Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

4. szám - Takács László: Az arzén-tartalom megítélése ásvány-és gyógyvizekben

TAKACS L.: Az arzén tartalom ásvány- és gyógyvizekben 239 szekréciója (izzadás, nyál- és orrfolyás, könnyezés) és a környéki duzzadás (dermatitis, stomatitis, conjunctivitis). A krónikus arzénexpozíció bőrtünetei a hyperpigmentáció (melanosis) - amely jellemzően a szemhéjakon, a nyakon, a hónaljban és a mellbimbó körül kifejezett-, a tenyéren és talpon kialakuló hyperkeratosis, valamint a körmökön megjelenő fehér, harántirányú csíkok (Mees-vonalak). A metiltranszferáz-aktivitás gátlását állatkísérletekben az arzénmetilálás csökkenése követte, ez viszont azzal járt, hogy megnőtt a szövetek arzénretentioja. A szervetlen arzénvegyületek gátolják a vérképzést, hypoplastics anaemiat okoznak, megfigyeltek agranulocytosis!, és thrombocytopeniat. Krónikus expozícióban több volt a spontán abortusz és a kis súlyú újszülött, nőtt a fejlődési rendellenességek aránya. A keringési rendszert érintő tüneteket figyeltek meg a 7 éven keresztül 0,6 mg/l As-tartalmú ivóvizet fogyasztó gyermekek körében. Karcinogenitás, mutagenics A szervetlen arzénvegyületek karcinogén, mutagén hatását megállapították. Epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a bőrrák és a szervetlen arzénvegyületek okozta tartós expozició között oki összefüggés van. A tüdőrák rizikóját életre szóló 1 (ig/m

3 szervetlen arzén expozíciójában 4 x 10"

3-nak tartják. A bőrrák kockázata, ha az ivóvíz ajánlott 10 pg/1 határértéket elfogadják 6 x 10"

4 Elméleti megfontolások alapján a három vegyértékű arzén okozhatja a kromoszómák abnormális szegregációját. Kölcsönhatások: néhány állatfajnál az arzén kivédi a szelén toxikus következményeit. Epidemiológiai adatok is segíthetnek akkor, amikor a szövetek arzén-tartalma még a normál határértéken belül van. Fiatalabb exponáltaknál (szennyezett élelmiszer és/vagy ivóvíz fogyasztása) a szív- és tüdőtünetek is felhívhatják a figyelmet a krónikus arzénmérgezés lehetőségére. A kezelésben hagyományos módszerek mellett a 2,3 dimercaptopropanol (BAL, Dicaptol) használatos. A diagnózis megerősítése után az első két napon 4 óránként 3-4 mg/kg, ezt követően folyamatosan 12 óránként 3 mg/kg addig, amíg a vizelet As-tartalma 50 pg/nap alá csökken. Arzénmérgezésben a BAL nem hatásos. D-penicillinamin adása mérgezett gyermekeknél eredményes volt. Az ivóvizek arzén-tartalma Magyarországon A higiénés szempontból legfontosabb vízminőségi probléma Magyarországon a természetes eredetű arzén jelenléte az ivóvizekben. Az 1981-ben az Országos Közegészségügyi Intézet által felismert probléma felmérése - az akkori technikai színvonalnak megfelelő módszerekkel 1981-83-ban megtörtént. Az akkori határértéket (50 Hg/1) meghaladó koncentrációk csökkentése érdekében országos vízminőségjavító programra került sor, amelynek keretében 80 településnél avatkoztak be, és ezzel a nagy arzéntartalmú (>50 pg/1) vizet fogyasztók számát 400 ezer-ről 1998-ra 25 ezer-re (majd azóta 10 ezer alá) sikerült csökkenteni. Nem került sor beavatkozásra a nem közüzemi (intézményi, üzemi, magán) vízműveknél és az egyedi vízellátó rendszereknél. • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió az ivóvízre vonatkozó arzén-határértéket igen lényegesen: 10 pg/I-re szigorította (1993-ban, ill. 1998-ban). A NEKAP keretében 1997-98-ban elvégzett (1999ben még néhány pontban kiegészített, ill. ellenőrzött) felmérés az ország valamennyi településére (és a külterületi lakott helyek egy részére is)kiteijedt. • A felmérés összesített adatait a mellékelt táblázatok mutatják (az 1998 végi állapotnak megfelelően). Már a felmérés során, de azóta is történt beavatkozás több helyen; így a legnagyobb koncentrációk által érintettek száma csökkent. Másrészt viszont az 1999-es számítások (a közös vízművel ellátott községek adatainak következetes ellenőrzése) és ismételt mérések szerint néhány területen némileg változtak a számok (pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében növekedtek).

6 2. táblázat A vezetett víz 10 pg/L-es értéket meghaladó arzéntartalma által érintett lakosság száma (ezer fő)* Megye 10-30 fig/L 30-50 )ig/L > 50 fig/L Baranya 8 7 Bács-Kiskun 219 47 Békés 291 24 14 Borsod-Abaúj-Zemplén 32 7 Csongrád 164 10 4 Fejér 7 Györ-Moson-Sopron 9 1 Hajdú-Bihar 133 14 Heves 16 4 Jász-Nagykun-Sz»lnok 121 25 3 Pest 61 Somogy 21 Szabolcs-Szatmár-Bereg 80 Tolna 4 3 Vas 5 Zala 4 Együtt 1175 138 25 Összesen 1338 (Komárom, Nógrád, Veszprém megye és a fováros nem érintett). Fürdővíz-rendeletnél megkövetelhető-e a fürdővíz, ivóvíz, (ásványvíz)-minősége? Jelen esetben két tényezőt kell figyelembe venni. A nem szándékos fürdővíz-felvételt ivás által és a felvételt bőrön keresztül. Jelentősebb ivás inkább várható gyermekeknél, mint felnőtteknél. Itt 15 ml vízzel számolhatunk. A bőrön keresztül történő felvételnél 18000 cm

2 bőrfelületből kell kiindulni. Itt különbséget kell tenni az elhalt szarurétegbe való felvétel, és az elhalt hám alatti élő szövetbe való behatolás, és az azt követő percutan resorptio között. Az arzénnek keratinhoz való kötődése az alapja, hogy az arzén bőrbe való további behatolása - összehasonlítva más elemekkel- erősen akadályozott. Ez az oka annak is, hogy az ivás által felvett arzén a bőrön keresztül - a keratinba való beépülés által- kiválasztódik és a hajban is kimutatható. A bőrön keresztül történő arzén-felvételt állatkísérletekben radioaktívan jelzett arzénnel (As-74) fiatal sertéseknél vizsgálták 7 A vérben és vizeletben megjelenő arzént egy kb 60 cm

2-es bőrfelület egyórás fürdetésénél állapították meg. Ehhez 20 mg/l arzén-trioxid tartalmú oldatot használtak. Több órával a fürdés után 0,000 000 011 g óránkénti arzénkiválasztódás következett be. Majd megállapították, hogy a vérben lévő arzén-mennyiség 14 %-a választódik ki óránként. Ezek szerint 60 cm

2 bőrfelületen keresztül átlag 0,000 000 079 g arzén került egy óra alatt a vérkeringésbe. 6 www.joboki.hu 7 Pratzel, H.: Grundlagen des perkutanen Stofftransports in der Pharmako-Phisiko-Therapie und Balneologie. Habilitationsschrift, Ludwig-Maximilians-Umversitaet, München