Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

4. szám - Domonkos Péter: Vízháztartási modell alkalmazása a mezőgazdasági területek természetes vízellátottságának jellemzésére

218 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 4. SZ. A többi hidrometeorológiai elem alakulásának csak a vegetációs periódus idejére (április - szeptember) eső részét vizsgáljuk. A 2. ábra a potenciális és a tényleges evapotranszspiráció alakulását illusztrálja. A vegetációs periódus második felében jelentkező szárazság miatt PE igen magas értékeket ér el júliusra és augusztusra Ezzel szemben E értékei június után csökkennek. Az EIPE arány augusztusra 0,27-ra csökken. (E számításánál az [1] alsó határfeltétel került alkalmazásra) A 3. és 4. ábrák a relatív talajnedvesség átlagos alakulását szemléltetik az [1], ill. [2] határfeltétel alkalmazásának eseteire. Mivel a vizsgált időszak adatai csaknem folytonos szárazságról árulkodnak, a talajvíz felől [2] szerint lehetséges nedvesség utánpótlás hatása jelentős. Az [1] feltétel alkalmazása esetén nincs számottevő különbség a 0 - 50 cm és az 50 - 100 cm rétegek átlagos nedvességi viszonyai között. A [2] alkalmazásánál az 50- 100 cm közötti réteg kissé nedvesebb mint a felső fél méter. apr. maj. jun. júl. aug. ko- 50 cm --50- 100 cm 3. ábra: A relatív talajnedvesség alakulása az [1] alsó határfeltétel alkalmazása esetén. Szeged, 1987-90. 100 90 80 • 70 r 60 : 50 > 40 • 30 20 • 10 0 szept. -0-50 cm -»- 50 -100 cm j 4. ábra: Mint a 3. ábra, de a [2] alsó határfeltétel alkalmazásának esete. Megjegyezzük, hogy [2] alkalmazása nem a talajvíz közvetlen hatását, a kapilláris emelkedésből származó nedvességtöbbletet tükröz, hanem egy nagyobb távolságig érvényesülő közvetett hatást. A [2] alkalmazása 3-4 m közötti talajvíz mélységnél, míg az [1] alkalmazása 4 m alatti talajvíz esetén tűnik célszerűnek. Természetesen, a talajvíz mélységen DOMONKOS PÉTER dr., az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója. kívül számos egyéb tényező is befolyást gyakorol arra, hogy lehetséges-e nedvességtranszport a talajvíz irányából. E tényezők számbavételével itt nem foglalkozunk. Összefoglalás Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál új vízháztartási modellt fejlesztettünk ki. A modell figyelembe veszi a talajfelszín mentén és a talajban zajló, a természetes vízellátottságot számottevő mértékben befolyásoló folyamatokat. A modell már igen csekély bemenő ínformáció megléte esetén is működtethető. Teszt vizsgálatokkal igazoltuk, hogy a modell alkalmazása az éghajlati és agrohidrológiai ismeretinkkel összhangban álló eredményekre vezet. Természetesen több és részletesebb időbeni felbontású meteorológiai információ, továbbá a talajnedvesség mozgását meghatározó talajfizikai jellemzők ismeretében a modell hatékonysága lényegesen javítható. E tekintetben a modell itt közölt formáját egy váznak kell tekinteni, amely a részfolyamatok pontosabb kidolgozása útján tovább fejleszthető. Köszönetnyilvánítás A közölt munka az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (T025118) támogatásával készült. Irodalom Ács, F., 1994: A coupled soil-vegetation scheme: description, parameters, validation and sensitivity studies. J. Appl. Meteor., 33, 268-284. Bussay A., Szincll Cs. és Sientimrey T., 1999: Az aszály magyarországi előfordulásainak vizsgálata és mérhetősége. Éghajlati és Agrometeorológiai Tanúim. 7, Orsz Meteorológiai Szolg., Bpest, 9-66. Domonkos, P., Szálai, S. and Zoboki, J., 2001: Analysis of drought severity using PDSI and SPI indices. Időjárás, 105, 93-107. Dunay S. 1989: A kertészeti és szántóföldi növénykultúrák vízháztartása és annak modellezése. Kézirat. Orsz Meteorológiai Szolg., Budapest. pp 35 + melléklet. Kozmáné T.E., Posza I. és Tiringer Cs., 1995: Szántóföldi növényállományok vizigénye, tényleges párolgása és öntözővíz szükséglete. Éghajlati és Agrometeorológiai Tanulmányok 3, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 33-96. Pálfai /., Boga T.L. és Sebesvári J., 1999: Adatok a magyarországi aszályokról 1931-1998. Éghajlati és Agrometeorológiai Tanulmányok 7, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 67-76. Szálai S., Krammer, O. és Domonkos P., 2001: Új öntözési tanácsadó rendszer az interneten. Gyakorlati Agrofórum, 12/1., 65. Szász, G., 1988: Agrometeorológia Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p: 159-189 és 317-340; 156-157. Szinell, Cs. and Ács, F., 1999: Sensitivity of surface fluxes to structural differences ill soil moisture simulations. Phys. Chem. Earth (B), 24, 819-822. Tölgyesi L., 1993: Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre. Éghajlati és Agrometeorológiai Tanulmányok 1, Országos Meteorológiai Szolg., Budapest, 31-34. Varga-Haszonits, Z., 1983 . Agroclimatology andAgrometeorological Forecasting. Hungarian Meteorological Service, Budapest, 150-184. A kézirat beérkezett: 2001. szeptember 24. Abstract: Keywords: Natural moisture supply of farmlands described by a water-budget model Domonkos, P. A new water budget model has been developed at the National Meteorological Service. The input consists of the processes at the surface and within the soil which influence significantly the natural moisture content. Very little input information is already sufficient to operate the model. Tests have shown the model to produce results consistent with the meteorological and agro-hydrological information. Additional meteorological information of a higher resolution in time, and better understanding of the soil properties controlling moisture movement improve substantially the effectiveness of the model. meteorology, moisture budget, agriculture