárpátok vonulatában 100 méteren-