Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

3. szám - Vadászi Marianna: A napsugárzási energia éven belüli változása és kapcsolata a havi középhőmérséklettel

VADÁSZI M.. A napsugánási energia változása 167 J/cih7nap.) A 4. ábra mutatja a vízszintes felületre eső sugárzási energia havi értékeit a középhőmérséklet függvényében. Az 1. ábra adataihoz hasonlóan látható, hogy a nyárvégi-őszi sugárzási értékek azonos hőmérséklet mellett jelentősen elmaradnak a tavaszi-nyáreleji adatok által kijelölt "potenciális" értéktől. too 450 « 300 2 150-4 0 4 6 12 16 Havi középhömérséklet T [°C] 4. ábra. A napsugárzást energia havi értékeinek alakulása a középhömérséklet függvényében A meghatározott regressziós függvényeket az 5. ábra mutatja. A korrelációs együttható mutatja, hogy az évi adathalmaz két eltérő lefutású függvényt adó adatcsoportra bontható az évszakok szerint. A 6. ábra a tavaszi-nyáreleji tendencia alapján adódó potenciális értékek és a tényleges energia értékek alakulását mutatja. Az évi összes sugárzási energia "hiánya" 17,25 %, ha a június-decemben "potenciális" értékekhez viszonyítunk: 25,50 %. Júniusban 1,9 %, júliusban 8,4 %, augusztusban 18,2 %, szeptemberben 31,6 %, októberben 47,7 %, novemberben 57,1 %, decemberben ooo £ £ U4 450 300 •Q fc -10 10 20 A vízszintes síkon mért hosszúidejű sugárzási (TOT) érték éven belüli alakulását vizsgáltuk liaróti I. (1993) könyve 8.4. táblázata adatai alapján is. A napi fajlagos sugárzási értékek havi alakulását a 7. ábra mutatja A tavaszi-nyáreleji és az őszi-téli hónapok adatai most is eltérő tendenciát adnak a havi középhőmérséklet függvényében A 8. ábra regressziós függvényei megbízhatósági jellemzői ugyancsak igazolják az évszakok eltérő jellemzőit A 9. ábra már a havi, illetőleg az összegzett (évi) "potenciális", illetőleg tényleges adatok alakulását mutatja. Az évi sugárzási energia "hiány" 13,7 %. Ha csak az énntett hónapokra (július-december) vonatkoztatunk, 24,60 % hiány mutatkozik. 300 T5 150 § 0 -150 6000 4500 fD 3000 « 'Ei 1500 / \ 'V \ TI:,.,, PtVTE* Z7E„ =«39,3 / ITE^ / Havi koz/nhómtrsíklel T fC) 5. ábra. A napsugárzási energia és a havi középhömérséklet kapcsolata Szász G.- Tökei L (1997) napsugárzási energia adatai szerint tehát a nyárvégi-őszi energia "hiány" 16-17 %, az érintett hónapok (július-december) potenciális értékeihez viszonyított "hiány" pedig 23-25 %. tu ív v vi vii vni tx x xi xn 6. ábra. A havi és az évi sugárzási értékek Budapest-i adatok alapján Az eddig bemutatott adatokból az adódik tehát, hogy a Föld-járás geometriai jellemzőinek és más tényezők hatásának eredményeként a havi középhőmérséklet értékek alapján a tavaszi-nyáreleji hónapokban észlelt tendencia szerint becsült energia értékeknél az egész év során 14-17 % "hiány" mutatkozik, az érintett őszi-téli hónapok vonatkozásában 2325 % hiány. A napsugárzási energia évi alakulását a Szász G.- Tökei L. (1997) cikkben található ábra adatai alapján is vizsgálhatjuk. A megadott diagramon szerepelnek a havi teljes sugárzási értékek (E,), illetőleg a hasznosítható (E

h) értékek is. (A megadott diagram függőleges tengelyén a helyes dimenzió feltételezhetően MWh/m

2/hó.) Az alábbiakban az átlagosnak tekinthető hajai havi középhőmérséklet értékeket és a hivatkozott diagramról leolvasható energia értékeket adjuk meg (2. táblázat) Az évi adatok szerint azt kapjuk, hogy a teljes napsugárzási energiából éves átlagban 60 % hasznosítható.