Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
3. szám - Liška, Miroslav Boris: Szlovákia vízgazdálkodási infrastuktúrájának kiépítettsége az ezredfordulón
188 HIDROLÓGIAI K . OZL ONY 2002. 82. ÉVF. 3. SZ. 1. táblázat A lehetséges megoldások következményeinek összehasonlítása Tétel Egység Szcenánó A Szcenánó B Szcenárió C Szcenánó D Beruházási költség, BK Mrd SK 23,3 36,1 29,4 36,1 Üzemköltség, UK Mió SK/év 349,5 541,5 441,0 541,5 Átlagos energiatermelés - alapenergia (B) GWh/év 1340,5 2400,0 1340,0 1500,0 - napi energiamennyiség (T = 1.67 B) GWh/év 810,1 810,1 - csúcsenergia (S = 2,67 B) GWh/év 1525,0 1525,0 - összes energia (E = B + T + S) GWh/év 3675,1 2400,0 3675,1 1500,0 - alapenergia egyenérték GWh/év 6764,6 2400,0 6764,6 1500,0 Szlovák részesedés % 50,0 100,0 50,0 100,0 Szlovák árambevétel AB Mió SK/év 5073,5 3600,0 5073,5 2250,0 Nettó szlovák eredmény, NSE = AB- UK Mió SK/év 4724,0 3058,5 4632,5 1708,5 Bruttó hozam = NSE/BK % 20,3 8,5 15,8 4,7 Szlovákiát érő veszteség - 1994 végéig GWh 6324,4 6324,4 6324,4 - évente Nagymaros nélkül (C - 11 év) GWh/év 982,3 9982,3 1882,3 - teljes élettartam (50 év) GWh 55439,8 17129,7 95939,8 -ugyanez pénzügyileg (1,5 SK/GWh) Mrd SK 83,2 25,7 143,9 A magyar beruházás gazdasági feltételei A beruházás gazdaságosságát magyar szempontból vizsgálva nyilvánvalóvá válik, hogy az 1977 évi szerződés felbontásával Magyarország saját magának okozta a legnagyobb gazdasági kárt. A közös beruházás részeként megépített valamennyi létesítményének, továbbá a nagymarosi vízlépcső elbontott szerkezeteinek (kb. 200 millió USD) költsége leírandó Ehhez járul az osztrák hitel teljes visszafizetésének kötelezettsége. A hágai döntést követően a nagymarosi vízlépcső megépítése új beruházásnak minősül, amellyel Magyarország elnyerheti a teljes rendszerben megtermelt energia 50 %-os részesedését. A korábbi hibás döntések - ez a Hágai ítélőszék megállapítása! - következményei azonban az új beruházásra is kihatnának és annak gazdaságossági hatásfoka a késlekedéssel arányosan csökken. A lehetséges alternatívák közül a (C) szcenánó a legkedvezőbb, mert Magyarország számára lehetővé teszi Szlovákia kártérítési igényéről történő lemondásának kihasználását A (B) szcenánó esetén a lemondás indokolatlan lenne: a kb 55 milliárd kWó elektromos energiát más forrásokból kellene megtermelni. Ugyanakkor Magyarország elveszítené a Duna folytonosan megújuló energiáját. Szlovákia 1993-ban nem hivatalosan felajánlotta Magyarországnak, hogy 800 millió USD áron megépíti a nagymarosi vízlépcsőt. Feltételezve, hogy az "új beruházás" költsége 1000 millió USD, továbbá, hogy az üzemelési költségek a beruházási költség évi 1 %-ára rúgnak, valamint, hogy az alapenergia ára kb. 30 USD/MWó, a nettó éves hozam kb 100-10 = 90 millió USD/év-re adódik Ezzel a beruházás megtérülése 9 %-ra becsülhető. A gazdaságossági élettartam 50 éve alatt a kamatok nélkül számított éves bevétel összege 4,5 milliárd USD lenne. A magyar javaslat megvalósítása esetén a egyedül a szlovák kártérítési igény 3 milliárd USD kiadást jelentene. Ehhez járulna a "hagyományos" folyamszabályozás kb. 0,5 milliárd USD költsége. (Külön kiadási tételt jelentene az európai államok hajózási vállalatainál az eredeti megoldáshoz képest felmerülő többletköltség.) Veszteségtételként jelentkezne tovább az összesen 170 milliárd kWó importja, amelyet Magyarország 50 év alatt nem termelne meg a Dunából és amelynek költsége további 5 milliárd USD-re tehető. Az "új magyar beruházás" 50 év utáni mérlege egyértelmű. Magyarország előtt nyitva áll a választás lehetősége vagy teljesíti az 1977 évi szerződést és ezzel 4,5 milliárd USD nyereségre tesz szert, vagy ismételt szerződésszegést követ el és ezzel további 3 + 0,5 + 5 = 8,5 milliárd USD veszteséget okoz saját magának. A szerződésszegéses hazárdjáték (amelyben 12 éve akaratlanul kénytelenek vagyunk részt venni) tétje jelentős, kb. 13 milliárd USD, ami már alapos (de nem politikai) megfontolásra késztethet. Tekintetbe kellene venni azt is, hogy államközi kapcsolatokban ugyanannak a szerződésnek kétszeri megszegése legalábbis szokatlan! (Német eredetiből fordította Szilvássy Zoltán) LISKA, M. B. Mérnök, a dunai vízlépcsőrendszer csehszlovák, majd szlovák részének hosszú időn ál egyik műszaki építési irányítója. A vízgazdálkodás és vízerőhasznosítás szakértője. Jelen tanulmányát a dr Mosonyi Emil professzor 90. születésnapja alkalmából a Karlsruhe-i Egyetem Vízgazdálkodási- és Kultúrmérnöki Intézetében 2001. február 15-én tartott tudományos ülésszakra készítette elő, s német nyelvű szövegét ott osztotta szét a résztvevők, köztük folyóiratunk ott jelenlévő képviselője számára is. Hasonló tárgykörben a Hidrológiai Közlöny 1991. évi 4. számának 198. oldalán közölte tanulmányát. Level of the water management infrastructure in Slovakia at the millennium Liska, M. B., Civ. Eng., President, Slovak Committee on large Dams Abstract: Paper presented at the scientific session organised on the occasion of the 90"' birthday of Professor Emil Mosonyi at the Institute of Water Management and Civil Engineering, University of Karlsruhe, on the 15 t h of February, 2001. Keywords: water management, hydropower, Slovak Republic
