Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

4. szám - Wisnovszky Iván: Gondolatok a Lampl Hugó díjról

256 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 4. SZ. Gondolatok a L A Magyar Hidrológiai Társaság 1993-ban alapította a Lampl Hugó díjat, egyetértésben az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjével. Az adományozás rendje szerint a díj olyan vizj létesítménynek, vagy önálló részének adományozható, amely tervezési, technológiai, kivitelezési, üzemeltetési és tájba illő esztétikai, környezetbe illeszkedési szempontból egyaránt kimagasló. Adományozására a Magyar Hidrológiai Társaság elnöksége jogosult, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben. Pályázók lehetnek a vízügyi igazgatóságok, s a Társaság területi szervei. Budapesten a Társaság Vízépítési Szakosztálya, az érintett szakosztályokkal egyetértésben, valamint a művek alkotói. 2001 végéig 9 pályázat nyerte el a díjat. E vízi létesítmények kétségtelenül megérdemelték a díjat, mert hazai viszonyok között kiemelkedők voltak. A díjak kiosztásakor a létesítmények alkotói: tervezők, építők, szerelők, menedzserek, valamint üzemeltetői, szám szerint 35-en részesültek Lampl Hugó díjas címben. A díjak megítélésében hét tagú bíráló bizottság alapozta meg a döntést, amelyet a díj alapítói hagynak jóvá. A díj bizottság összetétele az érintett kilenc évben változott. E gondolatok megfogalmazója a kilenc évben előbb díj bizottsági tagként, majd elnökként működött. Az elnököt a Társaság közgyűlése választja, az OVH vezetőjével egyetértésben. Tagjait fele részben választják, másik felét pedig az OVF vezetője bízza meg. A díj adományozási rendjét a Társaság alapszabályának melléklete tartalmazza E mellékletet 2002ben módosították. A korábbi adományozási rend szerint ítélték meg az eddig kiosztott kilenc Lampl Hugó díjat. A díjazásra beadott pályázatok közül a kilenc év alatt hat pályázat nem nyert díjat. Egy részük azért, mert háromszor hiába pályáztak, másik részük pedig a mű díjazásra való elégtelensége miatt. A nyertes művek közül - vízkészlet szabályozási létesítmény az 1993, 1999 és félig a 2001 évi mű, - vízkárelhárítási létesítmény az 1994, és félig a 2001 évi mű, - ivóvíz tisztítási létesítmény az 1995, és 1998 évi mű, - csatornázási és szennyvíz tisztítási létesítmény az 1996, 1997 és a 2000 évi mű. Megjegyzem, a díjazott művek fajtái szorosan rámutatnak az időszak hazai vízgazdálkodási sajátosságaira. Az utolsó három díjazott mindegyike komplex vízgazdálkodási létesítmény. Ezek: - az 1999. évi díjas, a Fehér Kőrös új duzzasztó műve és az Élővíz csatorna komplex és regionális műve, - a 2000. évi díjas, a várpalotai szennyvíz csatornarendszer és -tisztítómű sorozat, - a 2001. évi díjas, a Foktő - barákai kettős (bel)vízelvezetési és vízpótlási mű, mely egy régi reverzibilis zsilip korszerű, megnövelt kapacitású változata. A díjazott művek közül négyet vízügyi igazgatóságok üzemeltetnek, ötöt pedig víz- vagy csatornamű vállalatok. A tulajdonviszonyok eltérései számos problémát vetettek fel, amelyeket a díj bizottságnak kellett megoldania. Ezek közül elsőként kell megemlíteni, hogy az anyagi ráfordítások összehasonlító értékelését nehezítette az önkormányzati kezelésű művek esetében a többféle forrásból finanszírozás, és a változó mértékű infláció. Ugyanebbe a szakma csoportba tartozó vízi létesítményeknek szinte mindegyike folyamatos, több éves beruházás keretében valósult meg. Ezeknek az önálló részeként pályáztatott valamilyen egysége gazdasági szempontból nem volt mindig világosan értékelhető. Igen nehéz volt vízügyi igazgatósági tulajdonban működő létesítmény gazdasági hatékonyságának megítélése, mert e hatékonyságot általában rendszerekre, és nem művekre vonatkoztatják. A komplex jellegű művek gazdasági hatékonyságának értékelése bonyolult, és benne nagy szerepet játszik a szélsőséges természeti események előfordulási valószínűsége. Emiatt merőben eltérők a vízügyi igazgatósági s a települési vízgazdálkodási (vízellátási, csatornázási) létesítmények jellemzői. Bizonyára befolyásolták a díjazást az érintett létesítmények fajtabeli eltérései, amelyekben nagy a befolyása hazánk belépési törekvéseinek az EU közösségbe. A díj megítélésében nagy súlya lehet a nem látható építmény-részeknek. E részek a külső szemlélő számára a "nem létezik" fogalomkörbe soroltatnak. Ezt tetézi adott esetben a kezelt szennyvízből a "látvány" és az "illat" okozta hatás. A kilenc, eddig kiosztott Lampl Hugó díjat sorba állítva rögzítem a magánvéleményemet. Az európai mércét figyelembe vevő értékrend szerint a legjelentősebb díjazott mű a Fővárosi Vízművek Rt csepeli ózonos technológiával működő ivóvíztisztító műve, amely látványmentes csarnoknak tetszik csupán, esztétikus kerti környezetben. Azonban a klórmentes ivóvízkezelés nyugaton is feltűnő műszaki technológiai megoldás. Látványos díjazott mű a kilenc kiemelt közül a Fehér Körösön épült műanyag tömlős duzzasztómű, amelyet ivóvízzel töltve duzzasztanak, és a kivezetett vízből táplált Élővíz meder, amely vízhiányos időszakban élővizet juttat Gyula és Békéscsaba városoknak s más településeknek. Legyünk büszkék a kitüntetett vízi létesítményekre. Tiszteljük alkotóikat, akik létrehozták ezeket, számos akadályt, gazdasági nehézséget leküzdve, tudásuk javát adva emelték a magyar társadalom vízgazdálkodási műveit. Ideje lenne a díjazott vízi létesítmények bemutatása jól szerkesztett, évenként bővíthető tablón az esztergomi szakmai múzeumban. Dr. WisnovszJty Iván a díj-bizottság elnöke Lampl Húgó díjak és díjasok (1993 - 2001) 1993: Mexikó pusztai (Fertő tó széli) zsilip. Díjasok: Dóra Tibor, J. Plattner (Ausztria). Víg Zoltán. 1994: Mohács város árvízvédelmi partfala. Díjasok: Fenyvesi György, György Béla, Szappanos Ferenc, Széles István, Varga Pál. 1995: Szeghalom ivóvíz tisztító műve Díjasok: Botyánszki György, Hosszú Szilárd, Nagy Zoltán, Schalbert Géza, Veress PáL 1996: Hódmezővásárhely szennyvíz tisztító műve Díjasok: Csáki Imre, Csizmadia Antal, Fodor Mátyás, Kása János, Molnár Ferenc, Serény József. 1997: Miskolc város szennyvíz tisztító műve Díjasok: Vojtilla László, Vöneki Ágnes, (MIV1Z Rt) 1998: a Fővárosi Vízművek Rt csepeli 150 ezer m

3/d kapacitású ózonos ivóvíz kezelő műve Díjasok: Zerkovitz Tamás (Hidrokomplex Kft), Tátrai Alfréd (Hídépítő V) 1999: a Fehér Kőrös műanyag tömlős új duzzasztóműve és az Élővíz csatorna új vízkivételi műve Díjasok: Pálinkás Lajos (Kövizig), Galbáts Zoltán (Konstruktőr Mérnökszolg Kft), Bunyevácz Viktor, Nagy László (Köviép Kft), Faulháber Antal (Kövizig), Nádházi Ferenc (Hídépítő V Rt) 2000: Várpalota és térsége (4 település) regionális, távirányított szennyvíz csatornahálózat és -tisztító rendszere, komplex mű Díjasok: Ballabás László (OMS Hungária Kft), Leszkovszky Tibor polgármester, Makai Ferenc (Bakonykarszt Rt), Székely Csaba (Switelsky Kft) 200l:a Kalocsa melletti Foktői felújított belvíz átemelő telep, Barákai dunai vízkivételi mű és hozzátartozó új mederhálózat Díjasok Rónay István (Aduvízig), Plesovszki Pál (Pleso and Pleso Kft)