Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
4. szám - Takács László: Az arzén-tartalom megítélése ásvány-és gyógyvizekben
237 Az arzén-tartalom megítélése ásvány-, és gyógyvizekben Takács László Orsz. Tisztifőorvosi Hivatal, Országos Gyógyhelyi- és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság, 1525. Budapest, Pf. 31. Kivonal: Magyarországon ma akkor lehetne arzén-problémáról beszélni, ha a vízelemzések során nem az összarzén-tartalmat határoznák meg, hanem, hogy mely szerves vagy szervetlen vegyülete formájában van jelen az ivó, ásvány-, és gyógyvízben, illetve mely oxidációs fokkal. Jelenleg az Országos Közegészségügyi Intézetben, valamint a vizsgálatokra akkreditált laboratóriumokban folyik a vizek arzén-tartalmának mérése Kivétel nélkül atomabszorpciós spektrofotometriával határozzák meg az összarzén-tartalmat. Lehetőség van az arzén szerves vegyületeinek elválasztására is, HPLC módszerrel. A mai intézkedések feleslegesek lesznek, ha Magyarország abszolválja az uniós elvárásokat. Az EU direktíva teljesítése az arzénmennyiség tekintetében szükséges és elégséges feltétel lesz. az ivó, ásvány-, és gyógyvíz összarzén-tartalmának meghatározása Kulcsszavak: ásványvíz, gyógyvíz, arzén. Milyen mennyiségben mérgező az arzén, mennyi arzént viszünk be szervezetünkbe a táplálkozás során naponta, hozzá lehet-e szokni az arzénhoz, mely vegyületek formájában mérgező? Avagy indokoltak-e az Európai Uniós illetve az EU direktívát teljesítő magyar intézkedések, az ivóvíz, az ásvány- és gyógyvíz ivókúra, fiirdőkúra során meghatározott arzén határértékek esetében 9 Ha az arzént nagy mennyiségben adagolják, fél-két órán belül halált okoz. Kisebb adagokban lassabban öl - gondoljunk csak az elmúlt század eleji emlékezetes bűntényekre, a tiszazugi asszonyokra, akik „semmire sem használható idős féijeikef' légypapírról kinyert arzénnal ölték meg. Az arzén viszonylag ritka mikroelem, amelynek két módosulata van: a nem fémes tulajdonságú sárga arzén és a fémes szürke arzén. A természetben szerves és szervetlen vegyületei fordulnak elő, 3 és/vagy 5 vegyértékkel. Létfontosságát az állatok szempontjából - szintetikus takarmányok segítségével - Anke és munkatársai igazolták. Kísérleti adataik szerint a takarmányokban 50 ng/kg arzén érték alatt a kecske tesztállatok esetében különböző rendellenességek lépnek fel: nő a vetélések száma, rosszabb a tejtermelés, szignifikánsan nagyobb lesz az elpusztult gidák száma. 1 Az emberi szervezetben rendszerint a talliummal fordul elő (humán esszencialitása nem bizonyított). Az ember szempontjából a könnyen felszívódó arzénvegyületek toxikusak, bár a magas hegységekben élők a kisebb mennyiségű As 20 3-at roborálószerként fogyasztják. Gyógyászati céllal már i.e. 900 körül alkalmazták vérszegénység és bőrbetegségek ellen. Az arzén-trioxid oldatát (Solutio Fowlen) 2 ugyanakkor valaha gyógyszerként adagolták roborálásra és psoriasis kezelésére. Kórokozókra gyakorolt toxikus hatásuk miatt szerves arzénvegyületeket (Salvarsan) a penicillin bevezetése előtt antibaktenális szerként alkalmaztak A melarsoprol ma is a trypanosomiasis egyik gyógyszere és peszticidként is használnak arzénvegyületeket egyes országokban. 3 Toxikológiai szempontból - hatás és következmények különböznek egymástól a szerves és szervetlen arzénvegyületek, valamint az arzingáz. A tiszta elemi arzén és a szerves arzén- vegyületek ( sok tengeri-vízi élő szervezetben ez van) gyakorlatilag nem mérgezőek. A 3 vegyértékű As 20 3 és az arzingáz viszont erős, heveny mérgezést előidéző anyag Toxicitása csökkenő sorrendben: arzin, arzenit (As(Hi.)),- arzenát (As(V.)), szerves arzénvegyületek. Humán letális dózis diarzén-tnoxidból 1,5 mg/ttkg, dimetil arzinsavból 500 mg/ttkg. A leggyakoribb három vegyértékű szervetlen arzénvegyü1 Pais, I.: A mikroelemek jelentősége az életben Mezőgazda 1999 2 Fürst Zs.: Gyógyszertan. Medicina 1998 pp.1055-1058 3 Tiemey, M L., McPhhee J. S.: Korszerű orvosi diagnosztika és terápia Melania KFT. 2000. pp 1546-1555 letek: -trioxid, -triklond, és nátrium-arzenit, öt vegyértékű a -pentoxid, -sav, ólom- és kálium-arzenát. Szerves vegyületek: arzanilsav, metil-arzon sav, dimetilarzinsav és arzenobetain. Az arzén-trioxid vízben kevéssé (20°C-on 37 g/l), a nátrium-arzenit és -arzenát viszont igen jól oldódik (az oldódási készség függ a vegyértéktől és a pH-tól is). 1. táblázat Arzénvegyület-formák mérgező dózisai Vegyületforma Kémiai összetétel LD», mg/kg Arzén-hidrogén AsH, 3 Kálium-arzcnit KjAsO, 14 Arzén-tnoxid As 20 3 20 Fenil-arzénsav CsHrH^AsOj 50 Dimetil-arzénessav (CFbVHasO, 700-2000 Arzeno-kolin (CH 3) 3-As-CH 2-CH 2OH 10000 Arzeno-betain (CH 3) 3-AS-CH 2-COOH 10000 Jelenléte az élelmiszerekben és a vizekben A felszíni vizekben általában 0,01 mg/l alatti értéket mérnek, bár néha előfordulhat 1 mg/l mennyiségben is. A mélyfúrású kutakból származó (jól levegőzött) vizekben a 3 vegyértékű arzén csupán 5-6 %, a többi öt vegyértékű, míg anaerob viszonyok mellett (mederüledékben) az öszszes arzén 3 vegyértékű. A magyar szabványban a vízminőségi osztálytól függően 10-20-50-100 és 100 (ig/1 feletti érték szerepel. A szennyvízben a megengedett határérték 0,2 mg/l. Ha a pH emelkedik, nő az As koncentrációja is a vizekben. Hazánkban a Nagy-alföld mélyfúrású kútjaiban találtak 0,56-0,76 mg/l arzéntartalmat (Csanády és mtsai., 1985). A magyar ivóvízszabványban megengedett határérték 0,05 mg/l. A palackozott, természetes ásványvizek megengedett As-koncentrációja 0,02 mg/l Élelmiszerek: általában kis mennyiségben fordul elő (0,51,0 mg/kg alatt), de függvénye állati termékeknél az állati tápok, növényeknél, gyümölcsöknél alkalmazott inszekticidek, fungicidek arzéntartalmának. Tengeri élő szervezetekben - halak, rákok, kagylók- jelentős mértékben kumulálódik (1-10-50 mg/kg), különösen a fenékjáró, iszaptúró halakban találtak nagy mennyiségben (zsírban és vízben oldódó arzénvegyületeket egyaránt izoláltak belőlük). A napi élelmiszerrel felvett mennyiséget így a táplálkozási szokások (halételek) determinálják. Irodalmi adatok szerint a napi felvétel szokványos (hagyományos) étrenden 40 ng, halban és egyéb tengeri élelmi anyagokban gazdag táplálékon 80 |ig. 4 Hazánkban EüM rendelet (17/1999/VI.16/3.2. melléklet) 4 Arnold, W.: Untersuchungen zum ArsenstoiTwechsel Dtsch. Z. Genchtl. Med., 60:116
