Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

4. szám - Pup Vilmos: 40 éves a Büki Gyógyfürdő

245 40 éves a Büki Gyógyfürdő A Büki Gyógyfürdő Részvénytársaság és a Magyar Hidrológiai Társaság Nyugat-dunántúli Területi Szervezete szakmai napja Bükfürdőn, 2002. május 30-án Pup Vilmos Büki Gyógyfürdő Rt., 9740. Bükfürdő, Termál krt. 2. A Büki Gyógyfürdő Részvénytársaság és a Magyar Hidrológiai Társaság Nyugat-dunántúli Területi Szervezete Bükfürdőn 2002. május 30-án szakmai napot szervezett az évforduló alkalmából. A Konferencia Központ nagytermében dr. Németh István, az Rt. elnök-vezérigazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd azt követően a szakmai napot Horváth Lajos, Bük nagyközség polgármestere nyitotta meg. Egyebek mellett szólt a arról, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még Bük község lakosainak 80 %-a a mezőgazdaságban dolgozott, ma pedig a döntő többség az idegenforgalomból él. Fontos számukra a gyógyfürdő és figyelemmel kísérik a vendég-, és beteg forgalmat, örömükre szolgálnak a Széchenyi-terv pályázatán elnyert beruházási lehetőségek és azok megvalósulása Székely Edgár, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási osztályvezetője "Termálvíz hasznosítás Nyugat-Dunántúlon" c. előadásában áttekintő képet adott a hazai termálvizek fontosabb hidrogeológiai jellemzőiről, az elhasznált termálvíz elhelyezésének lehetőségeiről, a termálvíz-minősítés hazai kritériumairól. Ismertette a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén található termálvíz bázisok hidrogeológiai szempontú csoportosítását, általános és egyedi jellemzőiket. Ez a terület hidrogeológiai szempontból nagyon változatos, hazánk szinte minden jellemző előfordulása megtalálható itt. A Hévízi-tó elmúlt időszakbeli problémáját külön is megemlítette, grafikonokkal és térképekkel alátámasztva a mondottakat. A termálvíz bázisokat három csoportba sorolta: I. Karbonátos hasadékos hévíztározók: Legjelentősebb előfordulása a világhírű Hévízi-tó. Ide sorolható még Kehidakustány, Zalaszentgrót, Borgáta, Mesteri, és Vasvár termálfürdője. II. Porózus medencebeli hévíztározók: Legismertebb képviselője az országhatáron túl is ismert Sárvár. Ide sorolható még: Szombathely, Szentgotthárd, Zalaegerszeg, Lenti, és Nagykanizsa termálfürdője. III. Magasabb sótartalmú karsztos hévíztárolók: E kategóriába sorolható a nemzetközileg ismert Büki Gyógyfürdő és a Zalakarosi Gránit Gyógyfürdő, továbbá a Rábasömjéru Sólepárló. Dr. Lorberer Árpád, a VITUKI Rt Hidrológiai Intézetének tudományos főmunkatársa "Bükfürdő termálvíz bázisai a környező előfordulások tükrében" címmel osztotta meg tapasztalatait a szép számú jelenlévővel. Közel három évtizede tevékeny résztvevője a Búk hévízkincsének feltárásában és védelmében. Előadásában térképekkel és földtani szelvényekkel ábrázolva a büki devon dolomit-tárolóból különböző termelési módok mellett kitermelhető hévíz-hozamokról, a miocén lajtamészkő-összlet jódos sós vízének önálló hasznosításáról, valamint a felsőpannon rétegösszlet igénybevételének kihatásairól tartott részletes ismertetőt. A Bük környéki devon dolomit-összlet nem zárt, hanem dinamikus utánpótlódással rendelkező héviztároló. Fontosnak tartotta a gyógyfürdő hévízkútjai hosszabb távú üzemeltetésének jogi védelmét megalapozó védőidomok kijelölését, valamint a tehermentesítő miocén hévízkút létesítését. Bük térségének 30 km-es körzetében lévő kutak vize hidrogeokémiai összetételének Szalontay-f térbeli négyzet jelleg-diagramjait is kivetítette, megemlítve az ölbői gázmező széndioxid-gáz kitermelését. Kitekintést adott a magyar határhoz közeli ausztriai és szlovéniai hévíz előfordulási helyekről. Dr. Némedi László kandidátus tervezett előadását akadályoztatása miatt nem tudta megtartani, de Hagyományos és korszerű víztisztítási technológiák mikrobiológiai hatásai c. írásos anyagát a résztvevőknek kiosztották. "Nemcsak az orvostudományok, de a fizikai ismeretek alapján is evidenciának számít az a körülmény, hogy a fürdőzés során a fürdőzők jelentős mennyiségű mikrobát juttatnak a fürdővízbe. A természetes fürdők (folyami, tengeri, tavi) esetében ez a fajta mikroba-emisszió a hígulás, öntisztulás és inszoláció miatt korlátozott kockázatot jelent. A mesterséges medencés fürdők esetében a magas tápanyag tartalmú hévizekben a kockázat növekszik Már a múlt század elején felismerték, hogy a közfürdők vizét tisztítani és fertőtleníteni kell, nemcsak a higiénés biztonság, de a vízpótlásra használandó friss víz költsége miatt is. így fejlődött ki és teijedt el világszerte a víztisztítás és fertőtlenítés kombinációjával a fürdővíz forgatása A fürdővíz által okozott megbetegedések nemzetközi irodalmát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a visszaforgatásos rendszer megnyugtató közegészségügyi garanciát nyújt a közfürdőket használók számára." Magyarországon a kedvező termálvíz adottságok miatt nem kényszerültek a vízforgatás bevezetésére, ezért a 60-as és 70-es években az ún. töltő-ürítő rendszer vált uralkodóvá. Tapasztalatok szerint a fürdőzők által bevitt mikrobiológiai szennyeződés vízcserével és pótvízzel nem szorítható a közegészségileg veszélytelen szint alá. Kivetített táblázaton láthatták a résztvevők az 1991-2000. közti tíz év adatai alapján, hogy a töltő-ürítő rendszer vízmintái átlag 82 %-os kifogásoltságúak, szemben a víz-visszaforgatásos rendszer 19 "Zoos értékével! Dr. Tu ray Andrásné, az ANTSz Vas megyei Intézete osztályvezető főorvosa "A víz szerepe a Népegészségügyi Programban" c. előadásában részletesen elemezte a program meghatározott céljait, majd az ivóvíz és fürdővíz vizsgálatok megyei adatait ismertette. A Vas megyei adatok a fürdővíz bakteriológiai állapotát tekintve hasonlók az országos adatokhoz. Az előadás szorgalmazta az értékes gyógyvizeket és magas sótartalmú vizeket kivéve valamennyi medence vízforgatásossá alakítását. Az elmúlt években az ez irányú tapasztalatok jók, a medencék nagy része víz-visszaforgatásos rendszerű A töltő-ürítő rendszerüekre a felmentési határozatok az üzemeltetőknél rendelkezésre állnak. Dr. Németh István elnök-vezérigazgató "A Büki Gyógyfürdő jövőképe az egészségturisztikai fejlesztések lehetőségeivel" címmel tartott előadást. A fejlesztés célját a kapacitás-bővítés, a minőségi színvonal emelés, a gyógyászati paletta szélesítés, a komplex szolgáltatások biztosítása, a foglalkoztatottság, a bevételek növelése, a gyógyfürdő és a szolgáltatási infrastruktúra elemeinél jelölte ki