Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A hideg karsztvizek mésztufáinak vizsgálata és főbb típusaik

232 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200

2. 82. ÉVF. 4. SZ. A tavak genetikailag lehetnek tehát duzzasztottak, amikor a mésztufa gátak miatt keletkeztek egy adott völgyben. Ezek közé sorolom Európában a spanyolországi Ruidera-i tórendszert, Horvátországból a Plitvice-i és Krka-i tavakat. Afganisztánból a Bande Amir-i, Kínából a Jiuzhaigou-i tórendszereket. Ezeken túlmenően megkülönböztethetők még beszakadásos és eróziós tavak, a tengertől lefűződött lagúnák és besüllyedésből származó depressziós tótípusok, amelyek mind külön-külön, de önállóan, szoros összefüggésben a karsztvizekkel, lehetnek olyan üledékgyűjtők, ahol a mésztufának e típusa keletkezik. Jelentős tavi felhalmozódások találhatók pl. Olaszországban Nápolytól délre Paestumnál, ahol a mésztufa a Tirrén-tengertől lefííződött lagúnában halmozódott fel jelentős kiteijedésben és vastagságban (10 m). Továbbá Törökországban Antalyatól északra, ahol a Torros hegység lábánál hatalmas kiteijedésben keletkezett tavi-mocsári típusú mésztufa Evvel kapcsolatban megemlítem az izraeli Bet-Shean-i mésztufát is, amely a felső-pleisztocénben keletkezett a 20-40 ezer évek közötti időben 20 m vastagságban (Kronfeld J. et al. 1988). Ez a mésztufa a tófenék lassú besüllyedése révén halmozódott fel jelentős vastagságban, így származásilag a fiatal szerkezeti mozgásokkal is kapcsolatban áll. Ad „d": A trópusi éghajlatú szigethegyes karsztos területeken keletkezett karszttornyok sziklafelületein igen gyakoriak a mésztufa kiválások. E típus a bevonatos mésztufa képződésnek egyik sajátos formáját képviseli. A vizsgálatok szerint a langyos csapadékvíz különböző tényezők hatására az intenzív mészoldás miatt gyorsan telített oldattá válik, és a sziklafelületek alsó aláhajló részein karbonát anyagának egy része változatos formában kicsapódik. A kiválások lehetnek egyediek és összetettek, amikor több tíz méter szélességben összefüggően borílja be a mésztufa a sziklafalat. Az egyediek leggyakrabban cseppkőszerűek vagy keskeny mészfolyásként esetleg „megfagyott vízesésként" jelentkeznek, míg az összetettek közé tartoznak a tufafüggönyök és tufalugasok. Összefoglalóan megállapítható, hogy e típusú mésztufaféleségek a trópusi karsztokra jellemző erőteljes és dinamikus mészakkumuláció egyik érdekes megnyilvánulás formáit képviselik. Irodalom Balázs D. 1971: Trópusi és hazai karsztvizek összehasonlító vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 51.9. 376-380 Bögli A. 1978: Karst hydrographie und physische Speläologie. Springer Verlag. Berlin-New Y ork. 1-137. Chafetz H.S.-Folk R.L. 1984: Travertines: depositional morphology and the bacterially controlled constituents Journal of Sedimentary Petrology. 54. 289-316. Delgiovine A. 1986: Les travertins holocenes de Vauvenargues. Mediterranée. 57. 1-2. 81-91. Jakucs L. 1980: A karszt biológiai produktum. Földrajzi Közlemények. 28. 331-344. Kessler H. 1942: Az északbihan forrásbarlangok. MÁFI Évi Jelentés függeléke. 38-53. Kronfeld J. et aL 1988: Age and Paleoclimatic Implications of the Bet Sheantravertines. Quale may Research. 30. 298-303. Lambert A. 1955: Remarques sur les depots de travertins par les cours d'eau et sur leurs consequences morphologiques BulL Soc. GeoL France. 38. 5. 577-588. Lippmann M. Vernel J.P. 1986: Les travertins holocenes de Paestum (Italie meridionale) Mediterranée. 57 1-2. 45-51. Marker M. E. 1971: Waterfalls tufas: a facet of karst geomorphology in South Afrika Zeitschrift für (Geomorphologie. Supplementband. 12. 1. 138-152. Marker M. E. 1973: Tufa formation in the Transvaal South Afrika. Zeitschrift für Geomorphologie. 17 4. 460-473. Nádor A. 1991: Kínai tanulmányutam tapasztalatai. Karszt és Barlang I-n. 76-77. Ordonez G. et aL 1986: Petrographie et morphoiogie des edifices tuffeux quaternaires du centre de l'Kspagne Mediterranée. 57. 1-2. 52-60. Papp Sz. 1957: Az ásvány és gyógyvizek kémiai jellege és összetétele. In: Schulhof Ö.: Magyarország ásvány és gyógyvizei Akadémiai Kiadó Budapest. 337-627. Scheuer Gy 1985: Karszt és karsztos hévforrások osztályozása Hidrológiai Közlöny. 65 3. 134-142. Scheuer Gy. 1986: Adatok a nyugat-bükki karszt és karsztos hévforrások kémiai tulajdonságaihoz Hidrológiai Tájékoztató, nov 43-45 Scheuer Gy. 1997: A karsztvizek mészképzö tevékenységének vizsgálata Hidrológiai Tájékoztató, okt. 7-12. Scheuer Gy. 2000: Thaiföld egyes trópusi karsztos tenlletei és karbonát kiválásaik vizsgálata Hidrológiai Közlöny. 80. 1 19-22. Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1986: A karsztos hegységek vízfolyásainak természetes gátrendszerei és képződésük. Hid. KözL 66. 3 158-164 Vitális Gy.-Hegyi-né 1982: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny. 62. 1. 73-82. ZötlJ. G. 1974: Karsthydrologie. Wien-New York. 100-114 A kézirat beérkezett: 2002. február 6. SCHEUER GYULA dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa Szakmai működésének leírása a Hidrológiai Közlöny 19%. évi 6. számának 178. oldalán található. Studies on, and classification of, the calcium tuffs of cold karst waters Scheuer, Gy. Abstract: The typical accumulation forms of karstified limestone and dolomite rocks are tuffs precipitated from the water dissolving these rocks. The various factors, which play a role in the genesis and which influence the forms of appearance of such tuffs are considered. These include the main hydro-geological features of the lime-depositing karst springs, their temperature and hvdrochemical variability, the frequency, quantity and rate of accumulation of these tuffs within the various climate ranges The main classification criteria of limestone tuffs are also studied in detail. Climate was found to be of decisive importance, the warm-wet tropical belt promoting most the development of such tuffs Some types of tuff grow at extremely high rates on the geological time scale, some layers having attained under favourable precipitation conditions over 10 m thickness within periods as short as two-three thousand years. It appears safe to conclude from the foregoing that w ithin the Quaternary period conditions needed for the formation of limestone tuff had prevailed in the interglacial and interstadial periods only. With regard to the hydro-geological and geo-morphological aspects of the number and wide variety of occurrences, limestone tuffs are classified into four main types, viz. the tuffs deposited by karst springs on slopes, in lakes and marshes, further the tuffs precipitated on the rock surface of karst towers. Further sub-groups can also be distinguished. Keywords: karst, karst water, climate, limestone tuff