Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
3. szám - Bardóczyné Székely Emőke: Mesterséges tavak szerepe a természet- és tájvédelemben
182 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 3. SZ. 3. Mesterséges tavak vonalas létesítmények közelében, céljuk: csapadékvíz-visszatartás, talajszint-tartás, vizes élőhely fenntartása. A vonalas létesítmények közelsége megfelelő tervezés esetén jól összehangolható a mesterséges tavak létesítésével, amelyek az útról vagy vasútról jól észrevehetően tájképelemet is jelentenek. Ilyen jellegű mesterséges tó kialakítására került sor Svájcban, Zürich közelében Büsisee néven) A hetvenes évek közepén a N 20.1.1 autópálya Zürich északi kijárata építésének kezdetén ez a hely a Katzenbach nevű patakhoz kapcsolódó, vízhozamtól függően elárasztott, nagyrészt náddal borított élőhely volt Az autópálya csapadékvíz-elvezetése a patak szabályozását követelte, de kapcsolódó beruházásként sor került ennek a vizes területnek mesterséges tóvá alakítására. A mesterséges tó a nagy csapadékok visszatartását 80 cm vízszint emelkedésig biztosítani tudja (ilyen volumenű csapadék ott a vidéken 20 évenként max. egyszer fordul elő). A vízminőség olyan jó, hogy pisztrángok életteréül is szolgál. Az eredetihez hasonlóan, a tóhoz kapcsolódó, növényzettel benőtt vizes élőhely a környékbeli ökotunzmusnak is kedvelt célpontja. Magyarorszagon hasonló problémaként merül fel vizes élőhely és mesterséges tavak revitalizációjának kérdése a Rákos patak vízgyűjtő területén, az isaszegi vasútvonal mellett, a hajdani tőzegbányászat területén. A tervek az előző példához hasonlóan próbálkoznak a tározás, vízszint-tartás es ehhez kapcsolódva a vizes elöhelv kialakítási kérdéseinek megoldásával. 4. Mesterséges tavak szerepe a kommunális (ipari) szennyvizek utótisztításában. A vizsgált esetben a tavak célja, hogy a biológiai szennyvíztisztító elfolyó vízéből a tápanyagok (N, P) eltávolítsák, a beíogado eutrofizáció elleni védelme céljából. Magyarországon több helyen alkalmaznak ilyen céllal tavakat, ezek egyike a Tiszaújvárosban működő utótisztító tórendszer. A Q d = 10.000 ml/d átlagkapacitású, eleveniszapos technológiájú szennyvíztisztító-telep után elhelyezett 3 * 2 tóból alio rendszer az ásványi nitrogen és foszfor eltávolítást megoldja, probléma csak az összes foszfor vonatkozásában jelentkezik, de remelhető, hogy a makrovegetáció különösen a nád felületének növelésével - megoldódik. (HarJóczyné, 1995) 5. Mesterséges tavak a kis vízfolyások vízminősége nek javítására Magyarországi viszonylatban is előtérbe kerül a kis vízfolyások revitalizációjának kérdése, amely tulajdonképpen egy beavatkozás sorozatot jelent a szabályozott vízfolyás és vízgyűjtőterületének olyan irányú rendezésére, hogy a szabályozás előttihez hasonló, ökológiailag is megfelelő állapotot hozzon iétre, de egyűttai az árvízvédelem kérdéseit is megoldja. (Pest megye: Rákos patak. Hosszúréti patak, Szilas patak revitalizációs tervei). A mesterséges tavak Ut í:> vízminőség védelmi szerephez juthatnak, céljuk, hogy a nagyobb vízhozamok által szállított szennyezőanyagok ülepítésével a főmedret tehermentesítsék, ez esetben természetesen a főmederhez kapcsolt oldaltározóként kerülnek kialakításra. Érdemes lenne megfontolni, hogy az ülepítőtavak olajfogóval és kavicsszűrővel kombinált változata (lásd: 1 pont) is szerepet kaphasson a magyar revitalizációs tervekben. A rendezési tervekben általában súlyt fektetnek a szennyvízbevezetések megszüntetésére, de nem szabad elfelejteni, hogy a kis vízfolyásokat tápláló lefolyás egy része gyakran városi útfelületről közvetlenül kerül a patakba (Pl : a Rákos patak Gödöllőn belüli szakasza). Elképzelhető tehát, hogy a svájci példához hasonlóan az utak lefolyó vizeit tisztító berendezés Magyarországon is a vízi környezet védelmének eszközeként kerüljön bevezetésre. Összefoglalás A mesterséges tavak létesítése a vízgazdálkodás régóta visszatérő feladatát jelenti. Céljuk általában ivóvíztározás, öntözőtározás, udüles, horgászat, stb. A cikk olyan mesterséges tavakat mutat be, amelyeknek létesítésere környezetvédelmi vagy természet és tájvédelmi célból kerül sor, valamilyen más beruházáshoz kapcsolódva, hogy annak káros hatását ellensúlyozzák. A bemutatott megoldások közös vonása, hogy a tó elsődleges funkcióként egy meghatározott célra létesült, arra kell méretezni, (pl. a 3. pontban szereplő svájci tározótavat a 20 évenként egyszer előforduló max. vízhozam visszatartására) -ezen főcélból tehát adódik a tó mérete és kialakításautána viszont esetleg többcélúan is ki lehet használni az eredeti funkciót nem károsító egyéb ceiokra is. (pi uduies, vizes élőhely, stb.) A cikkben említett svájci példái; már több áve üzemeltető mesterséges tavak, kivéve az utakiól lefolyó viz tisztításai a szolgáló berendezést, amely új megoldás. A magyarországi bemutatott mesterséges tavak közül a szennyvíz utótisztító tavak létesítése és vizsgálata már bizonyos múltra tekint vissza. A kis vízfolyások revitalizációját elősegítő, mestersége» tavak cgjclőső az előzetes tervezés stádiumában vannak. Remélhető, hogy sjövőben megvalósításukra is sor kerül. Irodalom liardóczyné, Sz, E. (1995): Szennyvíztisztító tavak hazai alkalmazása, doktori disszertáció, BME, Építőmérnöki Kar, 1995 Huhavné. M.N. Kan*in\-ky (I99M" kns'/prn tn/roh.'inv;i tavak tájrendezési terve. Katona, E. (1998): A vízminöségszabálvozás kéztkönwe. Aqua Kiadó. Budapest Keresztes, J. (1978): Schutzmassnahmen für Lurche beim Strassenbau Strasse unó Verkehr Nr . v ló marz., 19/8 .s lOi-IIH Keresztes, J. (Í995): Aspekte zur Europäischen Naturschutzjahr 1995 Nationalstrassenbau und Landschaflichc Ersatzmassnahmen vor 1985. Zürichcr Umweltpraxis No 6. Juli 1995. 3:5-12 ÖW-s, a (!99!) Csatornázás, szsrmyróivsztííás ! II , • Csatornázás AQU A Kiadó, Budapest Zolit, M. f Erber, Sí. Qberhvjer. A., Sz'jszf.'szJ 1.}'. F. í IV94':. A Rákos patak rendezési ierve, Budajícsí-Bccs 1994. ,1 kézirat beérkezeti: 2001. december 14. BARDÓCZYNÉ SZÉKELY F.MÖKE PhD, oki vízépítő mérnök, környezetvédelmi szakmérnök, a Gödöllői Szent István Egyetem docense The role of artificial lakes in nature- and landscape cunservaiiuu Hardóczyné Székely, E. Abstract: Artificial lakes are created as ancillary parts of a major engineering project with the aim of mitigating the adverse environmental impacts of the principal component. Keywords: environmental protection, artificial lake