Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

4. szám - Horváth Emese: Tározók megfelelő biztonságú tervezéséhez figyelembe veendő árvízhozam

234 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82 . ÉVF. 4. SZ. 1. táblázat: A völgyzáróeátak általáno s kockázati mátrixa Az alábbi elemekre gyakorolt hatásokból eredő kockázatok >> '3 C JO 43 E 0 c •§ (O 1 0 »«3 > c *N S3 N •re * 0 E "5 -C N [áramló víz nyomása *0 lm 4> •O C? JZ £ (0 *re s u •re «0 re c 'S re «0 •re N trt «3 3 «3 Ü U 4> 3 $ WD « E 0 u. 0 »o «3 43 •0 u is nyomáshullám, összenyomódás j 43 *o «j 0 V) "re •re E « fi •y. 3 3 T3 £ 43" -o »0 4J > 43 w> c 4» u T3 é »O *N •o u Cü 0 S, c > >0 c ISI >R N O £ re > tq -O X 4J XI E 4» •8 re •re vegyi balesetek 43 •a Cl M V u :o 4> N S C T5 WD i" •O JZ WI •re i •re •5 -re "O 0 u 0 bx 3 S re •3 c «0 V «O Jí 4> •re W5 c 4) E 4) ^ c iO •re b£ s Ml 4) T3 »O Az alábbi elemekre gyakorolt hatásokból eredő kockázatok Okozta hatások völgy altalaja baloldal altalaja jobboldal altalaja altalaj szigetelése szivárgó rendszerek mérő- és megfigyelő rendszer galériája fenékürítők tolózárak és csövek szabályozó szerkezet nélküli árapasztó, vízkivételi mű szabályozó szerkezet nélküli árapasztó, vízkivételi mű árapasztó, levezető műtárgyak árapasztó, energiatörő felvízi támasztótest alvízi támasztótest fel vízi szűrő alvízi szűrő tömítő elemek fel vízi rézsűvédelem alvizi rézsűvédelem falazat mérőrendszer gátkorona tározó part valószínűségnek a becslése, hogy a szemcse a gradiens hatá­sára a talajban olyan sorozatos pórusokat talál, amelyek mé­rete olyan nagy, hogy a kisméretű szemcsék keresztüljutnak. 3.2. A tapasztalatok statisztikai értékelése Tapasztalat alatt az adott eseményekre (pl. árvíz, földren­gés) vonatkozó ismereteinket - gyakoriság, erősség, nagyság - értjük. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a szél, a hullá­mok a jégjelenségek statisztikai eloszlása és a szélsőséges hőmérsékletek előfordulása is. Az előbb említett megfigyelé­sek alapján kimutatható az olyan szélsőséges események nagysága mely nagyon hosszú időintervallumonként ismétlő­dik. Ezzel az extrapolációs problémával a továbbiakban nem foglalkozunk. 3.3. Mérnöki becslés A 2. táblázat azokat az eseményeket is felsorolja, ame­lyeknél jelenleg csak mérnöki becsléssel határozható meg az előfordulási valószínűség, és a műtárgy tönkremenetel. Víz­tározóknál a mérnök számára segítség a gát megfigyelés, mérés, ellenőrzés. Mindezzel a biztonságot is növeljük. Ked­vezőtlen körülmény, hogy jelenleg még nem tudjuk szám­szerűsíteni az egyes biztonsági intézkedések által elért elő­nyöket. A gazdaságos erőforrásfelhasználást nehezíti, hogy a gát monitoring eljárásának optimalizálása nem megoldható. A méréseknek és a megfigyeléseknek hosszú- és rövidtá­vú hatása is van a gát biztonsági szintjére. Rövid távon azon monitoring eljárásoknak van jelentőségük, melyek a hirtelen keletkező probléma korai észrevételét, illetve megelőzését teszi lehetővé. Hosszú távú jelentősége azon rendszereknek van, melyek a gát tulajdonságait hosszabb időtartamon ke­resztül ellenőrzik. valószínűsége 2. ábra A tönkremenetel valószínűségének becslése teszt eredmények c és <p értékéből Tételezzük fel, hogy elégséges mért adat áll rendelkezés­re a kohézióra (c) és a súrlódási szögre (9) vonatkozóan. Az adatokat a megfelelő c-<p diagramban pontként ábrázoljuk. Mind a c mind a <p értékeinek harang alakú gyakorisági el­oszlása van. A c-tp pontpárok mindegyikéhez TJ biztonsági érték tartozik. Lehetőség van a 7] = konstans egyenesek megszerkesztésére, ahol az TJ = / érinti a harang alakú elosz­lás kontúiját. Az érintési pont a rézsű tönkremeneteli való­színűségét méri. Az elmúlt néhány évben a valószínűségi modellek fizikai folyamatokra történő kiteijesztését tette szükségessé a meg­bízhatósági vizsgálat továbbfejlesztése. E téren Witt és Bra­uns (1988) munkája említendő, amelyben a talaj erózióját és a beszivárgási folyamatokat írják le. Eljárásuk alapja annak a

Next

/
Thumbnails
Contents