Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
1. szám - Hum László–Matschullat, Jörg: A Tisza és mellékfolyói üledékeinek nehézfém- és arzéntartalma – az 1999/2000. őszi–téli állapot
U^^^^^J^jCHULLj^^^^nszjujj^nellékfotó 29 tartoznak. Az ólom koncentrációi átlagosan szintén a 2. osztályba tartoznak, de - elsősorban a Maros és a Tisza esetében - előfordulnak jóval magasabb értékek is. Legrosszabb a helyzet a kadmium esetében, amelynél a 20 (ím alatti szemcsenagyságnál átlagosan még a 2. osztályba tartoznak, az agyagfrakciónál viszont már átlagosan is erősen szennyezettnek minősíthetők az üledékek. Többször mértünk olyan mennyiségű kadmiumot az üledékben, amely alapján az már a rendkívül szennyezett osztályba sorolható Az arzén és antimon is az utóbbi csoporthoz tartozik. Az arzén mennyisége a 20 |im alatti szemcsenagyság esetén átlagosan meghaladja a 20 ppm-et, az agyagfrakcióban 30 ppm feletti Ez alapján az üledékek arzénterheltsége hozzávetőlegesen a gyakorlatilag szennyeződés-mentes - enyhén szennyezett osztálynak megfelelő. A magasabb értékek azonban nem feltétlenül antropogén eredetűek. Az antimon mennyisége alapján szintén enyhén szennyezettnek, esetenként a 3 osztályba tartozónak minősíthetjük az üledékeket. 4. táblázat (folytatás) A folyóvízi üledékek átl. nehézfém- és arzéntartalma a 2 (im alatti frakcióban (zárójelben a mintaszám) A Hortobágy-Berettyó üledékei általában a gyakorlatilag szennyeződés-mentes I gc o-osztályba tartoznak, a kadmium, az ólom, a cink mennyiségei alapján azonban már egy osztállyal rosszabb besorolásuk. A Berettyó üledékei viszonylag kis mennyiségben tartalmaznak nehézfémeket, a kadmium, az ólom. a cink, a mangán, az arzén és az agyagfrakcióban a vas és a króm magasabb koncentrációi már az 1. ^„-osztályba tartoznak. A Sebes- és Fekete-Körös üledékeiben hasonló nehézfém-értékeket mértünk, mint a Berettyóban, a két folyó üledékei azonban az agyagfrakcióban mért réztartalom alapján már "enyhén szennyezett" besorolásúak. A Fekete-Körös minősége ennél rosszabb, üledékei a cink és réz alapján a 2., az agyagfrakció kadmium- és ólomtartalma szerint a 3 ., enyhén szennyezett - erősen szennyezett osztályba tartoznak. Az Élővíz-csatornában is elsősorban a cink, a kadmium és az ólom mennyisége nagyobb ("enyhén szennyezett" ^„-osztály) A Kettős-Körös üledékeiben is a cink, a kadmium és az ólom mennyisége magasabb, az utóbbi kettő 2 ^m alatti szemcsenagyságban mért mennyisége alapján az enyhén szennyezett - erősen szennyezett osztályba sorolhatók a folyók. A Hármas-Körös üledékei nehézfémekkel kevésbé terheltek, az agyagfrakcióban a kadmium és az ólom mennyisége én el a 2. l ge o-osztályba sorolást, az üledékek általában az 1. és 0. osztályba tartoznak A Kórógy-ér és a Kurca üledékei általában kevés nehézfémet tartalmaznak, figyelemre méltó azonban a Kórógy-ér üledékéből kimutatott magas arzénmennyiség. A Királyhegyesi Száraz-ér üledékei általában az országhatárhoz közeli és a Tótkomlós környéki szakaszon tartalmaznak nagyobb mennyiségben nehézfémeket Lerakódásai a cink, kadmium és réz mennyisége alapján az "enyhén szennyezett" osztályba sorolhatók. A Maros besorolása a legkedvezőtlenebb a vizsgált folyók közül. A folyó üledékei a kadmiumtartalom alapján átlagosan is a 3. (enyhén szenynyezett-erősen szennyezett) osztályba tartoznak, de Makónál már "rendkívül szennyezett" minősítésű az agyagfrakció. A cink és ólom koncentrációi szerint a folyó üledékei enyhén erősen szennyezettek, a réz alapján enyhén szennyezetek. A Maros üledéke tartalmazta a legmagasabb mért krómtartalmat is a vizsgált folyók közül. A Zagyva üledéke a cink és kadmium mennyisége alapján a 2., 3., és 4. I ge o-osztályba sorolható a vizsgált (torkolat előtti) szakaszon. Az ólom, a réz és az arzén koncentrációi szerint enyhén szennyezettnek minősül a folyó. A Duna-Tiszaközi vízfolyások üledékei a sajátos geológiai háttér miatt jellegzetes, az eddig említett folyóktól eltérő ásványos összetétellel rendelkeznek (magas karbonáttartalom, kevesebb nehézásvány, földpát és agyagásvány). Mindez tükröződik a nehézfémek koncentrációiban is. Általában ezekben az üledékekben találtuk a legkisebb, sokszor még a geogén átlagot sem elérő mennyiségeket. Ennek megfelelően különösen szembeötlő bizonyos szakaszok erős terheltsége A Kőrös-ér üledékei Nagykőrös területén és a város alatti szakaszon tartalmaznak nagyobb mennyiségben nehézfémeket, elsősorban kadmiumot, cinket és ólmot, melyek alapján a vízfolyás felső szakasza a 2. - 3. I gc o-osztályba tartozik. A Félegyházai-vízfolyás vizsgált szakaszán általában kis koncentrációkat mértünk, feltűnő azonban az üledék kiugróan magas arzéntartalma (maximum 94.1 ppm). A Csukás-éri-focsatoma üledékeiben esősorban a cink, a kadmium, az ólom, kisebb mértékben a réz koncentrációja magas. A vízfolyás Gálérhez közeli szakaszán az üledék (a 2 |im alatti frakció vizsgálata alapján) a cink mennyisége szerint erősen szennyezettnek minősül, a kadmiumtartalom megközelíti a rendkívül szennyezett osztály alsó határát. A Dong-éri-föcsatorna üledékei a Csukás-éri-főcsatoma betorkollása felett általában jó minősítésűek, 0 és 1 ^„.-besorolásúak Tömörkény-majornál jelentősen romlik az üledék minősége: az ólom-, réz- és arzéntartalom szerint az „enyhén szennyezett" minősítésű a vízfolyás. A cink mennyisége alapján a 3. ^„-osztályba, a mért kadmium-koncentráció szerint a legmagasabb, rendkívül szennye| Zn | Mn I Fe Cd Cr | Co Pb | Cu Ni I As Sb Kurca (1) | 182,4|ll58,3| 5,6 | 0,7 |l 17,7| 17,0| 30,0 | 63,1 |69,3|23,6|n.a Kórógy-ér (1) | 149,11 953,3 | 7,1 | 0,4 |l65,0|l4,6| 17,1 | 61,5 |59,l|53,8|n.a. Száraz-Er (3) Átlag 296,1 813,4 4,4 1,1 92,7 13,0 78,2 88,9 70,7 12,6 na. Szórás 130,9 258,4 1,6 0,7 41,4 6,6 19,0 25,7 57,1 3,8 na. Max. 415,8 1019,5 5,9 1,8 136,7 19,9 98,7 114,2 136, 15,4 na. Min. 156,4 523,5 2,6 0,5 54,3 6,8 61,1 62,8 30,1 8,2 na. Maros (3) Átlag 841,5 1395,6 6,2 9,0 203,4 18,4 221,7 222,2 62,4 28,4 n.a. Szórás 219,8 163,0 0,7 5,3 65,5 1,0 47,4 24,9 2,6 11,0 na. Max. 1089.9 1581,7 7,0 15,1 279,0 19,3 263,8 245,1 64,7 40,3 n.a. Vlin. 672,2 1278,0 5,5 5,5 163,8 17,4 170,5 195,6 59,6 18,7 n.a. Zagyva (1) | 678,8|l532,0| 6,7 | 4,0 |212,4|22,9|U3,0|l43,4|79,l|47,9|n.a. Körös-ér (4) Átlag 302,3 772,7 2,9 0,8 58,2 6,5 55,1 64,2 27,4 20,2 n.a. Szórás 227,2 441,5 1,8 0,4 47,9 5,5 58,1 26,0 13,9 7,2 n.a. Max. 613,5 1349,2 5,3 1,2 126,3 14,4 140,2 92,0 47,7 25,5 n.a. Min. 90,1 275,6 1,5 0,3 22,0 2,8 9,8 36,0 47,6 9,6 n.a. C'sukás-éri-főcsatorna (2) Átlag 1041,9 707,9 2,9 7,8 77,8 6,9 93,5 146,0 36,3 42,5 n.a. Szórás 549,5 4,8 0,1 8,9 13,7 1,1 34,1 29,2 2,5 12,9 n.a. Max. 1430,4 711,3 3,0 14,1 87,5 7,7 117,6 166,6 38,1 51,6 n.a. Min. 653,3 704,5 2,8 1,5 68,2 6,2 69,4 125,4 34,5 33,4 n.a. Félegyházai-vizfolvás (1) | 84,2 | 764,0 | 2,2 | 0,6 | 42,7 ] 6,2 ] 17,5 | 31,2 123,7|94,l|n.a. Dong-éri-löcsatoma (2) Átlag 537,1 450,8 2,4 9,2 65,1 6,4 71,4 101,5 32,3 40.0 n.a. Szórás 498,7 6,5 0,3 11,8 14,3 1,3 8,6 56,2 13,3 6,9 n.a. Max. 887,7 455,4 2,6 17,5 75,2 7,3 77,5 141,2 41,6 44,9 n.a. Min. 184,5 446,3 2,2 0,9 55,0 5,5 65,4 61,7 22,9 35,1 n.a. Tisza (10) Átlag 680,2 2088,4 6,6 5,0 183,9 23,0 130,5 170,5 71,7 49,5 5,0 Szórás 146,2 296,0 0,3 1,4 11,7 2,3 35,8 44,2 6,6 17,7 1,4 Max. 901,9 2686,6 7,3 7,3 199,3 27,5 221,7 253,6 81,9 77,6 6,7 Min. 375,7 1764,9 6,3 2,4 160,3 20,1 102,7 100,5 57,4 26,8 2,7
